Szakértők, tudósok, tisztviselők is egyetértenek abban, hogy az MI forradalma megváltoztatja a háborúk lefolyását, és hát ugye James Cameron is megjósolta ezt a „Terminátor” című filmekben. Reméljük, hogy minél több dologban tévedett.
Napvilágot látott, hogy az amerikai hadsereg által alkalmazott, kis méretű megfigyelő drónokat mesterséges intelligencia irányította a különleges műveleti erők küldetései során, amelyekkel Ukrajnának segítettek az Oroszország elleni háborúban – írta meg a Columbian. Az MI állítólag nyomon követi a katonák edzettségét, megjósolja, mikor kell karbantartásra küldeni a légierő gépeit, és segít nyomon követni a riválisokat az űrben is.
Replikátor drónrajok a csatamezőkön
A Pentagon 2026-ig több ezer, viszonylag olcsó, könnyen leírható mesterségesintelligencia-kompatibilis autonóm járművet tervez hadrendbe állítani, hogy lépést tartsanak Kínával. A „Replicator” névre keresztelt ambiciózus kezdeményezés célja, hogy „gyorsítsa az amerikai katonai innováció jelenleg túl lassúnak ítélt elmozdulását a kis méretű, intelligens, olcsó platformok irányába”, mondta el Kathleen Hicks védelmi miniszterhelyettes augusztusban. A finanszírozás ugyan egyelőre bizonytalan, és a részletek is homályosak, de a Replicator várhatóan felgyorsítja majd a nehéz döntések meghozatalát arra vonatkozóan, hogy melyik MI-technológia elég kiforrott és megbízható a telepítéshez – ideértve a fegyverrel ellátott rendszereket is.
A tudósok, az iparági szakértők és a Pentagon tisztviselői között alig van olyan, aki ne azt gondolná, hogy az Egyesült Államoknak a következő néhány évben teljesen autonóm halálos fegyverei lesznek.
És bár a tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy mindig az embereké legyen az irányítás, a szakértők szerint az adatfeldolgozási sebesség és a gépek közötti kommunikáció fejlődése elkerülhetetlenül csökkenti az emberi jelenlétet a felügyeleti szerepkörökben. Ez különösen igaz, ha – ahogy az várható is volt – a halálos fegyvereket tömegesen vetik majd be, drónrajokban. Sok ország dolgozik ezeken – és sem Kína, sem Oroszország, Irán, India, sem Pakisztán nem írták alá az Egyesült Államok által kezdeményezett megállapodást a katonai mesterséges intelligencia felelősségteljes használatáról. Nem világos, hogy a Pentagon jelenleg hivatalosan teszteli-e bármilyen teljesen autonóm halálos fegyver telepítését, mint ahogy azt egy 2012-es irányelv előírja.
Paradigmaváltás és a világűr mint csatatér
A Replicator rávilágít a Pentagon beszerzési-, és fejlesztési részlegei előtt álló hatalmas technológiai és személyzeti kihívásokra, mivel az MI forradalom azt ígéri, hogy átalakítja a háborúk lefolyását. Az amerikai hadvezetés portfóliója több mint 800 mesterséges intelligenciával kapcsolatos besorolatlan projekttel büszkélkedhet, melyek közül sok még tesztelés alatt áll. A gépi tanulás és a neurális hálózatok általában segítenek a katonáknak a helyzetértékelésben és a hatékonyság növelésében. Az egyik olyan terület, ahol a mesterséges intelligencia által támogatott eszközök hatékonyan nyomon követhetik a lehetséges fenyegetéseket, a világűr, a katonai versengés legújabb terepe.
„Kína a mesterséges intelligencia felhasználásával kívánja eldönteni, hogy ki ellenfél és ki nem, ideértve a műholdak használatát is”,
mondta el Lisa Costa, az Egyesült Államok űrhadseregének technológiai és innovációs főnöke egy online konferencián. A Space Force által használt, „Machina” nevű működő prototípus több mint 40 000 objektumot képes számon tartani az űrben, minden éjjel több ezer adatgyűjtési folyamatot futtatva egy globális távcsőhálózaton keresztül. Az Amerikai Űrerő egy másik mesterségesintelligencia-projektje a radar adatokat elemzi, hogy időben észlelje az ellenség rakétaindításait. Az USA mesterséges intelligencia alapú előrejelző ereje a légierőnek is segít abban, hogy a flottát karban tartsa, több mint 2600 repülőgép karbantartási szükségletét látva előre, beleértve a B-1 bombázókat és a Blackhawk helikoptereket.
