Cégvilág

leifpodhajsky.jpg
Forrás: Leif Podhajsky
Az élsportolók mentális kihívásai és a megoldások a COVID-19 válságban

A martfűi élsportoló

Már biztos, hogy a COVID-19 új fejezetet nyit a sportban is. Az elmúlt, nagyjából két hónapunk arról szólt, hogy pszichológiai oldalról fel tudjunk készülni erre a speciális krízishelyzetre.

Alattomos ellenség támadta meg az emberek életét. Ebben a helyzetben tragikus volt olyan sportszakértői, pszichológusi nyilatkozatokat olvasni, hallgatni, melyek arról szóltak, hogy az élsportolók majd élsportoló módjára természetesen minden különösebb probléma nélkül túljutnak ezen. Erre születtek, erre vannak tréningelve, ez a dolguk.
Hát nem! Mint ahogy már sokszor a múltban, most is elfelejtik, hogy még a többszörös olimpiai aranyérmes is EMBERBŐL van. Emberként viselkedik, és emberként érinti őt minden társadalmi tragédia. Vagyis speciális, mentális értékelésre, felkészülésre és menedzselésre van szüksége.

Krízishelyzet?
Vannak különösen emlékezetes pillanatok a sportban. A mindent eldöntő tizenegyes, az utolsó hárompontos vagy a négyméteres, amelyet be kell lőni az aranyért. De egy igazi krízishelyzetért nem kell ilyen extrém dolgoknak történnie. Gondoljunk csak bele, mondjuk egy olimpiai kijutást biztosító futásra, úszásra, mérkőzésre, ahol bizony az első másodperctől jelen van az izgalom vagy épp a félelem.

Tudjuk, ez a sport, ezért élsportoló az élsportoló, erre készül, és hát van, aki jobban, van, aki kevésbé kezeli jól ezeket. De miért is beszélünk egy adott „gyűjtőfogalomként” az élsportolókról? Óriási tévedés így gondolkozni!

Több ezer élsportoló személyiségelemzésével a hátam mögött már igen határozottan állíthatom, hogy ha csak a négy fő személyiségtípus oldaláról közelítjük meg a témát, már akkor is láthatjuk, hogy jelentős eltérések vannak a krízishelyzet megélésében és annak kezelésében, még a legjobb sportolók között is. Ezért alapvetően a problémás nekem az is, amikor „nyerő receptekről” beszélgetnek szakemberek, és azt gondolják, hogy csak azért, mert egy megoldás működött valamikor, valahol, az már egyetemesnek tekinthető. Hát nem!

Rendszerszintű megközelítésben nagyon jól láthatók a különbségek. Például, hogy minden személyiségtípus tud sikeres, győztes lenni. Mint ahogy az is látható, hogy teljesen más utak vezetnek a sikerekhez.

A RISE rendszer négy fő személyiségtípust vizsgál:
a Ruler a dominanciájával, az adott krízishelyzetbe történő tökéletes „beleérkezéssel” tud nyerni,
az Individual a kreativitását, a meglepetés erejét használja fel ahhoz, hogy győzzön,
Supporter a kitartó munkát hívja segítségül,
az Expert pedig a maximalizmusának köszönheti a végső sikert.

Mindenki tudja kezelni a tétet, csak másként! Hogyan viselkednek ezek az alap típusok a krízishelyzetben?

Először is tisztázzuk, kinek mi a krízishelyzet. Gondolhatnánk azt, hogy mondjuk egy döntő hétméteres a mérkőzés végén, mely a világbajnoki aranyat jelentené. Nem! Ha például egy Supporter játékos már életében több ilyen hétméterest lőtt, akkor számára ez nem krízishelyzet. Tökéletesen meg fogja oldani, noha a Supporter típus alapvetően nem kezeli jól a krízist. Tehát nem akaszthatjuk rá egy-egy szituációra, hogy na ez „a krízishelyzet”.

Különösen igaz ez a csapatsportoknál, hiszen ott több játékos személyiségének összessége adja majd ki a végső mentális állapotot. Melyek az alapvetések a kiélezett, stresszes szituációkra?

