Utánajártunk

58_startupship.org.jpg
Forrás: ITB
Ösztönző forintok

Nemzetközi szinten hódítanának

Nem jellemző a pénzszórás az általunk megkérdezett, a közelmúltban befektetést kapott startupoknál, általában hatékonyan használják fel a forrásokat. Akad köztük olyan cég, amely már nemzetközi terepen bizonyít, míg többen a termékfejlesztést finanszírozzák a rendelkezésre álló tőkéből.

A Jeremie-alapok megjelenése alaposan megmozgatta a hazai startup ökoszisztémát, fellendült a piac, rengeteg cég indult el meghódítani a világot és számos befektetési alap is létrejött. A viszonylagos pénzbőség kapcsán elég gyakran hallani olyan véleményeket, hogy nem feltétlenül becsülik meg ezeket a forrásokat a befektetések kedvezményezettjei, és nem mindig oda kerül a tőke, ahova kellene. Igyekeztünk utánajárni, mihez kezdtek a nagyobb tőkét kapott startupok a pénzzel, és hogyan látják a befektetők a helyzetet, mennyire tudják eredményesen felhasználni a forrásokat a feltörekvő cégek.

 

Spórolós startupok

„Különválasztjuk a menedzsmenttel kapcsolatos és a tulajdonosi feladatokat, amikor együtt dolgozunk a tőlünk befektetést kapott cégekkel, mivel úgy érezzük, nem szabad beleszólni a vállalkozások napi, operatív döntéseibe” – mondta el érdeklődésünkre Tóth Zoltán, az Euroventures Kockázati Tőkealap Kezelő igazgatója. A kockázatitőke-piacon és a stratégiai tanácsadás területén közel két évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember közlése szerint ennek hátterében egyrészt az áll, hogy az adott társaság vezetéséhez jobban ért a saját menedzsmentje, mint a befektetők. Másrészt így egyértelmű lesz, hogy ki viseli a döntésekért a felelősséget. Tapasztalatok azt mutatják, hogy a jó cégvezetés szereti, ha dönthet, és vállalja is azért a felelősséget. „Éppen ezért mi a napi szintű döntéseket nem befolyásoljuk. Más kérdés, hogy a nagyobb stratégiai kérdésekbe már beleszólunk és részt is veszünk azokban a döntésekben. Ez feladatunk is, hiszen mivel mások pénzét kezeljük, folyamatosan figyelnünk kell a portfóliónkba tartozó cégeket, hogy megfelelően használják-e a rendelkezésükre bocsátott forrásokat, jó irányba mennek-e a dolgok” – tette hozzá Tóth Zoltán.

Sikeres exitek

A közelmúlt legtöbbet emlegetett hazai technológiai exitje egyértelműen a Ustream eladása volt. Az online videóközvetítéseket lehetővé tevő megoldást fejlesztő céget az IBM szerezte meg, egyes beszámolók szerint 130 millió dollár körüli összegért. Tavaly tavasszal adták el a SequenceIQ nevű magyar vállalatot, amelyet szintén amerikai társaság, a Hortonworks szerzett meg, és bár nem hozták nyilvánosságra a tranzakció részleteit, 10 millió dollár körülire becsülik az ügylet értékét. Szintén a múlt évben sikerült eladni az AutoHop közösségi autós szolgáltatást, amit a BlaBlaCar szerzett meg, a Forbes magazin beszámolója szerint 600 millió forint körüli összegért. Ez utóbbi tranzakció egyébként már komoly eredményeket hozott, a szolgáltatás magyarországi felhasználóinak száma duplájára nőtt, igaz a 1,5 milliós célkitűzés még messze van, de terveik szerint néhány éven belül azt is elérnék.

 

Ebből a szempontból egyébként kedvezőek az Euroventures igazgatójának tapasztalatai: azok a vállalkozások, amelyekkel együtt dolgoznak, jellemzően igen hatékonyan használják fel a befektetett összegeket. „Nem tudok olyan céget megnevezni, amelyik drága autókra, felesleges dolgokra költötte volna a pénzt. Sőt, azt kell, mondjam, hogy szinte kivétel nélkül valamennyi társaság a tervezettnél kevesebbet költ. Ha a pénz mégsem elég, az többnyire abból adódik, hogy az árbevétel kevesebb a vártnál. Ha ez előfordul, sokszor a költségeken tud annyit spórolni az adott vállalat menedzsmentje, hogy a cashflow pozitív maradjon” –vázolta a helyzetet Tóth Zoltán.