Háború Ukrajnában
Ukrajnában a Pentagon és NATO-szövetségesei által biztosított mesterséges intelligencia segíti a harcokat. A NATO-szövetségesek megosztják egymással a műholdak, drónok és emberek által gyűjtött adatokból származó hírszerzési információkat, amelyek egy részét az amerikai hadsereg „Palantir” nevű beszállítójának szoftverével összesítenek. Egyes adatok a Maventől, a Pentagon útkereső mesterséges intelligencia-projektjétől származnak, amelyet jelenleg többnyire a Nemzeti Térinformatikai Hírszerző Ügynökség irányít.
A Maven 2017-ben indult, és első feladatai közé tartozott a közel-keleti drónok videóinak feldolgozása, az ISIS és az al-Kaida ellen harcoló amerikai különleges műveleti erők megsegítésére. Mostanra az érzékelők és az emberektől származó adatok széles skáláját összesíti és elemzi. A Pentagon tisztviselői szerint a mesterséges intelligencia az Egyesült Államok által létrehozott Biztonsági Támogatási Csoport által működtetve Ukrajna számára is segített megszervezni a 40 országból álló koalíció által nyújtott katonai segítség logisztikáját.
Mindenki ezen dolgozik
„Manapság a harctéren való túléléshez a katonai egységeknek kicsinek és többnyire láthatatlannak kell lenniük, és gyorsan is kell mozogniuk, mert az exponenciálisan növekvő szenzorhálózatok lehetővé teszik, hogy bárki a világ bármely pontjára bármikor ráláthasson”, jegyezte meg Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök akkori főnöke júniusi beszédében. „És amit látni lehet, arra lőni is lehet”, summázta.
A katonák hatékonyabb munkája érdekében a Pentagon prioritásként kezelte az összefonódó harci hálózatok – a Joint All-Domain Command and Control – fejlesztését, hogy automatizálják az optikai-, infravörös-, radar-, és egyéb adatok feldolgozását a fegyveres szolgálatokon keresztül. De a kihívás óriási, és a bürokrácia is nehezíti. Christian Brose, a Szenátus Fegyveres Szolgálatok Bizottságának egykori személyzeti igazgatója jelenleg az Anduril védelmi technológiai cégnél a katonai reform szószólói közé tartozik, akik úgy gondolják, hogy „az amerikaiak ezen a területen bizonyos mértékben nyerésre állnak”.
„A vita kevésbé szól arról, hogy ez-e a helyes dolog, vagy nem. Egyre inkább arról van szó, hogy hogyan kell ezt jól megcsinálni, és persze a szükséges gyors ütemtervről”, mondta. Brose 2020-ban megjelent, „The Kill Chain” című könyvében, amely a sürgős átszervezés mellett érvel, hogy lépést tartsanak Kínával az intelligensebb és olcsóbb hálózati fegyverrendszerek kifejlesztéséért folytatott versenyben.
Ennek érdekében az amerikai hadsereg az olyan „ember-gép összefogáson” dolgozik, melynek eredményeképpen jelenleg is több tucat személyzet nélküli légi és tengeri jármű figyeli például az iráni tevékenységet.
Az amerikai tengerészgyalogosok és a különleges erők is használják az Anduril autonóm Ghost minikopterét, érzékelőtornyait és a drónok elleni technológiát az amerikai erők védelmére, és az iparág a számítógépes látás terén is rendkívüli mértékben fejlődött. A Shield AI mesterséges intelligencia lehetővé teszi, hogy a drónok GPS, kommunikáció vagy akár távoli pilóta nélkül működjenek. Ez a kulcsa a Nova quadcopterének, melyet az amerikai különleges műveleti erők épületek felderítésére használtak a konfliktusövezetekben. A következő nagy lépés a légierő „loyal wingman” programja lesz, amelynek célja, hogy a pilóta által vezetett repülőgépeket autonóm repülőgépekkel párosítsa. Egy F-16-os pilóta például drónokat küldhet majd ki felderítésre, az ellenséges tűz elvonására vagy célpontok megtámadására. A légierő vezetői még ebben az évtizedben szeretnének ezt a rendszert hadrendbe állítani.
