A gépi tanulás után az ipari mesterséges intelligencia a gyártás más területeit is hatalmába kerítette, így még nagyobb lökést adott az Ipar 4.0-ás fejlesztéseknek. A digitalizáció mellett a robotika is az iparvállalatok fókuszában marad jövőre, kérdés, hogy az Ipar 5.0 emberközpontú szemlélete vagy a sötét gyárak realitása lesz-e a befutó.
◼︎ Gyártóipar
2024 komoly és húsba vágó kihívásokat hozott a gyártási szektor számára: az autóipar visszaesése, az ellátási láncok problémái és a növekvő energiaárak jelentős nyomást gyakoroltak a vállalatokra. A megrendelések visszaesése, az ellátási láncok globális megszakadása, a korábbi alapanyaghiány hatása számos iparágat érintett, köztük is kiemelten az autóipart és az elektronikai gyártást.
Az évek óta húzódó trendek rávilágítottak a helyi beszállítói hálózatok és a rugalmas beszerzési stratégiák fontosságára. Ennek következtében egyre több vállalat kezdett el beruházni a helyi gyártási kapacitások fejlesztésébe, hogy ezzel is csökkentse a globális ellátási láncoktól való függést.
Az ESG és más, például az autóipart érintő központi szabályozások következtében tovább fokozódott a fenntarthatósági elvárások és a gyorsabb automatizáció iránti igény. Az Európai Unió zöld megállapodása (Green Deal) és a szigorodó környezetvédelmi előírások arra ösztönzik a gyártókat, hogy csökkentsék széndioxid-kibocsátásukat, és növeljék a környezetbarát technológiákba történő beruházásokat, ami szintén megjelenik a gyártók problématérképén, de sokan eredményesen az előnyükre fordítják ezeket a kihívásokat.
Top trendek
A gyártásban a mesterséges intelligencia lesz 2025 sztárja is, ami az Ipar 4.0 kissé már unalmas fogalmát is megmozgatja. Az automatizáció is izgalmasabb lett általa, sőt a robotika számára is szabhat új irányokat.
Ezeknek az irányoknak az egyik jó példája lehet a Siemens erlangeni elektronikai gyára, amely idén októberben elnyerte a Világgazdasági Fórum a legmodernebb gyártási technológiákat alkalmazó üzemeket díjazó „Digital Lighthouse” elismerését. A gyár az elmúlt négy évben 69 százalékkal növelte termelékenységét, miközben 42 százalékkal sikerült mérsékelnie energiafogyasztását többek között a mesterséges intelligencia alkalmazásának köszönhetően.
A robotgyártók is jelentős fejlesztéseket hajtanak végre, hogy támogassák a hatékonyabb automatizációt. Kulcskérdés az emberi munkaerő; vele vagy nélküle. Ha vele, akkor a kobotok (kollaboratív robotok) szerepe tovább nő. Például a KUKA által fejlesztett LBR iisy kobotok egyre biztonságosabbá és rugalmasabbá teszik az emberekkel való közös munkát. Ami jól jön, hiszen a humanoid robotoknak még biztosan szükségük lesz néhány évre, hogy érdemi munkákat vegyenek át a gyárakban. A Tesla mellett ugyan a BMW is sikerrel tesztelt humanoid robotokat, de ezek széles körű alkalmazása jelen állás szerint még nem várható.
Ettől függetlenül olyan új gyárak nyílnak, amelyekben az automatizáció már nem kérdés. Például a BMW Group debreceni gyárában 2025 elején kezdik meg az új elektromos SUV, a Neue Klasse gyártását a legmodernebb gyártási és robotizált technológiákat alkalmazva. A Tesla gigagyárai is gombamód szaporodnak. A sanghaji Tesla Megafactory a tervek szerint 2025 első negyedévében kezdi meg a Megapack akkumulátorok szállítását, és évente 10 ezret is tud majd azokból gyártani.
Többet, kevesebből
A fenntarthatóság az ESG szabályozás kapcsán kulcsszerepet kap a szabályozás. Hangsúlyosabbá válnak a körforgásos gazdasági modellek, amelyek nemcsak a keletkezett hulladék mennyiségének csökkentését célozzák, hanem az energiafelhasználás optimalizálásával és az újrahasznosítással is hozzájárulhatnak a környezeti terhelés mérsékléséhez.
2025-ben az MI, a digitális iker technológiák és az ipari metaverzum adhat újabb lökést az iparvállalatoknak a hatékonyságuk növelésében.
Több jó kezdeményezés is van, a BMW említett debreceni gyárában 500 000 négyzetméter alapterületű, 43 MW névleges teljesítmény leadására képes napelemparkot telepítenek. Helyben előállított villamosenergia segíti a Magyar Suzuki energiaellátását is. A vállalat idén átadott, 2 millió euróból fejlesztett napelemparkjának segítségével éves szinten csaknem 270 millió forintot spórol meg és több mint 1700 tonnával csökkenti a közvetett CO2-kibocsátást.
De készre jelentették idén a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. tápiószelei gyártelepén létesített naperőműparkot is. A rendszer tervezett éves energiatermelése 2 830 MWh, amely a telephely 3500-3600 MWh éves villamos energiafogyasztásának jelentős részét képes lesz fedezni.
2025 sztárjai
2025-ben várhatóan az MI, a digitális iker technológiák és az ipari metaverzum ad újabb lökést az iparvállalatoknak a hatékonyságuk növelésében. Az előrejelzések szerint az ipari szektor számára alapvető követelménnyé válik a fenntartható működés és a környezetbarát technológiák alkalmazása, nemcsak a nagy, hanem a kisebb gyártók számára is.
Szintén lényeges fejlemény lehet az Ipar 5. előtérbe kerülése, kiemelve az ember és gép közötti együttműködés fontosságát. Érdekes lesz megnézni az automatizációval folytatott versenyt, hiszen a „sötét gyárak” koncepciója, amely az emberi beavatkozás nélküli, teljesen automatizált gyártás megvalósítására törekszik, szintén folyamatosan terjed.
A gazdasági nyomás, az ellátásilánc-problémák és a munkaerőhiány továbbra is hajtóerői lesznek az automatizációs trendeknek, amelyek nélkülözhetetlenné válnak a stabil és fenntartható ipari működésben, ahogy az energiahatékonyság és fenntarthatóság is.
