Utánajártunk

36_205935_ff_420
Forrás: -
Pc-k, internet és oktatás BAZ-megyében

Szüntessük meg a tudásszakadékokat!

Sikertörténetként könyveli el a kormány azt a digitális írástudatlanságot megszüntetni hivatott kormányzati projektet, amely Miskolcon indult és most Nyíregyházára is kiterjesztették. A sajtó érdeklődése mellett zajló programban a gép és kedvezményes árú internet mellé oktatás is társult.

Két éve, ősszel indult a Digitális Miskolc program, amelyet a közvélemény úgy ismert meg, mint az a pályázat, ahol laptopokat osztanak. Borsod-Abaúj-Zemplén megye központja és a környező települések számos, szegény sorsú embernek adnak otthont, a politikusok a szociális feszültségeket is enyhíteni szerették volna. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) sajtóirodájának tájékoztatása szerint a Miskolc és agglomerációja digitális közösség című program 2014-ben két fontos célt tűzött maga elé: a lakosság számára informatikai eszközöket és kedvezményes internet előfizetést biztosítani és hálózatot fejleszteni.

 


 

 

El kell ismerni, komoly szakmai tartalmú programot dolgoztak ki és valósítottak meg. A programot az NFM, illetve jogelődje, a NIIF kezdeményezte és bízta meg Miskolc városát a kivitelezésével. A gyakorlati lebonyolítás a miskolci önkormányzat tulajdonában lévő Miskolc Holdingra hárult.

 

Tizenhétezer gép

 A digitális készségeket ikt-eszközök nélkül nem lehet fejleszteni, ezért úgy döntöttek, hogy számítógépeket adnak a pályázat szempontjából fontos célcsoportoknak: hátrányos szociális helyzetben élőknek, az álláskeresőknek, időseknek, iskoláskorú gyermekeknek és a hátrányos helyzetű diákokat oktató intézményeknek. Az intézmények számára meghívásos, a lakosság számára nyílt pályázatot tartottak, összesen 17 ezer gép talált gazdára. Fontos cél volt a kedvezményes árú internet biztosítása is. A hálózatfejlesztés az önkormányzati és háttérintézményeket, valamint a köz- és felsőoktatási intézményeket érintette. A program során összesen 180 végpontot építettek ki.

 

Feltételek, feltételek, feltételek

Volt forrás, ezért menet közben úgy döntöttek hogy kiterjesztik Miskolc a pályázatot a járásban lévő településekre is. A nyílt pályázaton nem volt túljelentkezés, szinte mindenki, akik megfelelt a pályázat előírásainak, kapott gépet.

A pályázaton feltételként szabták meg, hogy a számítógépeket igénylőknek rendelkezniük kell áram- és internetszolgáltatással. Míg az előbbi azért többnyire alap, az internetszolgáltatáshoz segítséget nyújtottak. Az állam a piaci szereplőket rávette arra, hogy a program résztvevőinek kedvezményes, félárú internetelérést biztosítsanak. Mivel a mobilitás elősegítése is cél volt – például a támogatottak között voltak a miskolci egyetemeken tanuló, de egyébként nem ott élő diákok is – a mobilinternetet részesítették előnyben.

 

A kémprogram

A programban kiosztott gépeken fut egy nyílt forráskódú program, az OCS Inventory – melyet a helyi ellenzék kémprogramnak kiáltott ki. „Egy olyan alkalmazásról van szó, amelynek funkciója monitorozni, hogy mikor kapcsolják be a gépeket és milyen szoftverek futnak rajta. Rendszeresen összesítjük, hogy a programban résztvevők bekapcsolják-e a gépeket, és hogy milyen szoftverek futnak rajtuk. Az arány 90 százalék feletti, de ha valaki nem kapcsolja be a gépét, annak sincs semmi következménye”, mondja Prion Gábor, a Miskolc Holding it-vezetője. Folyamatosan pásztázzák az internetes aukciós oldalakat, figyelik, hogy nem bukkan-e föl a pályázatban meghirdetett paraméterekkel rendelkező gép. Eddig nem találtak egyet sem.