A Ruler tökéletesen teljesít. Még ha az adott létfontosságú mérkőzésen folyamatosan „betlizik”, akkor is össze fogja szedni magát a mindent eldöntő helyzetre.
Az Individual teljesítménye hangulatfüggő. A krízishelyzetben elért eredménye is az. Ha jó napja van, akkor a krízisben is extrát nyújt, ha nem, ott sem fog magára találni. Viszont akármilyen napja van, sztárrá akar válni, így egy fontos helyzetben tud önző lenni, ő akarja megoldani a dolgokat.
A Supporter fél az olyan kihívásoktól, melyek számára ismeretlenek. Tehát nem a tét abszolút értékben történő értékelése, hanem az adott Supporter játékosra tett hatása fontos. Ha egy olyan kiélezett helyzetbe kerül, amiben nem szerzett még rutint, akkor önmagához képest komoly mértékben alulteljesít.
Az Expert folyamatosan építi magát, fejlődik. Számára a döntő szituációk szinte ugyanolyanok, mint a nem annyira lényeges helyzetek. A maximumot akarja nyújtani. Erre persze krízis nélkül is rá tud görcsölni, de amit tud, azt a krízishelyzetben is képes hozni általában.

Vagyis azt lehet mondani, hogy egy téttel bíró helyzetnél a sportoló személyiségét és a krízishelyzetekben szerzett tapasztalatait együttesen kell vizsgálni. Főként a csapatsportban látni, hogy az egyértelműen Supporter „fejnehéz” csapatok hódítanak, ahol a csapatjáték, a csapatszellem kiemelt szinten működik, viszont krízishelyzetet nem tudnak jól kezelni. Ellenben az okos sportszakemberek, edzők tudják ezt, így már gyermekkorban a versenyeztetésnél „bedobják” őket a stresszes szituációkba, hadd tanuljanak. Pszichológiai felkészítésnél pedig rendszerszinten, csapatszinten kezelik őket, és mivel egyedül nagyon nehezen jutnának át egy kritikus megpróbáltatáson, így csapatként tanítják meg őket átlendülni azokon.

Sport nélkül, válságban, rövid távon, hosszú távon
Egy tényt rögzítsünk: nincs olyan élő sportszakember, akinek a most kialakult helyzetre tökéletes tapasztalata lenne. Vagyis a tapasztalatból építkező megoldások alkalmazása kérdéses. Az is biztos, hogy személyiségtípus alapú vizsgálatokon keresztül tökéletesen látszik, hogy önmagától egyetlen sportoló sem fog ezen a helyzeten úgy túljutni, hogy teljesítménye a későbbiekben, a válság utáni visszaálláskor ne változzon! Az is tény, hogy ugyanúgy, mint egy hagyományos sportbéli krízishelyzetnél, ezt a krízist is teljesen másként dolgozzák fel és menedzselik a különböző személyiségtípusú sportolók! Egy ilyen típusú válságnak van rövid távú és hosszú távú mentális folyamata. Mindkét fázisban, minden személyiségtípus másként reagál.

A Ruler első körben örül annak, hogy végre szünet van. Mivel saját maga ura akar lenni, ezért nagyon tudja értékelni, hogy most be tudja osztani saját idejét. Ráadásul az élsportban számukra az egyik legfontosabb elem a pénz, nem pedig maga a sport szeretete. Így ebben a helyzetben – ha a jövedelem nem változik, vagy csak kismértékben csökken, akkor – nincs negatív hatás számukra.
Az Individual nekiront az új helyzetnek. Még izgalmas is a dolog, hiszen ilyen még nem volt. Rengeteg ötlete van, hogyan kell majd ezen átjutni. De már rövid távon pár hét elteltével rányomja a bélyegét a pszichére a társaság nélküli életmód, az ingerszegény környezet. Így nagyon hamar összeomlik.
A Supporter minden új helyzettől fél. A mostanitól egyenesen retteg. Első körben lefagy, tanácstalan, nem tudja mihez kellene kezdeni, így visszavonul a biztonságot nyújtó családi fészekbe.
Az Expert élete nem sokat változik rövid távon, hiszen eleve introvertált típus, és a lényegre, a célokra fókuszál. Viszont rendszerben él, jól felépített folyamatai vannak, amelyekbe most teljes erővel berontott a vírus. A rendszert tehát újra kell építeni, így ez első hónap náluk igen munkás.

Azt ma már egyértelműen elmondhatjuk, hogy versenyek, főleg világversenyek hónapokig nem lesznek. Vagyis ez az új válságállapot tartós lesz. Az első hetek mentális állapotát, pszichés reakcióját felváltja majd a folyamatosan mélyülő, egyre komolyabb nyomokat hagyó mentális űr.

