A projekt eredményeiről a partnerek szeptember végén számoltak, egy, a reményeik
szerint hagyományt teremtő rendezvényen, ahol a partnereken kívül felszólaltak
az egyetem és az NKFIH képviselői is. (A hivatal a kétéves projekt 835 millió
forintos összköltségéhez 635 millió forintos támogatással járult hozzá.)
Sebők Katalin, az NKFIH elnökhelyettese kiemelte, hogy a megújuló finanszírozási rendszer szélesre
tárja a kapukat minden hasonló kutatás-fejlesztési projekt előtt, amely konkrét
igényre vagy kihívásra keres innovatív megoldásokat. Erre mindenképpen szükség
is lenne, mert Magyarországon a vállalkozások kevesebb, mint egyharmada tekinti
magát innovatívnak. Talán ennél is riasztóbb, hogy a többiek 86 százaléka érzi
úgy, hogy nincs is szüksége innovációra. A hivatal céljai között ezért kiemelten
szerepel az innovációs tudatosság növelése is.
Rendkívül pozitív fejlemény, hogy a felsőoktatás központi szerepet kap az innovációban,
és az is, hogy a technológiának, a digitalizációnak, a felsőoktatásnak és a kutatás-fejlesztésnek
egy „gazdája” van a kormányzaton belül – mondta Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja.
Az ipar és az egyetemek együttműködése kulcsfontosságú, de ennek sikeréhez fel
kell ismerni és meg kell változtatni néhány dolgot. Egyrészt látni kell, hogy
a két fél más tempóhoz szokott – egy piaci vállalat nem tud két évig várni egy
kutatási vagy fejlesztési eredményre, hetek, legfeljebb hónapok alatt szüksége
van a válaszokra, különösen az ICT-szektorban. Ehhez viszont rugalmasabb szabályozásra
van szükség, jelenleg ugyanis az egyetemi beszerzések rendkívül lassúak. Végül,
de nem utolsósorban, szakítani kell azzal a beidegződéssel, hogy a projektekben
a tanszékek önállóan dolgoznak – mindenképpen erősíteni kell az egyetemen belüli
együttműködést, jobban ki kell használni a szinergiákat.
A most zárult projektben a NETvisor Zrt, a BME VIK Automatizálási és Alkalmazott
Informatikai Tanszéke, valamint a CS-Process Mérnöki Kft. egy menedzselt IoT keretrendszert
fejlesztett ki. A rendszer újszerűsége, hogy egységes egészként felügyeli és menedzseli
a teljes gyártási környezetet, beleértve az informatikai, a gyártási és az infrastrukturális
komponenseket is. Az egységesítés nem csak átláthatóbbá teszi a teljes gyártási
folyamatot, hanem nagymértékben felgyorsítja a hibakeresést, miáltal csökkenthető
a gépsorok állásideje, és így a veszteség is.