Verseny a teljes autonómiáért
A „loyal wingman” időterve nem igazán passzol a Replicatoréval, amelyet sokan túlságosan ambiciózusnak tartanak. „A Pentagon ködösít a Replicatorral kapcsolatban, ami részben talán azt a célt szolgálja, hogy a riválisok se találgassanak túl nagy sikerrel, vagy talán a tervezők valóban még mindig csak tapogatóznak a funkciók és a küldetési célok tekintetében”, mondta el Paul Scharre, katonai MI-szakértő és a „Four Battlegrounds” című könyv szerzője. Egyszerűen nem lehet tudni. A szerződésekért versengő cégek között mindenesetre ott van az Anduril és a Shield AI, amelyek mögött többszáz millió dolláros kockázatitőke-finanszírozás is áll. Nathan Michael, a Shield AI technológiai igazgatója szerint még eltart egy ideig, amíg a nagyobb rajok megbízhatóan bevethetők lesznek: „Minden úgy megy, mint a gyerekeknél: kúszás, gyaloglás, futás – kivéve, ha siker helyett kudarcot szeretnénk elérni a harcmezőn.”
Nathan Michael úgy becsüli, hogy a cége egy éven belül előállít majd legalább három személyzet nélküli repülőgépből álló, autonóm rajt a V-BAT légi drón felhasználásával. Az amerikai hadsereg jelenleg – mesterséges intelligencia nélkül – a haditengerészet hajóin, kábítószer-ellenes küldetéseken és a tengerészgyalogos expedíciós egységek támogatására használja a V-BAT-ot, nyilatkozta a vállalat.
Az egyetlen fegyverrendszer, amelyet Shanahan, a Pentagon mesterséges intelligencia főnöke jelenleg autonóm működésre is alkalmasnak tart, teljes mértékben védelmi jellegű, mint például a hajókon lévő Phalanx rakétaelhárító rendszerek.
Ő kevésbé aggódik amiatt, hogy az autonóm fegyverek önállóan hozhatnak majd döntéseket, inkább az olyan rendszerekre figyel, amelyek nem úgy működnek, ahogyan azt hirdették, vagy civileket illetve baráti erőket ölnek meg. A minisztérium digitalizációért és mesterséges intelligenciáért felelős vezetője, Craig Martell eltökélt abban, hogy ez ne történhessen meg. „A rendszer autonómiájától függetlenül mindig lesz egy felelős kezelő, aki tisztában van a rendszer korlátaival, jól megtanulta a rendszer használatát, és indokoltan bízik a tudásában, hogy mikor és hol lehet bevetni azt, és persze mindig vállalja a felelősséget is” – mondta Martell, aki korábban a LinkedIn és a Lyft vállalatoknál volt felelős a gépi tanulás bevezetéséért. „Ez soha nem lesz másként” – mondta.
Arra vonatkozóan, hogy a mesterséges intelligencia mikor lesz elég megbízható a halálos autonómiához, Martell úgy nyilatkozott, hogy nincs értelme az általánosításnak. Személyesen megbízik az autója adaptív sebességtartó automatikájában, de nem bízik abban a technológiában, ami megakadályozza a sávváltást. „Felelős sofőrként csak nagyon korlátozott helyzetekben alkalmaznám” – mondta Martell. „Most pedig extrapoláljuk ezt a hadseregre.” Martell hivatala kiértékeli a lehetséges generatív mesterséges intelligencia felhasználási eseteket is – erre külön munkacsoportja van – de inkább a fejlesztés alatt álló mesterséges intelligencia tesztelésére és értékelésére összpontosítanak.
A tehetség pénzbe kerül
Az egyik sürgős kihívás – mondta erről Jane Pinelis, a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának MI-főmérnöke és Martell irodájának ex-MI-biztosítási részlegvezetője – az MI-technológia teszteléséhez szükséges tehetségek toborzása és megtartásuk. A Pentagon nem tud versenyezni a piaccal a fizetések terén, és az MI-vel kapcsolatos számítástechnikai doktorátusok többet hoznak a privát szférában, mint amennyit a katonaság legmagasabb rangú tábornokai és admirálisai keresnek. A tesztelési és értékelési szabványok is kiforratlanok – emelte ki a Nemzeti Tudományos Akadémia közelmúltbeli jelentése a légierő mesterséges intelligenciájáról.
Lehet, hogy ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok egy nap olyan autonóm fegyvereket vet be kényszerhelyzetben, amelyek nem teljes mértékben felelnek meg az ellenőrzésnek?
„Egyelőre abból indulunk ki, hogy van időnk arra, hogy a tervezést lehető legszigorúbban és legalaposabban elvégezzük”, mondta Pinelis. „Úgy gondolom, hogy ha nem állunk majd készen, és eljön a cselekvés ideje, akkor valaki kénytelen lesz döntést hozni”, idézte fel minden reménykedésünkkel szemben mégis csak a végén James Cameront Jane Pinelis.
(forrás)
