Ducsai-Oláh Zsanett, MNKH
A
magyar kis- és középvállalkozások európai uniós finanszírozási
és exportlehetőségeiről tartott konferenciát a Magyar Nemzeti
Kereskedőház (MNKH) és az Enterprise Europe Network. A két
terület szorosan összefügg – derül ki Ducsai-Oláh Zsanett,
az MNKH vezérigazgatója és Zupkó Gábor, az EU magyar
képviselete vezetőjének előadásaiból. Magyarország rendkívül
nyílt gazdaság, ahol az export a GDP 90 százalékát adja, és
ennek az exportnak a 80 százaléka az EU-ba irányul. Így
egyértelmű, hogy a külkereskedelem sikere kulcsfontosságú a
magyar gazdaság egészének teljesítménye szempontjából.
A
gazdaság gerincét pedig a kis- és középvállalatok adják, ezért
az ő lehetőségeiket érdemes javítani – hangsúlyozta
Ducsai-Oláh Zsanett. Az MNKH célzott programjai pontosan erre
irányulnak. Az egyes cégekre szabott, kínálatorientált segítség
révén a vállalkozások rengeteg időt és pénzt takaríthatnak
meg: előre tudhatják, hogy mely régiókban, országokban lehet
kereslet a termékeikre, szolgáltatásaikra, megspórolva így a
felesleges köröket. Az InnoTrade program pedig kimondottan az
innovatív ötletekkel, termékekkel rendelkező vállalkozásoknak
segít partnereket és piacokat találni.
Kiss
Antal, a közvetlen közösségi forrásokkal kapcsolatos
koordinációs feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos
arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbinál több figyelmet kell
szentelni a közvetlen brüsszeli forrásoknak is. Az unió a mostani
ciklusban 960 milliárd eurót fordít versenyképességének
megőrzésére, és ennek nem kis része a kis- és középvállalatok
számára is elérhető. A tájékozódást segíti a „Pályázatok
magyarul” oldal is, hogy jelenleg több mint száz, nyitott,
brüsszeli pályázat adatai találhatók meg.
A
közvetlen forrásokat és a hozzájutásukhoz szükséges
feltételeket részletesebben is ismertette Csuzdi Szonja, az
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
főosztályvezetője. Mint mondta, itt többnyire már nemzetközi
konzorciumokban kell pályázni a KKV-knak, a verseny pedig rendkívül
erős. A tipikus hibák közül kiemelte, hogy sokszor nem egyértelmű
a célkitűzés; a pályázó nem ismeri eléggé a piacot és a
vetélytársakat, így csak Magyarországon számít újdonságnak az
ötlete, vagy nem gyakorol elég nagy hatást.