Vélemény

social media
Forrás: ITB

Mit lehet tanulni a Facebooktól és a Google-től?

Ha nem is a legnagyobb, de mindenképpen a legtöbbet emlegetett, hivatkozott, csodált, átkozott, gyűlölt – példaképül állított vállalat a világon a címbeli két cég. Vajon mi az, ami ilyenné tette „őket”? Mert hogy egyéniségek, az biztos.

Berényi Konrád vezető tanácsadó, Onlinemarketing.hu
Berényi Konrád vezető tanácsadó, Onlinemarketing.hu
Profizmust, fejlődésmódot!

Egyik cég sem tökéletes. Sőt, teli vannak hibákkal! Mindezek ellenére nagyon sokat lehet mind a két cégtől tanulni. Elsősorban persze hozzáállást, vagyis gyakorlatilag profizmust. Ami miatt a hibák ellenére mégis sikeresek, az a tanulás és a változtatás képessége. Mind a két cég olyan háttérrel rendelkezik, amely szerethetővé és ismerhetővé tette őket. Ezenkívül tudatosan építették föl a nemzetközi terjeszkedést. Az indulásuk már önmagában egy-egy izgalmas történet és sikersztori.

Amit szerintem a leginkább érdemes megtanulni tőlük, az például a különböző fejlődési technikák. A próbálkozások és kudarcok sorozata ellenére nem adták fel, és sikeres megoldásokat hoztak létre. Továbbá üzletileg nagyon fontos momentumnak látom, hogy mindkét cég olyan hirdetési rendszert vezetett be, amely nemcsak hatékonyság alapú, de ráadásul nagyon kis összeggel is kipróbálható, majd a tét fokozatosan emelhető. Így nemcsak a nagy cégek élhetnek a hirdetési megoldásokkal, hanem az egészen kis vállalkozások is. Az egyedi, célzott paraméterek pedig lehetővé teszik, hogy azokat érjük csak el, akiket valóban érdekelhet a hirdetésünk.

Ha idehaza valaki szolgáltatást fejleszt, érdemes eleve a nemzetközi piacra készülnie. Ezt lesheti el a nagyoktól!

 

 

 

 

Gerényi Gábor, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete elnökségi tagja, az Index.hu társalapítója
Gerényi Gábor, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete elnökségi tagja, az Index.hu társalapítója

21. századi szervezetet!

Mind a két cégstruktúra a 21. században sikeres szervezet mintaképe lehet, amely döntően különbözik a Magyarországon – és bizony sok szempontből Európában is – megszokott szervezetektől. Ennek egyik eszköze, hogy megpróbálják a munkatársakat sok tekintetben függetleníteni a formális struktúrától, azaz, magából a szervezetből próbálják kinyerni a stratégiai továbblépés irányait, az ehhez szükséges tudást. A vezetés támogatja, felkarolja és nem lefojtja az alulról, a szervezet belsejéből érkező ötleteket. Nálunk ez nem szokásos (reméljük, hogy csak egyelőre), a hazai vezetési kultúrában azt szoktuk meg, hogy odafent megmondják, mi történjen, az alsóbb szintek pedig végrehajtják a parancsokat. A demokratikusabban szervezett cégstruktúrának azonban egy felfokozott piaci versenyben óriási előnyei vannak a tisztán hierarchikussal szemben, minden nap ezzel szembesülünk az internetes tartalompiacon.

Egy kicsit más a Facebook esete. Itt magának az alapítónak van egy sajátos, egyedi víziója: hogy a magánszféra manapság már csak egy illúzió, azoknak, akik ebben a digitális világban szocializálódnak, ez teljesen természetes. Míg régen egy kis faluközösség mindent tudott egymásról, a közösségi hálózatok közreműködésével ez globális méretekben valósul meg.