A Ruler pszichéje a kezdeti örömöt, energiát felcseréli a bezárkózottság, a tanácstalanság érzésére. Nem tudja uralni a helyzetet, és most bár magának kellene megoldania a szituációt, képtelen rá, hiszen nem kitartó személy és egy hosszabb folyamatban elbukik. Lustaság és tehetetlenség jellemzi őket.
Az Individual a kezdeti kreativitást gyorsan eldobja, és mivel be van zárva, nincsenek kontaktusok, nem lehet a barátokkal szórakozni, nagyon komoly pszichés problémák lépnek fel.
A Supporter sportolók a kezdeti bezárkózás után meg akarják találni az új rutinokat, de egyedül nem fogják tudni megtenni. Csapattársaiktól „el vannak zárva” és a sportolói közeg komoly mértékben hiányzik számukra.
Az Expert az egyetlen típus, aki saját rendszerét újraépítve elkezdi új életét. Teljesítményét folyamatosan magas szinten tartja, és számára nincsenek pszichés kihívások.

Félreértés ne essék: senki nem jobb és senki nem rosszabb. Mások vagyunk. Ennyi! És ha ezt a helyzetet valaki megpróbálja „sablonokkal” kezelni, az óriásit téved!
Jómagam, Expert mentorként, átérzem ezt a helyzetet. Tanulmányozom, komoly energiákat fektettem abba, hogy minél gyorsabban szerezzünk releváns tapasztalatot. Túl vagyok több száz sportoló elemzésén, de ez sem elég, menni kell tovább.

COVID-19 stresszindex: a személyiségmódosulás mértéke
Az eddig végigtárgyalt folyamatokat és információkat értelmezni új szakmai kihívást jelent mindenki számára. Adott egy időszak, ahol a sportolók élete gyökeresen megváltozott, és erre ráadásul hosszabb távon kell berendezkedni. Olyan kérdésekre kell most választ kapnunk velük kapcsolatban, amik eddig sosem merülhettek fel, legalábbis ilyen súlyos mértékben biztosan nem. Fontos, hogy a mentális állapot elemzésénél ennek az időszaknak a legfontosabb mérföldköveit mérjük, és az így kapott eredményeket „egy láncra fűzzük fel”, hiszen valódi, egyéni értelmezést csakígy nyerhetnek a megállapítások.

Az tény, hogy a különböző stresszhelyzetekre első körben viselkedésünk megváltoztatásával reagálunk. Alap tényként azt szoktuk mondani, hogy a hosszan tartó viselkedésforma beépülhet személyiségünkbe, hiszen számunkra idegen személyiségjegyeket kezdünk el magunkon hordani, és azok kisebb-nagyobb mértékben, ha tervezetten, ha nem, de rajtunk ragadhatnak. Normál körülmények között egy ilyen folyamat – amikor a viselkedés lenyomatot hagy a személyiségünkben – minimum egy éves, de inkább hosszabb időszakot ölel fel.

De most ez másként van. Olyan intenzív a változás mértéke, és olyan gyorsan következett be, hogy a viselkedés azonnali lenyomatot képes hagyni személyiségünkben. Mielőtt tehát hozzákezdenénk a jövő fejtegetéséhez, meg kel vizsgálnunk azt, hogy ma hogyan néz ki a sportolónk személyisége. Vagyis konkrétan milyen módosuláson ment keresztül. Minél nagyobb a személyiségmódosulás mértéke, annál komolyabb stressz van jelen a sportoló életében.

Ha az alap stresszvizsgálaton túl vagyunk, akkor sorra kell vennünk azokat a faktorokat, melyek közvetlen hatással lesznek sportolóink teljesítményére, így egyértelműen meghatározzák eredményességüket a válsághelyzet rendeződése után.

