Utánajártunk

54_Money-rain-from-skyscraper_420
Forrás: -
Buta helyett okos pénz

Pályázatra hangolva

Visszásságokra ad lehetőséget a kormány pályázati rendszere. Nem elsődleges szempont, hogy olyan termékeket fejlesszenek, amelyeket a piac követel. Az állami pénzek helyett a kockázati tőke bevonása jelentheti a sikert.

Egy Nógrád megyei telephellyel rendelkező közepes vállalkozás sorozatosan sikeresen pályázik a kormányzati pénzekre. Az egyébként budapesti cég nemcsak vidéki telephelyet létesített, arra is ügyelt, hogy a cégben a női munkavállalók aránya is a kormányzat által preferált szintű legyen. Ha még egy megváltozott munkaképességű díszalkalmazottat is sikerülne felvenni, akkor már csak azon kellene gondolkodniuk, hogy milyen termék fejlesztésére kérjenek támogatást a kormányzati alapokból.

Pontosan ilyen cég nincs, de több, valódi vállalat is hasonlóan használja ki a pályázati rendszert. Nem törvénytelenül, sőt, a tapasztalat szerint ezek a cégek igyekeznek a legjobban betartani az előírásokat, jogi és adózási szempontból egyaránt, hogy a gyanúnak még az árnyéka se vetődjön rájuk.

 


 

 

Borzasztóan károsak a pályázatok

Több szakember szerint nem is a cégekkel, hanem a félreértelmezett állami szerepkörrel van a gond. Közéjük tartozik Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója is, aki régóta ellenzi a vállalkozások pénzben történő kormányzati támogatását, véleményét gyakran és sokszor hangoztatta különböző fórumokon.

– Borzasztóan károsak ezek a pályázatok, és nem elsődlegesen azért, mert az adófizető pénzét elpazarolják, hanem mert a vállalat azt tanulja meg, hogy hogyan kell pályázni ahelyett, hogy miképpen kell igazi vevőt találni. A szakember rengeteg vállalkozást lát, akik a kormányzati pályázatokból élnek. A gond az, hogy így nem a felhasználók igényei alakítják termékeiket és szolgáltatásaikat, hiszen a vállalkozó arra figyel, akitől a pénzt kapja. Az állami pénzekről döntést hozó szakemberek akár vérprofik lehetnek saját területükön, és mindent a legnagyobb jóindulattal csinálnak, de ők nem azonosak azokkal, akik a termékeket és szolgáltatásokat használják, igazi visszajelzést nem adnak. Enélkül pedig nem lesz jó termék.

 

Az állam félreérti szerepét

Feljelentőportál

A kormányzat (előbb a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, jelenleg a Miniszterelnökség) 2007 óta működteti az Anti-lop oldalt, ahol a pályázati kifizetésekkel kapcsolatos visszásságokat lehet jelezni. Eddig 1050 bejelentés érkezett, a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárság tájékoztatása szerint a legtöbbet megalapozatlanság miatt elutasították vagy saját hatáskörben kivizsgálták. 27 esetben indult büntetőeljárás.

Bojár Gábor szerint az állam teljesen félreérti szerepét, mikor pályázati pénzeket osztogat, ennél sokkal fontosabb dolga lehetne: például megakadályozhatná, hogy az erős piaci szereplők erőfölényükkel visszaéljenek. Vagy hogy minél több pénzt szánjon az oktatásra, ezzel is biztosítva a vállalatok számára szükséges, képzett munkaerőt. Vagy hogy megfelelő infrastruktúrát építsen ki. Vagy hogy stabil jogrendszerrel, egyszerű és kiszámítható adóztatással támogassa a vállalkozásokat. Persze, ez nehezebb, mint pénzt osztogatni.

– A Graphisoft elvből nem pályázott soha állami pénzekre, és nem altruizmusból, hanem jól felfogott piaci érdekből –, mondja Bojár Gábor. Sikeresek lettek, a piacból megélnek. Gyakran hangoztatják cégvezetők, hogy bizony ők vettek igénybe állami támogatást, mert anélkül cégük nem vészelte volna át a nehezebb időszakokat, vagy el sem tudott volna indulni. A megélhetéshez fontos lehetett az állami pénz, de Bojár Gábor negatív korrelációt vél felfedezni a vállalatba öntött állami pénzek mennyisége és a piaci siker között.

 

Pályázatból élnek

A Combit egyike azoknak a cégeknek, amelyek a pályázati pénzekre számítanak. Weboldalukon nyolc terméket soroltak fel, melyek kifejlesztéséhez 2007 óta támogatást vettek igénybe.

