Sikeresen zárult és másoknak is mintaként szolgálhat a BME és két magyar vállalkozás együttműködésében zajló kutatás-fejlesztési projekt. Az új IoT keretrendszer révén a termelővállalatok gyorsan és költséghatékonyan tudják átalakítani vagy bővíteni tevékenységüket az Ipar 4.0 elvárásainak megfelelően.
A projekt eredményeiről a partnerek szeptember végén számoltak, egy, a reményeik szerint hagyományt teremtő rendezvényen, ahol a partnereken kívül felszólaltak az egyetem és az NKFIH képviselői is. (A hivatal a kétéves projekt 835 millió forintos összköltségéhez 635 millió forintos támogatással járult hozzá.)
Sebők Katalin, az NKFIH elnökhelyettese kiemelte, hogy a megújuló finanszírozási rendszer szélesre tárja a kapukat minden hasonló kutatás-fejlesztési projekt előtt, amely konkrét igényre vagy kihívásra keres innovatív megoldásokat. Erre mindenképpen szükség is lenne, mert Magyarországon a vállalkozások kevesebb, mint egyharmada tekinti magát innovatívnak. Talán ennél is riasztóbb, hogy a többiek 86 százaléka érzi úgy, hogy nincs is szüksége innovációra. A hivatal céljai között ezért kiemelten szerepel az innovációs tudatosság növelése is.
Rendkívül pozitív fejlemény, hogy a felsőoktatás központi szerepet kap az innovációban, és az is, hogy a technológiának, a digitalizációnak, a felsőoktatásnak és a kutatás-fejlesztésnek egy „gazdája” van a kormányzaton belül – mondta Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja.
Az ipar és az egyetemek együttműködése kulcsfontosságú, de ennek sikeréhez fel kell ismerni és meg kell változtatni néhány dolgot. Egyrészt látni kell, hogy a két fél más tempóhoz szokott – egy piaci vállalat nem tud két évig várni egy kutatási vagy fejlesztési eredményre, hetek, legfeljebb hónapok alatt szüksége van a válaszokra, különösen az ICT-szektorban. Ehhez viszont rugalmasabb szabályozásra van szükség, jelenleg ugyanis az egyetemi beszerzések rendkívül lassúak. Végül, de nem utolsósorban, szakítani kell azzal a beidegződéssel, hogy a projektekben a tanszékek önállóan dolgoznak – mindenképpen erősíteni kell az egyetemen belüli együttműködést, jobban ki kell használni a szinergiákat.
A most zárult projektben a NETvisor Zrt, a BME VIK Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszéke, valamint a CS-Process Mérnöki Kft. egy menedzselt IoT keretrendszert fejlesztett ki. A rendszer újszerűsége, hogy egységes egészként felügyeli és menedzseli a teljes gyártási környezetet, beleértve az informatikai, a gyártási és az infrastrukturális komponenseket is. Az egységesítés nem csak átláthatóbbá teszi a teljes gyártási folyamatot, hanem nagymértékben felgyorsítja a hibakeresést, miáltal csökkenthető a gépsorok állásideje, és így a veszteség is.
