Cégvilág

e-cegkapu_konf
Forrás: e-Jogsegéd

„Ez csak a jéghegy csúcsa”

2017-ben döntött a kormány arról, hogy 2018-ban elindítja a Cégkaput. Az intézkedés kapcsán pedig mind hivatali, mind gazdasági oldalról számos kérdés felmerült. Mi történt a Cégkapu bevezetése óta, és milyen fejlődési lehetőségek körvonalazódnak?

Az immáron két éve kötelezettségé vált Cégkapu komoly fejtörést okozott a közép- és nagyvállalatoknak és a könyvelő irodáknak. A bevezetés óta eltelt időszak során számos kérdés és tapasztalat halmozódott fel mind gazdasági, mind hivatali oldalról. Egy, a témához kapcsolódó konferencián nemcsak a szóban forgó topikok és a felek közti kommunikáció valósult meg, hanem ágazatokon átívelő összefoglalót is a nagyérdemű elé tártak.

„Azzal a céllal indítottuk útjára a konferenciát, hogy évről évre a tapasztalatokat, az újításokat megosszuk mindkét féllel. Minden évben megrendezzük, idén ez a harmadik alkalom” – mondta ifj. Lengyel Tibor, az e-Jogsegéd ügyvezetője.

Komfortos, automatizált folyamatok nyomában

A digitalizáció évszázadában a hivatali ügyintézés a cégek és a hivatalok közti kommunikáció már nem szükséges, hogy személyesen történjen, sőt! A létező technológiai megoldásokkal gyakorlatilag minimalizált kattintás számmal is végére lehet járni az amúgy idő-és energiaigényes hivatalos ügyek lebonyolításának.

„Az idei konferencia fókuszában a gépi interfész van. Igyekszünk a nagyvállalatokhoz szólni, hogy az állami webes felületek mellett, létezik egy másik alternatíva, amivel szintén tömegesen lehet küldeni és fogadni üzenetet, csak még egyszerűbben. Ez nincs jól kommunikálva a piacon, és ezért az a célunk, hogy minél többen tudják, mire lehet alkalmazni” – tette hozzá Lengyel Tibor.

A szóban forgó megoldás, a gépi interfész esetén a személyes adatokat nem kell összekötni a Cégkapuval, hiszen ott csak a cég és a hivatal áll kapcsolatban, így a dolgozók mentesülnek a kötelező Cégkapus kapcsolódástól, és ügyféltárhelyre sincs szükség. „Az előadásomban is erről beszéltem: a gépi interfész egyszerűbb, átláthatóbb, biztonságosabb kommunikációt, ügyintézést tesz lehetővé. De mindez csak a jéghegy csúcsa, hiszen sok lehetőség van benne, a munkafolyamatok automatizációjától a gazdasági és magánszemélyek egyszerűbb összekapcsolásáig” – fogalmazott az ügyvezető, aki az előadás üzeneteként azt kívánta átadni, hogy „járjunk nyitott szemmel, lássuk meg a technikai lehetőségeket és alkalmazzuk ezeket, mert Magyarországon csak így lehet megvalósítani a kényelmesebb, komfortosabb, automatizált folyamatokat.”

Megvalósított fejlesztések és tervezett újítások

A Cégkapuba regisztrálók száma havonta három-négyezerre tehető, a NISZ Zrt. felmérése szerint pedig a felhasználók a regisztráció, ügykezelési beállítás és dokumentumküldés és fogadás funkciókat könnyen használhatónak tartják, míg vevénykezelés és a címkekezelés, mint újabban bevezetett funkciók nehezebben érhető számukra. Jelenleg 580 ezer Cégkapu létezik.

Molnár Emil, a NISZ Zrt. termék és szolgáltatásfejlesztési osztályvezetője előadásában a Cégkapu fejlesztési irányait is felvázolta. Mint kiderült az ügykezelő Cégkapuból való törlési kérelme, az Cégkapunkéni olvasatlan üzenet kijelzése, az ügykezelővé kijelölés kérelmének elfogadása és a gépi interfész fejlesztése is a 2019-ben megvalósuló funkciók közé tartozik.

A tervezett további fejlesztések pedig az angol nyelvű felületet, az akadálymentesítést, a használatot könnyítő felületi javításokat és a felhasználói jelzésekből építkező gépi interfész fejlesztését célozzák. Az elektronikus kapcsolattartás az adóügyeben is kötelező, ahol a NAV Cégkapu alapú megoldása sokkal egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a cégek és a magánszemélyek esetén is az adóügyek naprakész intézését. Cégkapu és gépi interfész a bűnüldözés szolgálatában A Cégkapu és a digitális technológiák a bíróság működésében is felbukkannak.

„A Digitális bíróság projekt keretein belül bevezetett fejlesztés az E-akta szolgáltatás, amelynek van egy ügyféloldali és egy bírósági lába. Az ügyfél részére lehetővé teszi, hogy a papíralapú irat digitalizációjával helyhez és időhöz kötöttség nélkül a jogszabályi keretek közt betekinthessen az iratba” – mondta Kapitány Attila, bírósági titkár. Ugyanez igaz a bírókra is, akik számára szintén elérhetővé vált az a lehetőség, hogy az E-akta használatával bárhonnan felkészülhessenek egy-egy tárgyalásra.

A konferencián az is elhangzott, hogy milyen további fejlesztések vannak célkeresztben a bíróságokon. Többek közt a beszédleíró- és felismerő szoftverek alkalmazása, a távmeghallgatási rendszer bővítése és az űrlaptechnológia korszerűsítése lesz a jövő kihívása. A rendőrség kötelékén belül az e-kapcsolattartás, az elektronikus ügyintézés az eljárás során szintén fontos eleme a mindennapoknak. A jövő évi tervek pedig az e-papír és az ÁNYK kivezetése felé mutatnak, amelyeket intelligens online űrlapok váltanak fel, valamint az inNOVA gépi interfész kialakítása KKSZB-re alapozva is a tervek közt szerepel. A konferencián jól kirajzolódott, hogy szervezettől és ágazattól függetlenül, mindenki közös célja a digitális felkészültség növelése, és az, hogy Magyarország a digitalizáció nyertesévé váljon.