Az Egyesült Királyságban nemrég életbe lépett az új online biztonsági törvény, amely előírja, hogy több ezer weboldal csak akkor engedje be a látogatóit, ha azok igazolják a korukat. Ehhez a felhasználóknak kormányzati igazolványukat kell felmutatniuk, vagy arcukat kell beszkennelniük, hogy egy algoritmus megbecsülje, nagykorúak-e. A gyakorlat viszont épp az ellenkező hatást váltotta ki: azok a pornóoldalak, amelyek figyelmen kívül hagyták a szabályozást, rekordforgalmat könyvelhettek el. Néhányuk közönsége megduplázódott vagy megháromszorozódott az elmúlt hónapban.
A jelenséget a kutatók is „tankönyvi példájának” nevezik a nem szándékolt következmények törvényének. A szabályozást betartó oldalak forgalma összeomlott, miközben a kiskapukat kereső felhasználók a kevésbé biztonságos, gyakran ellenőrizetlen és illegális platformokra vándoroltak. Vagyis a gyerekek védelmére hivatkozva bevezetett intézkedés valójában még nagyobb kockázatnak teheti ki őket.
Az Egyesült Államokban is hasonló törvények terjednek: eddig 25 állam írt elő kötelező életkor-ellenőrzést pornó- és közösségi oldalakon. A texasi jogszabályt a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta, kimondva, hogy a szólásszabadságra gyakorolt hatása „csupán járulékos”. A törvények végrehajtásához néhány technológiai cég – például a brit Yoti – kínál arcfelismerő és igazolvány-ellenőrző megoldásokat, amelyekért minden egyes felhasználói ellenőrzés után díjat számítanak fel. Ez a költség a nagy szolgáltatóknak is dollármilliókba kerülhet naponta, a kisebb weboldalak számára pedig egyenesen vállalhatatlan.
A magánszféra védelmével foglalkozó szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a rendszer érzékeny adatokat – arc- és igazolványképeket – kér el minden felhasználótól, így adatlopások és visszaélések új hulláma indulhat el. Nemrég például egy randiapp adatbázisából szivárogtak ki női felhasználók személyi igazolványai és szelfijei. Ráadásul az algoritmusok gyakran hibáznak: volt, akit felnőttként gyerekként soroltak be, mások pedig játékkarakterek arcával játszva megkerülték a rendszert.
A szabályozás ellenzői attól tartanak, hogy a gyerekvédelemre hivatkozva végső soron „falak” épülnek az internet köré, ahol a kormány válik a fő kapuőrökké. A helyzet abszurditását jól mutatja, hogy a brit tudományos és technológiai miniszter arra kérte a felhasználókat, ne próbálják megkerülni a rendszert VPN-ekkel. Az eredmény: a VPN-alkalmazások a brit appboltok letöltési listáinak élére kerültek.
Az iparágban komoly vita bontakozott ki: egyes cégek – például a Pornhub tulajdonosa, az Aylo – támogatják a célokat, de kétségbe vonják a módszer működőképességét. Mások bíróság elé citálták a brit szabályozó hatóságot, az Ofcomot, mondván, hogy az amerikai oldalakra kiterjesztett bírságfenyegetés sérti az Egyesült Államok alkotmányát.
A törvények hatékonyságát egyelőre nehéz megítélni, de az első tapasztalatok azt mutatják: a jó szándékú gyermekvédelmi intézkedések inkább az adatvédelmi kockázatokat növelik, miközben a tiltott tartalom továbbra is könnyen hozzáférhető – csak éppen kevésbé ellenőrzött, sötétebb sarkokban.