 

Régiós terjeszkedés

Az Euroventures az elmúlt egy évben is több komoly befektetést hajtott végre. A Fürgefutár.hu tavaly júniusban kapott közel kétszázmillió forintot. A 2010-ben alapított internetes futárszolgálat évente 75 százalékos növekedést produkált, forgalma 2014-ben már 150 millió forint volt, ügyfeleinek pedig eddig 350 millió forintot takarított meg azzal, hogy a legnagyobb futárcégek szolgáltatásait nyújtja kedvezőbb árakon. A társaság célja, hogy a régió első számú, csomagküldést közvetítő cégévé váljanak, a kapott forrásból is a nemzetközi terjeszkedést finanszírozták. „Amióta befektettünk a vállalkozásba, azóta elindult a román, a szlovák és a cseh oldal, vagyis már ezekben az országokban is szolgáltatnak. Az elsődleges célt teljesítettek, most az a legfontosabb, hogy konszolidálják a helyzetet, minél előbb megszilárdítsák pozícióikat az új piacokon, ahol Allpacka márkanévvel vannak jelen. A terjeszkedés egyébként nemcsak weboldal-fejlesztést jelentett, a helyi piacokat jól ismerő embereket vettek fel, valamint a magyar telefonos ügyfélszolgálatot románul, szlovákul, csehül beszélő kollégákkal erősítették meg” – mondta el Tóth Zoltán.

Jóval frissebb befektetés volt az OrthoSera, amely a százmillió forintos tőkéből az ízületi regenerálódást segítő vérszérum-injekció továbbfejlesztését, illetve a hazai és nemzetközi piacra lépést finanszírozhatta. Tóth Zoltán közlése szerint ez a projekt még viszonylag korai fázisban van. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy világszerte ugrásszerűen fejlődik a regeneratív orvostudomány, amelynek egyik fő feladata, hogy megkopott, sérült porcainkat és ízületeinket gyógyítsa.


 

Fejlesztési hajrá

Egy új termék kifejlesztésén dolgozik a RisingStack is, amely szintén 100 millió forintos befektetést kapott az Euroventurestől. A társaság a startupokra ritkán jellemző korai nyereséges működésével, és ígéretes fejlesztésével hívta fel magára a kockázati befektető figyelmét. A cég szakterülete, az Application Performance Management (APM), azaz az internetes szolgáltatások megfigyelése és monitorozása, ami egy robbanásszerűen növekvő, rendkívül nyereséges szektor. A legnépszerűbb online szolgáltatók, például a Netflix és az Amazon is számos APM-eszközt vesznek igénybe ahhoz, hogy a rendszereikben fellépő hibákat még azelőtt kiszűrjék, hogy azokat a felhasználók is megtapasztalnák, ezzel pedig több tízmillió dollár bevételkiesést előznek meg éves szinten.

„A befektetők érdeklődését tavaly ősszel a Trace névre hallgató, akkor még zárt béta stádiumban lévő termékünkkel keltettük fel. Ez egy olyan alkalmazásmonitorozó megoldás, amely a komoly terheléssel és hatalmas felhasználói bázissal dolgozó webes alkalmazások hibakereséséhez és hatékonyabb üzemeltetéséhez nyújt segítséget az azokat fejlesztő programozói csapatoknak” – mondta el Németh Gergely, a RisingStack vezérigazgatója és társalapítója. „Ugyan a piacon már számos hasonló szolgáltatás fellelhető, mi úgy gondoljuk, hogy az általunk kifejlesztett megoldás képes lesz felülmúlni ezeket. A Trace a versenytársakkal ellentétben lehetővé teszi a kritikus rendszerfolyamatok képi megjelenítését, valamint a hibák korai kiszűrését és gyors elhárítását is. Míg a mi megoldásunk képes egy webes alkalmazás teljes körű áttekintésére, addig a legnagyobb versenytársak csak egy-egy alrendszer mélyebb megfigyelésére és optimalizálására specializálódtak” – fűzte hozzá a cégvezető.

A RisingStack jelenleg nyílt béta fázisban van, ami azt jelenti, hogy bárki kipróbálhatja és monitorozhatja vele a webes alkalmazását, egyelőre ingyen. Ez azért előnyös a vállalat számára, mert jelentős felhasználói bázis ismerheti meg a Trace-t még a hivatalos start előtt, ráadásul olyan hibákra is fény derül ilyenkor, melyek csak hosszas használatnál jelentkeznek.

Jelenleg úgy látják a cégnél, hogy júliusra készülnek el azokkal az apró fejlesztésekkel, melyek még mindenképpen szükségesek az elrajtoláshoz. A fejlesztés vége felé közeledve rengeteg erőforrásra van szüksége a cégnek ahhoz, hogy közel tökéletes megoldással léphessen be a nemzetközi piacra. Éppen ezért tavaly november óta megduplázták a fejlesztőik számát és egy nagyobb irodába költöztek, hogy kényelmesen elférjenek. „Úgy látjuk most, hogy az Euroventurestől kapott befektetés elegendő lesz a fejlesztés befejezéséhez, de szerencsére a RisingStack már tavaly képes volt profitot termelni, így nem kell anyagi gondokra számítanunk” – közölte a vállalat vezetője.

