A német Infineon kevesebb mint hat hónappal a projekt bejelentése után letette az az új, 5 milliárd euró értékű beruházással megvalósuló drezdai félvezetőgyártó üzem alapkövét, ami nagy előrelépés az EU félvezetőipara számára.
Európa jelenleg azon fáradozik, hogy csökkentse függőségét a többek között Kínából, Tajvanról és Dél-Koreából származó félvezető chipek behozatalától. „Ezek olyan régiók, ahol bármikor fellángolhat a feszültség”, mondta Ursula von der Leyen az ünnepségen, utalva a Peking és Tajpej közötti jelenlegi feszültségre. „A kereskedelem legkisebb zavara azonnal súlyos csapást mérne Európa erős ipari bázisára és belső piacunkra.”
Az Infineon várakozásai szerint az üzemben a termelés 2026-ban indulhat meg. Az új 300 mm-es gyár a vállalat történetének legnagyobb beruházását jelenti, és növeli a jelenlegi drezdai gyártóüzem kapacitását. (300 mm átmérőjű és mintegy 3 m hosszú az a szilícium egykristály tömb, amelyből ekkora wafereket, szilíciumkorongokat szeletelnek, hogy a chipeket fotolitográfiás, maratási és vákuumpárologtatási lépések során kialakítsák. Régebben csak kisebb tömböket tudtak készíteni, ma a 300 mm, 12” a „járatos” méret a félvezetőgyártásban – A szerk.)
„Ezzel az úttörő beruházással az Infineon fontos hozzájárulást indít el társadalmunk zöld és digitális átalakulásához”, mondta Jochen Hanebeck, az Infineon vezérigazgatója az ünnepségen. „A globális félvezető-kereslet erőteljesen és tartósan növekedni fog a megújuló energiák, az adatközpontok és az elektromobilitás iránti nagy kereslet miatt.”
Jelenleg más chipgyártók is beruháznak Németországban. Az amerikai Wolfspeed 2,7 milliárd eurót fektet be egy Saar-vidéki üzem építésébe, míg az Intel egy még nagyobb, 17 milliárd euróba kerülő gyárat épít Magdeburgban.
A múlt hónapban zöld utat kapott európai chipstörvény értelmében az Unió 43 milliárd eurót mozgósít annak érdekében, hogy 2030-ig megduplázza piaci részesedését a félvezetők terén 10-ről 20%-ra. „A kapacitást meg kell négyszerezni, és ez csak olyan vállalatokkal lehetséges, mint az Infineon”, mondta Ursula von der Leyen.
A miniszterelnök elmondta, hogy a nyersanyagok közelebbi biztosítása érdekében az EU új projekteket vizsgál Európában, de partnerségeket is kialakít olyan országokkal, mint Ausztrália, az Egyesült Államok és Kanada. Az EU nemrégiben elfogadta a kritikus nyersanyagokról szóló törvényt is, amely biztosítani kívánja Európa számára a kritikus ritkaföldfémek (a hatékony egyenáramú motorok mágnesei) és más nyersanyagok stabil ellátását.