COVID-19 sportteszt
Saját edzés (home training) index
Megmutatja, hogy a sportoló személyisége milyen mértékben képes menedzselni az otthoni edzést. Munkájának intenzitása és minősége hogyan alakul azáltal, hogy felügyelet nélkül, nem a szokásos edzéslégkörben, hanem otthon végzi el feladatait. Vagyis az index arra mutat rá, hogy edzője, továbbá az őt menedzselő sportszakemberek milyen mértékben számíthatnak arra, hogy a sportoló külön beavatkozás nélkül, a normál környezetben megtapasztalt minőséget nyújtja az otthoni munka során. A magas pontszámmal rendelkezők számára jelentéktelen hatással van, hogy munkájukat otthoni vagy a megszokott edzés környezetben végzik.
Újrakezdés (comeback) index
Azt mutatja, hogy a sportoló milyen mértékben változik egy hosszabb leállás következtében. Voltaképpen arra mutat rá, hogy a sportoló mennyire képes fenntartani a teljesítményét, eredményességi szintjét egy hosszabb szünet alkalmával. Az index azt is definiálja, hogy a sportoló edzője és az őt körülvevő sportszakemberek milyen mértékben számíthatnak az újrakezdést követően a leállást megelőző teljesítményszintre. A magas pontszámmal rendelkezők jól kezelik a hosszabb kihagyást, teljesítményükön érdemi változás nem tapasztalható.
Saját hit (Self-assurance) index
Arra utal, hogy a sportoló milyen mértékben feltételezi magáról, hogy képes hosszabb leállással járó krízishelyzetet önállóan megoldani. Meghatározza, hogy a krízishelyzet során milyen mértékben van szüksége külső támogatásra – edző, egyéb sportszakemberek részéről – ahhoz, hogy a leállás utáni újrakezdéskor teljesítménye érdemben ne csökkenjen. A magas pontszámmal rendelkező sportolók önállóan kezelik a helyzetet, külső támogatásra nincs szükségük.
Humán támogatás (Human Support) index
Megmutatja, hogy a sportoló számára milyen mértékben szükséges a sportolótársak, csapattagok, edző, egyéb sportszakemberek közösségként való megtartása, a kapcsolat folyamatos menedzselése. Tehát, hogy egy krízishelyzet során milyen mértékben van szükség a csapattársak, a sportoló számára fontos sportszakemberek humán támogatására, az emberi kapcsolatok fenntartására. A magas pontszámmal rendelkező sportolók számára kiemelt jelentősége van a humán faktor megfelelő menedzselésének.

Sorozatgyilkosok nemcsak nyugaton vannak!
Sok „jó mondatot” lehet kölcsönözni a kommunista időkből. Az egyik, igen jól sikerült magyar filmben is elhangzik egy jellemző frázis. A martfűi rém történetét sokan ismerik, talán az első olyan, magyar sorozatgyilkosról van szó, aki az „átkosban” szedte áldozatait. A rendőrség tehetetlen volt vele szemben, hiszen párt szinten volt elkönyvelve, hogy márpedig a Szovjetunió nevével fémjelzett rendszerben sorozatgyilkosok nincsenek, hiszen ilyenek csak a hanyatló kapitalizmusban vannak. Aztán persze rájöttek, hogy a „sötét kelet” nem igazán befolyásolja az ilyen típusú bűnök megjelenését.

Az élsportolóknál igenis komoly „helyzet van”. Az, hogy erről sokan nem beszélnek, az csak a társadalmi és sportszakemberi beidegződésnek és elvárásoknak, illetve a személyiségtípusok különböző reakcióinak köszönhető.
A legsikeresebb sportolók is komoly kihívásokkal küzdenek, amiben komoly szakmai segítségre van szükségük. De azt is láttuk, hogy vannak, akik köszönik szépen, jól elvannak. Csapatsportágakban például nem ronthatunk neki az egész csapatnak ugyanazzal a válságkezelő megoldással, hiszen vannak, akik örülnének, vannak, akiket nem érdekelne, és vannak olyanok is, akiket kimondottan irritálna egy „egyetemes megoldás”.

A kommunikáció most kiemelt jelentőségű. Mármint, hogy sportkarriereket menthet meg vagy tehet tönkre. De ahhoz, hogy tudjuk, kivel, hogyan kell kommunikálni, kinek van szüksége csak egy jó edzéstervre, másoknak pedig komoly pszichológiai támogatásra, vagy kik azok, akiknek épp mindkettőt meg kellene adnunk, az bizony személyiségtípustól függő történet.

A sportélet drasztikusan át fog alakulni. Az erőviszonyok újrarendeződnek. Akik világverő atléták voltak eddig, most visszaszorulhatnak, és akik kisebb szerephez jutottak eddig, most felemelkedhetnek.
Minden személyiségtípust érint ez a drasztikus változás, de az is egyértelmű, hogy legkevésbé az Expert sportolókért kell aggódni, és a legnagyobb kihívást a krízishelyzetet rutinszerűen megtanuló Supporter sportolóknak okoz ez az új válság. Az is látható, hogy egy Individual sportember szinte teljesen leépülhet, és olyan szinten veszítheti el motivációját, hogy évek alatt sem tudja visszarendezni. És hát ott van a Ruler, aki nagyon jó a krízis helyzetben rövid távon, de hosszú távon akár abba is hagyhatja a sportot.

A tét hatalmas. Válogatottaknál, kluboknál, felnőtt és junior szinten egyaránt. És most nem igazán lehet tévedni!