Ömlik a pénz a startupokba

A múlt évben Magyarországon 132 befektetésen keresztül 109 vállalat részesült összesen 31,8 milliárd forint kockázati- és magántőke-befektetésben a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) elemzése szerint. A beruházások 72 százaléka három szektorba áramlott: az üzleti és ipari szolgáltatásokkal, az energetikai és környezetvédelmi tevékenységekkel, illetve a fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó cégekbe. Bár ez az összeg 58 százalékos visszaesést mutat a 2014-es év 54,9 milliárdos befektetéséhez képest, azonban nem feltétlenül jelent valódi csökkenést; tavaly ugyanis több olyan magas értékű magántőke-tranzakció realizálódott, amelyek befektetési értékét a felek nem hozták nyilvánosságra – derül ki a HVCA közleményéből. A befektetők leggyakrabban a startup fázisban lévő cégek szemelték ki: ezekhez 68 befektetés, 15,4 milliárd forint összértékben.

 

A tervek egyébként igen ambiciózusak; ahogy Németh Gergely fogalmaz, ha minden álmuk valóra válik, akkor olyan ügyfelekkel szerződnek majd le, akik sokmilliós felhasználói bázissal rendelkeznek, és hatalmas forgalmat bonyolítanak. Elsősorban a nagy nemzetközi médiacégekre, pénzügyi szolgáltatókra és internetes áruházakra gondolnak potenciális megbízóként, de általánosságban elmondható, hogy minél több olyan vállalatot szeretnének az ügyfélkörükben tudni, amelyek a Fortune 500 listán szerepelnek. Van némi alapja is az optimizmusnak, hiszen már közel 600-an használják a RisingStack termékét, a várólistán pedig többek között egy olyan szervezet neve is ott van, amely már járt az űrben – tette hozzá Németh Gergely.

 

Felpörgetett kiválasztás

Nagyvállalatok és kisebb cégek egyaránt használják már az Indivizo online HR-szoftverét, és a videós állásinterjúkat lehetővé tevő megoldás már a határon túl is megkezdte hódítását – mondta el Illés Kata, a cég társalapítója és vezetője. A 2013-ban indult vállalkozás a következő év nyarán már egy továbbfejlesztett rendszerrel jelent meg, és az Oxo Angelstől kapott 50 millió forintos forrásra támaszkodva egy további újítást is végrehajtottak, önkiszolgálóvá tették a szoftvert. Ennek köszönhetően lehetővé vált, hogy egy gyors online regisztráció után bármekkora vállalat alkalmazhassa a munkaerő-kiválasztást alaposan felgyorsító megoldásukat. A kapott tőkéből (intenzív) online marketingkampányra is futotta, többek között a Google-ön és a Facebookon keresztül népszerűsítették az Indivizót, és ennek köszönhetik például azt is, hogy a Telenor Norvégia felfigyelt rájuk. Egy pozíció betöltésére három nap alatt 150 jelölt tudta elkészíteni a videóinterjút a rendszer segítségével, ehhez a hagyományos módszerekkel 10-12 napra lett volna szükség.

Az Indivizo alapítói 15 éves HR-szakmai múlttal vágtak bele a vállalkozásba, és olyan megoldást akartak létrehozni, amely nagymértékben lerövidíti a folyamatot, egyszerűsíti az adminisztrációt. A felhő alapú szoftver lehetővé teszi, hogy a HR-es (vagy kisebb cégeknél a vezető) összeállítsa a videóinterjú kérdéseit a kérdésbankból és minden kérdéshez beállítsa a válaszadási időkeretet. Az állásra pályázó e-mailben kap meghívást és egyedi linket. Amikor ráér csak kattint, és elkezdi a videóinterjút, és a számítógép kamerája rögzíti a válaszokat. A jelölt mindig csak az adott kérdést látja a képernyőn, és az időt, ami rendelkezésére áll a válaszhoz. A döntésben érintett HR-esek és csapattagok értékelik a jelöltek videóválaszait és döntenek arról, kivel folytassák a kiválasztási folyamatot. A szoftver célpiaca nincs ugyan lekorlátozva, de Illés Kata közlése szerint az európai piacban látnak nagyobb potenciált.

A társaság céljai között szerepel az állásportálokkal való integráció is, és a jövő év elejére-közepére önfenntartóvá válnának. Addig további angyalbefektetésekből finanszírozzák a működést: jelenleg is tárgyalnak potenciális partnerrel, illetve a Baconsulttól is kaptak forrást. A távlati cél pedig egyértelműen az exit – mondta el a cég társalapítója.

 

Nemzetközi ismertség

Az Euroventures IV 19 befektetést hajtott végre eddig, és már négy sikeres exitje is volt. „Mindegyik cég teljesen egyedi volt abban, hogy milyen árbevételszintnél, eredményességnél, vagy a termékfejlesztés mely stádiumánál, illetve mennyi ügyfélnél történt az értékesítés. Viszont volt egy dolog, ami közös volt bennük: a társaságok, amelyeket sikerült eladnunk a saját iparágukban nemzetközi szinten is ismertek voltak. Ez azt eredményezte, hogy együttműködési kapcsolatban álltak több nagy nemzetközi céggel, és gyakran ezek a kooperációk hozták az exit lehetőségeket” – számolt be a tapasztalatokról Tóth Zoltán.