Nem egy
ügyféltalálkozóról visszajövet arról számol be a sales, hogy bizony a
meglátogatott cég külpiaci terjeszkedésben gondolkodik. Ilyenkor aztán az egyik
szemem sír, a másik meg igencsak mosolyog. A „sírdogálás” oka leginkább az,
hogy a nagy globalizálódási törekvéseik közepette a cégek nem egyszer arra a
konklúzióra jutnak, hogy a hazai piac nékik már nem is annyira fontos, ha már
egyszer arccal a külföld felé fordultak. Amihez azért médiaszakmai oldalról
annyit hozzáfűznék, hogyha a külföldi piacokon jól akarnak teljesíteni, ahhoz
stabilan meg kell tartaniuk a jó szakembereiket.
Na tessék, itt a másik
forró téma! Illetve a külföldi piacra lépés gyakran egyfajta bővülést is
jelent, vagyis esetleg nagy számban kell szakembereket felvenniük. Ahhoz pedig,
hogy a friss, képzett agyak akarjanak annál az ominózus cégnél dolgozni, ahhoz
a cégnek karakteresen látszódnia kell a magyar piacon. Ami pedig legalább
ennyire hot topic a média számára.
Ez pedig a mosolygós
szem. Például, amikor azt olvasom, hogy a magyar export 15-20 százalékát a
hazai ICT-szektor adja, s piaci elemzők szerint még további sok százmilliárd
forintos potenciál van ezekben a KKV-kban.
Elgondolkodom azon, hogy
miképp is fog ez a nagy durranás megvalósulni. Mert az látszik, hogy óriási a
tanácstalanság:
hogyan is kezdjenek hozzá, hogyan vigyék azt végig? Látom, hallom, hogy szájról
szájra terjednek azoknak a lobbistáknak a nevei, akikkel érdemben garantált a
siker. De legalább ilyen izgalmas az, hogy milyen mértékű, típusú állami
segítségre támaszkodhatnak a cégek. S mielőtt bárki azt gondolná, hogy akár
egyik, akár másik „szekértábor” mellett teszem le a voksom, én a kétféle
segítségnyújtás integrációját látom az eredménnyel járható útnak.
Emlékszem arra a
beszélgetésre, ami egy az ICT-világban mind politikai, mind üzleti területen
dolgozó sikeres úriember és köztem zajlott pár évvel ezelőtt. Kertelés nélkül
nekem szegezte a kérdést: nem gondolkoztam-e abban, hogy kivigyük az
ITBUSINESS-t nemzetközi színtérre? Aztán tömören, logikusan kifejtette azt is,
hogy miért tartja az ITBUSINESS-nél ezt a lépést a természetes evolúció
részének. A külpiacra lépéshez szükséges nem kevés tőke előteremtéséhez is
felajánlotta a segítségét, no meg a külföldi kapcsolati hálóját. Tudom, hogy
igazat beszélt.
Akkor még nem álltam
készen egy ilyen lépés megtételére, de a ma már üzletemberként tevékenykedő
úriember minden mondata, érvelése beégett az agyamba, és az ITB fejlesztésének,
fejlődésének egy-egy fázisánál egyre többször eszembe jutnak.
Ilyenkor magamnak is azt
mondogatom, amit a hazai ICT-területen tevékenykedő KKV-knak is tiszta szívből
javaslunk, hogy „merjenek nagyok lenni”! Ne csak Magyarországban
gondolkodjanak, hanem bátran lépjenek ki a nemzetközi színtérre.