Utánajártunk

58_shutterstock_149749589.jpg
Forrás: ITB
Az oktatás digitális szentháromsága

Ne a tábla legyen digitális, hanem a tanár!

Három dologra van szükség a sikeres digitális oktatáshoz: tartalomra, infrastruktúrára és felkészült tanárra – fogalmazta meg a lényeget egyik pedagógus szakember interjúalanyom. Ennek a háromnak a metszete eléggé szűk kis halmaz ma Magyarországon. A digitális eszközöktől ódzkodó tanárok jelentik a legnagyobb akadályt az oktatás korszerűsítésében.

Zsuzsa egy vidéki községben tanítónő. Az egyébként gyógypedagógus végzettségű szakember úgy gondolja, hogy a tudást, az információt a gyermek minden érzékszervét érintve adható át hatékonyan. Amikor lehetősége adódik, az osztályban lévő digitális táblát kihasználva szemlélteti a gyermekeknek az elmondottakat, ad nekik feladatot. Szerencséje van, hogy az iskola négy interaktív táblájának egyike nála van az osztályban.

A tanáron múlik, hogy gyermekeink részesülnek a digitális oktatás áldásaiból. Infrastruktúra (lásd keretes írást) és digitális tartalom tekintetében fejlődtünk. Azokban az iskolákban is, ahol nincs egyetlen informatikai eszköz sem, a tanár az otthoni számítógépre, netán a diák zsebében lapuló okosmobilra építhet. A hosszú távra tervező, itthon jelen lévő informatikai cégek is felkarolták a tanítás ügyét, minden, valamit magára adó cégnek van oktatást támogató programja.

Az oktatáspolitikával foglalkozó döntéshozókkal szemben elvárás, hogy maradandót alkossanak egy olyan világban, mely most alakul ki. A hardver eszközök felett gyorsan elmúlik az idő, a tartalom is változik, új tanárok jelennek meg a pályán. Ezzel lépést tartani nem könnyű és nem olcsó.

 

Félnek a tanárok a digitálistól

Átlagosan 9,3 tábla iskolánként

Az EMMI sajtóosztályának adatai szerint Magyarországon az általános és középiskolák 84 százalékában van interaktív tábla, egy iskolában átlagban 9,3 db. Összesen 465 olyan iskola van ma Magyarországon, ahol nincs egy sem. Az adatokat látva nem meglepő, hogy a digitális tábla nem szerepel a kiemelt beszerzési tételek között. A sajtóosztály tájékoztatása szerint a tervezett beszerzések a helyi igényeknek megfelelően alakulnak: a tanárok főleg számítógépeket, projektorokat, laptopokat, tableteket kérnek.

Jó hír, hogy a jövő tanárai a digitális eszközök használatát már beépítik pedagógiai programjukba. Az ELTE informatikai karán, ahol az informatikai tanárokat képzik, Turcsányi-Szabó Márta egyetemi docens, a T@T Labor vezetője részben saját költségből és részben adományokból (melyekből még van helye a karon) létrehozott egy digitális játszóteret. A játszótér célja a tanárokat képző pedagógusokat megtanítani a digitális eszközök használatára. A diákok itt dolgozzák ki azokat a digitális pedagógiai módszereket, melyeket későbbi munkájuk során használnak – ezeket a nagyközönség számára is elérhetővé teszik. A programozható Lego robotok, Arduino lapkák, tabletek az iskolásokat, ovisokat is várja, tanáraikkal vagy szüleikkel együtt. Az első nyílt napon már túl vannak, a siker óriási volt, rengeteg tanár érdeklődött, hogy mikor jöhetnek – egyelőre még saját soraikat rendezik, alakul a programja a játszóháznak.

Turcsányi-Szabó Márta tapasztalata szerint a tanárok nyitottak, érdeklődnek a digitális oktatás lehetőségei iránt, de maguktól félnek kipróbálni az eszközöket. Szükség van a képzésre, útmutatásra.

 

Digitális Témahét – egyelőre önkéntes

Az oktatásért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felkérésére az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) Digitális Témahetet szervezett, melyre lapzártánk után, április 4-8. között kerül sor. A sorozatindító eseményre az előkészületek azonban már megkezdődtek: a Facebookon meghirdetett webináriumokon szakemberek tanítják a tanárokat például alapszintű programozásra.

