Mártha Imre, az Invitel operatív főigazgatója
„A mostani
InnoMax Klubon bemutatjuk azt, hogy érdemes kitekinteni az
informatika és a távközlés világából, és be lehet hozni olyan
ötleteket, akár a történelemből, akár a biológiából, vagy a
közgazdaságtanból, amit hasznosítani tudunk a mindennapokban, és
amelyek segíthetik az alkalmazkodási képességünket. A változás
ugyanis állandó és körülvesz bennünket. Elég, ha csak arra
gondolunk, hogy mi minden, állandónak ismert körülmény változott
az elmúlt pár évben: a kemény, fagyos teleket lassan csak hírből
ismerjük, a kőolaj ára elképesztő mértékben csökkent, és
ezzel párhuzamosan a szervezetek és a társadalom ingerküszöbe is
drasztikusan megnőtt. Sokkal nagyobb horderejű eseményeknek kell
történniük ma ahhoz, hogy kiváltsák az emberek és a média
érdeklődését” – fogalmazott Mártha
Imre, az Invitel operatív főigazgatója az eseményt megnyitó beszédében.
A témafelvető
előadások sorát
Csermely Péter biokémikus és hálózatkutató, az MTA levelező tagja, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetének egyetemi tanára
Csermely Péter biokémikus és hálózatkutató, az MTA levelező tagja, a Semmelweis Egyetem Orvosi
Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetének egyetemi tanára nyitotta.
Három történetet ismertetett az
évmilliárdok alatt kialakult sikeres alkalmazkodási módszerekről,
párhuzamot vonva napjaink történései, az üzleti világ
jelenségei és a természettudományos folyamatok között.
Az első,
biológiai hálózatokról szóló történet tanulsága az volt,
hogy válságban ki kell alakítani azokat a távoli kapcsolatokat a
hálózatban, amelyek új alkalmazkodási technikákat tanítanak
nekünk.
A második történetben állatok példáján keresztül
megtudhattuk, hogy az első megoldás nem feltétlenül a legjobb, és
adott esetben képesnek kell lennünk elengedni azt a megfelelő
stratégia kialakítása érdekében.
A harmadik történet pedig
arról szólt, hogy a legtöbb komplex rendszer (fehérje, az agyunk
és a társadalmi csoportok) ismert helyzetben az addigi
véleményformálók által gyorsan kialakított, begyakorolt
megoldásokat alkalmaz.
Ismeretlen helyzetben viszont szükség van a
rendszer szinte minden tagjának a korábbi "tudására",
vagyis „a tömegek bölcsességére” ahhoz, hogy meg lehessen
találni az optimális választ. Továbbá figyelnünk kell a
megszokottól eltérő dolgokra, mert fontos, hogy olyan képességekre
tegyünk szert akár vállalati szinten is, amelyek egy esetleges
válság idején jól hasznosíthatók.
Antalffy Péter történész, a Történeti Kollégium tagja
Ezt követően Antalffy Péter történész, a Történeti
Kollégium tagja osztotta meg gondolatait az ősi kultúrákban
lezajlott változásokról, válságokról és megújulásokról.
Többek között a maja kultúra, a bronzkor összeomlása és az
egyiptomi birodalom példáin keresztül mutatta be, hogy a
történelem arra tanít minket, hogy mindig kontextusban vizsgáljuk
meg a változások jelentőségét, és bontsuk le a meglévő
kliséinket.
Például a különböző kultúrák találkozása
kapcsán elmondta, hogy egy líbiai bevándorlóból is válhatott
házasság útján „autentikus” egyiptomi fáraó. Az évszázadok
során úgy tűnik, mindig is voltak, és várhatóan a jövőben is
lesznek olyanok, akiknek nem tetszik a változás, ám olykor „szét
kell esnie” megszokott világunknak ahhoz, hogy ezáltal valami új
és csodálatos születhessen, mint ahogyan ez a reneszánsz művészet
esetében is történt.
Bod Péter Ákos közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikai Tanszékének vezető egyetemi tanára és az MTA doktora
A gazdaságtudomány
képviseletében Bod Péter Ákos közgazdász, a Budapesti
Corvinus Egyetem Politikai Tanszékének vezető egyetemi tanára és
az MTA doktora „Változás – válság a gazdasági életében”
című előadásában azt elemezte, hogyan lehet megítélni egy
ország (vállalat, egyén) állapotát; mi következik abból, ha
hektikus, krízisekkel tarkított folyamatok zajlanak a gazdaságban,
és ezeknek egy nyitott, kis ország okvetlenül ki van téve.
Előadásával felhívta a figyelmet a negyedik ipari forradalomra,
amely az előzőekhez hasonlóan jelentős mértékben alakíthatja
át a társadalmat és a gazdaságot. Kiemelte például azt, hogy
várhatóan azok tudása értékelődik fel, akik valamilyen
speciális ismerettel rendelkeznek.
A témafelvető
előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során a tudósok
közösen arra keresték a választ, hogy miben rejlik a változás
lényege, és hogyan tudunk, tudunk-e hatékonyan alkalmazkodni. A
szakemberek egybehangzó véleménye szerint a legfontosabb, hogy
hagyjuk el meglévő paneljeinket, és bár felkészülni nem mindig
tudunk a változásra, fontos, hogy „trenírozzuk” rá magunkat.
