Egy új generatív mesterséges intelligencia alkalmazás, a Foresight, eddig példátlan adatmennyiséggel dolgozik: a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) 57 millió betegének anonimizált adataival képezték ki a modellt. A cél: a jövőbeli kórházi kezelések, szívrohamok és több száz más betegség előrejelzése. Ez az első alkalom, hogy ilyen léptékű egészségügyi adatállományt alkalmaztak egy MI-modell tréningezésére, amelyet jelenleg kizárólag COVID-19-hez kapcsolódó kutatásokra lehet használni, biztonságos NHS-környezetben.
A Cambridge-i Egyetem egészségügyi adatkutatója, Angela Wood szerint ez komoly áttörés az MI-alapú egészségügyi előrejelzések terén. A Foresight jelenlegi verzióját a 2018 és 2022 közötti időszakból származó, mintegy tízmilliárd egészségügyi esemény alapján tanították be. Ezek a források tartalmazzák a kórházi és oltási adatokat, a háziorvosi látogatásokat, valamint a halálozási statisztikákat, minden személyes azonosítót eltávolítva. A modell csak NHS-rendszereken futtatható, és az általa generált előrejelzéseket is ellenőrzik, mielőtt nyilvánosságra hoznák őket.
A betegek kérhetik, hogy a háziorvosi adataikat ne használják kutatási célra, ugyanakkor az egyéb típusú egészségügyi információk nem vonhatók ki a rendszerből. Ez aggodalmat kelt néhány adatvédelmi szakértőben. Luc Rocher, az Oxfordi Egyetem kutatója szerint minél gazdagabb egy ilyen adatbázis, annál nehezebb teljesen anonimizálni. Éppen ezért az ilyen MI-modellek csak szigorú ellenőrzés mellett, zárt környezetben használhatók biztonságosan.
A Foresight egy korábbi verzióját már tesztelték Londonban 1,5 millió ember adataival. Akkor a rendszer sikeresen jelezte előre, milyen betegségek kialakulása várható az adott páciens kórtörténete alapján. Most újabb vizsgálat következik: kutatók azt tesztelik, képes-e a modell előre jelezni, hogy 2023-ban milyen betegségeket diagnosztizáltak az egyes betegeknél, ha csak a 2018–2022 közötti adataikat ismeri. Ez a megközelítés az eddigi legpontosabb módja lehet az MI-előrejelzések hatékonyságának ellenőrzésére.
Jelenleg körülbelül 100 kutatási projekt fut az NHS és a Brit Szívalapítvány együttműködésében, amelyek a járvány hatásait vizsgálják, például az elmaradt kezelések következményeit. A jövőbeni, kiterjedtebb kutatásokhoz azonban további jóváhagyásokra lesz szükség. Közben más kutatócsoportok is szeretnék kihasználni az NHS adatainak erejét: például a németországi Rákkutató Központban működő Moritz Gerstung csapata a Delphi2 nevű modellt szeretné hasonlóképp kiképezni. Mint fogalmazott, az NHS adatállománya óriási lehetőséget rejt a ritka betegségek pontosabb előrejelzésében vagy a szokatlan kórtörténetek értelmezésében.