– A kicsik között elég nagyok vagyunk, hogy a kutatás-fejlesztési pályázatok elvárásait teljesíteni tudjuk, ugyanakkor a nagyok között elég kicsik vagyunk ahhoz, hogy pályázati pénzeket tudjunk elnyerni – mondja Simon László szoftverfejlesztési igazgató. A vállalat jellemzően 50-60 százalékos, vissza nem térítendő állami támogatást tudott igénybe venni kutatás-fejlesztési projektjei során. A pályázati pénzeknek köszönhetően – melyeket 2007 óta vesz igénybe a cég – 15-20-ról 67-re nőtt munkatársaik száma, és árbevételük is megduplázódott, a 200-300 millióról 600 millió forint fölé nőtt. Az egyedi informatikai fejlesztésekkel foglalkozó cég igazgatója szerint korábban nehezebben ment a termékfejlesztés, és plusz forrást kerestek – egyelőre a pályázati pénz találta meg őket.

A vállalatnál több terméket fejlesztettek ki pályázati pénzből, volt közöttük keretrendszer gps alapú szolgáltatások működéséhez, ingatlan távfelügyeleti rendszer, nyelvvizsgára felkészítő alkalmazás. Utóbbi kettőtől várják a vállalatnál a kitörő sikert.

– Ötlet rengeteg van a cégnél, óvatosan válogatunk közöttük, hogy a várhatóan jövő év elején megjelenő pályázatokon melyekkel induljunk –, mondja az igazgató. Elismerte, hogy a megnövekedett létszámú fejlesztőgárdát egyelőre csak a pályázati pénzekből tudják eltartani. Munka és forrás előreláthatóan jövő nyárig van, reménykednek, hogy addig az újabb pályázatokon sikeresek lehetnek. Véget nem érő körnek tűnhet ez így, de azt gondolják, hogy amíg a kifejlesztett termékeik el nem hozzák a sikert, szükség van hasonló jellegű támogatásra.

 

Másféle berendezkedés

– A hozzánk forduló cégek egy része nem tud elmenni a pályázati pénzek mellett. Versenytársaik is használják ezeket a forrásokat, így üzleti pozíciójuk gyengül, ha nem élnek ezekkel a lehetőségekkel –, ismeri el Mórucz László, a kockázati tőkebefektetésekkel foglalkozó V3 Partners partnere. Szerinte az az egészséges példa, mikor egy sikeres vállalkozás, amely a kapitalista világ szabályai szerint életképes az üzleti modellje, felkészült, és találkozik a támogatások biztosította „olcsó” pénzzel, amelyet nagyszerűen tud kamatoztatni az üzleti életben.

A másik végletben az adott vállalkozás csupán a pályázati pénzekre számít, ebből oldja meg kifizetéseit és tartja életben magát, a piaci elvárásokkal kevésbé törődik. Ekkor Mórucz László szerint nem is lehet üzleti modellről beszélni. Pedig a siker alapja az üzleti modell, csak pályázat i pénzekkel számolni nagy felelőtlenség egy vállalkozás részéről.

 

Keresik az okos pénzt

Néhány szám

2010 júniusa óta 21 536 magyar cég, illetve 29 493 projekt kapott támogatást, összesen mintegy 734 milliárd forintot, ebből 622 milliárd forintot ki is fizettek.

Befektetőként azonban ők másféle cégekkel találkoznak: olyan okos ötletek megvalósítóival, akiknek már vannak ügyfeleik, vannak piaci lehetőségeik, de ötleteikhez a befektetők biztosította „okos” pénzre, szakmai támogatásra van szükségük. A kockázati befektetők 25-30 százalékos hozamelvárással dolgoznak, így ők nemcsak pénzt, hanem üzleti tudást is biztosítanak, kikényszerítik a vállalkozásból a piaci gondolkodást, tervezést, fókuszt.

A pályázati pénzeknek más szempontjaik is lehetnek. Például munkahelyeket teremteni, régiókat fejleszteni, politikai tőkét kovácsolni, stb. Ebben az esetben az elvárások sem akkorák, mint a kockázati befektetőké: a legtöbb esetben egyszerű szempontoknak kell megfelelni, és a számonkérés – már csak a lehetőségek miatt is – kevésbé fókuszáltan történik Bár a támogatások megléte és célja a legtöbb szereplő számára pozitív, megvan az a veszélye is, hogy elferdíti a valós versenyt a piacon, és így visszásságok jönnek létre az üzleti életben.