 

 

Bakonyi Zoltán, a programiroda vezetője elmondta, hogy pályázni elektronikusan és papíron is lehetett. Utóbbi kitöltésében a programirodában felállított 26 munkapulton segítettek a jelentkezőknek. A jelentkezések digitalizálása után elektronikusan értékelték a pályázatokat. A gépeket már 2014-ben átadták, egyszerre a miskolci és a járási pályázók körében. Első körben a nyerteseket sms-ben értesítették, majd telefonon egyeztetett időpontban vehették át a gépet egy rövid oktatás után. „Tőlünk senki sem ment el úgy, hogy legalább ne tudta volna minimális szinten használni a számítógépet. A laptopra egy 3,5 órás videóanyagot is feltettünk, a rendszer használatáról”, hangsúlyozta Bakonyi Zoltán.

A Microsoft Windows 7-tel és Office csomaggal felszerelt HP laptopok (a szállítót pályázati úton választották ki) az állam tulajdonában maradtak, a nyertes pályázókkal szerződést kötöttek, melyben a gépet hét éves használatra adták át. Feltételként szabták meg továbbá, hogy az internetre három évig előfizetnek, a gépet nem adhatják vagy ajándékozhatják el, és nem vihetik ki az országból. Vállalták, hogy a programmal kapcsolatos kérdőíveket kitöltik és visszaküldik, és a biztonságra is figyelnek.

 

Fontos volt az oktatás is

Sikerült egy olyan programot tenni a kezdeményezés mögé, amelyben a felnőtteket oktatni is tudták a számítógépek használatára: ez a TÁMOP 5.3.9/B Digitális Közösség Program. Keretén belül a digitális készségek elsajátításában mentorok segítik az embereket. Kiemelt figyelmet kapott a hátrányos helyzetű gyerekek érdeklődésének felkeltése is az it-szakmák iránt, a program uniós forrásból többek között tanórán kívüli informatikai foglalkozásokat is tartalmazott. A programban résztvevőkkel lefolytattak egy előzetes konzultációt, melyen eldöntötték, hogy az adott személy számára a távoktatás vagy a helyszíni képzés a jobb. Ezután kezdődött meg az oktatás, mely Bakonyi Zoltán tájékoztatása szerint még jelenleg is tart.

 


 

 

Beszéljen a pénz

Érdeklődésünkre az NFM elárulta, hogy a laptopok, illetve a kedvezményes árú internet-hozzáférés összesen 2,5 milliárd forintba került. A kedvezményes előfizetéseket maguk a nyertes pályázók fizetik. Viszont a minisztérium tájékoztatása szerint az internetszolgáltatók nem kapnak pénzt. Kérdésünkre, hogy miért számolnak a kedvezményes árú internettel, nem kaptunk választ. Egyébként, ha a 2,5 milliárdot csak számítógépekre vetítjük, akkor 147 000 Ft jut egyre, ami elég jól megfelel az akkori piaci valóságnak. A hálózatfejlesztés további 0,5 milliárd forintba került, vagyis hazai forrásból 3 milliárd forintot fordítottak a programra.

A TÁMOP keretében 0,5 milliárd forint ment a képzési programokra és 0,5 milliárd forint a program adaptálására, illetve a tanórán kívüli informatikai foglalkozások bevezetésére a köznevelési intézményekben. Az intelligens városi szolgáltatások elterjesztéséhez az Észak-Magyarországi Operatív Program 0,5 milliárd forintot biztosított. Ez a 1,5 milliárd forint már uniós forrásból származott.

 

Folytatás Nyíregyházán

A miskolci program tanulságait felhasználva a fejlesztési minisztérium 2015 márciusában jelentette be a Digitális Magyarország Program 2015 kezdeményezését, melynek első állomása Nyíregyháza. A városban és a járásban 2015-ben költségvetési forrásból 1,7 milliárd forint értékben valósulnak meg digitális fejlesztések. Intelligens városi szolgáltatásokat vezetnek be, fejlesztik a közoktatási intézmények informatikai és infrastrukturális rendszerét, és 6000 helyi lakos számára biztosítanak informatikai eszközöket.

A rászorulóknak gyakorlati informatikai tudást nyújtó felnőttoktatási program is indul, és a hátrányos helyzetű tanulók számára felzárkózó képzéseket szerveznek. Tovább bővül a lakosság által elektronikusan intézhető ügyek köre, három új, korszerű ikt-eszközökkel felszerelt kormányablak nyílik. Többfunkciós városkártyát is létrehoznak, és a közterületek biztonságát növelő rendszereket építenek ki.

A kormány egyik piaci partnere, a Magyar Telekom saját költségén hajt végre hálózatfejlesztést: több mint 7000 háztartásba jut el a minőségi vezetékes szélessáv, és 2015 végére a városban minden háztartás számára elérhetővé válik a 30 Mbps sebességű internet-szolgáltatás.