A témahét célja a digitális kompetencia fejlesztése és a kerettantervi fejlesztési célok megvalósítása, a korszerű készségek, a digitális írástudás fejlesztése minden évfolyamon és minden tantárgy keretén belül a választott témához kapcsolódóan. A projekthét keretében egy-egy iskolai tanórába önkéntes infokommunikációs szakemberek is bekapcsolódhatnak, akiket a szervezők közvetítenek az erre igényt tartó iskolák számára.

A Digitális Témahétre március közepéig több mint 600 iskola jelentkezett, ebből 36 iskola határon túli magyar területről, több mint 3500 pedagógust  (az összes tanár 2 százalékát) és közel 50 ezer diákot érint a program.


 

Horváth Ádám, az IVSZ oktatási igazgatója szerint a Digitális Témahét keretein belül több osztály dolgozik együtt, több tantárgyat érintve, vagyis nincs könnyű dolguk az iskoláknak. Az IVSZ több pedagógussal közösen létrehozott egy weboldalt, ahol kidolgozott mintaprojekteket, óravázlatokat osztottak meg. A tanárok meglévő eszközellátottságuk szerint választanak projekteket, így nem gond, ha egyik vagy másik iskolában nincs interaktív tábla, esetleg hiányzik a projektor. A weboldal folyamatos webináriumokkal egészül ki, melyek később a projekt YouTube-csatornáján elérhetők lesznek.

Az oktatási igazgató értesülései szerint a Digitális Témahét a jövőre már nem önkéntes, hanem kötelező lesz minden iskola számára. Ezt az EMMI sajtóosztálya kérdésünkre nem erősítette meg, de nem is cáfolta.

Az IVSZ munkabérek nélkül 10-20 millió forintot költött a projektre. Sok tagvállalat önként jelentkezett, szakemberrel, képzéssel, nyereménytárggyal támogatták a tervet. Az oktatásra költött milliárd forintokhoz képest a Digitális Témahét költségvetése csepp a tengerben, de remélik, hatása annál nagyobb lesz.

 

Kísérleti okosportál

A korábbi évek szűkös szakmai tartalma jelenleg több forrásból pótolható. Az egyik, talán legfrissebb fejlesztés a 2015 novemberében debütált, ingyenesen használható Okosportál, melyet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakmai irányítása mellett a Microsoft fejlesztett (A Digitális Témahét résztvevőinek erről a portálról is ajánlanak már kidolgozott projekteket). Az Okosportál EU-s támogatással, a TÁMOP 3.1.2/B pályázat keretében készült. A cél az volt, hogy az ugyanebben a projektben fejlesztett kísérleti tankönyvek használatához reszponzív tartalomkezelő rendszer és tanulásszervező eszköz is rendelkezésre álljon.

Itt lehet kezdeni

A digitális oktatás iránt érdeklődő tanárok a következő linkeken találnak tartalmakat:

– www.dth2016.hu: a Digitális Témahét oldala, és a Digitális Témahét YouTube-csatornáján is rengeteg oktatóanyag található

– okosportal.hu: ingyenes tankönyv és kiegészítő tartalom

– okosdoboz.hu: feladatok, egy részük ingyenes, Flash tartalom

– mozaik.info.hu: a Mozaik könyvkiadó oldala, fizetős tartalom

A portálon már majdnem az összes kísérleti tankönyv elérhető (a 4., 8. és 12. évfolyam 21 könyvét hamarosan feltöltik, a többi évfolyamhoz kapcsolódóan további 65 könyv érhető el). Ugyanitt találhatók a tankönyvek tartalmát kiegészítő digitális tananyagok is. Az oldalnak közel 6000 regisztrált felhasználója van, de ennél többen, 16-18 ezren használják havonta, sokan érkeznek határon túlról is. A portál kialakítására több mint egy milliárd forintot költöttek, a kizárólag digitális tartalmakra további 800-900 millió forint ment el.

A kísérleti tankönyveket az iskolák 20-30 százaléka használja. A fennmaradó 70-80 százaléknak is hasznos eszköz az Okosportál: a keresőjében a nemzeti kerettantervből levezethető témakörök és fejlesztési területek szerepelnek. Ennek segítségével a más könyveket használó pedagógusok is könnyen találhatnak maguknak érdekes és hasznos digitális tartalmakat.

Az oldalt tanár, diák és szülő is regisztráció nélkül használhatja és böngészheti. Ha a tanár regisztrál az oldalra (az iskola meg visszajelzi, hogy valóban tanárról van szó), akkor saját tartalmakat is fejleszthet. Ez a tartalom egy gombnyomással megosztható az ugyancsak regisztrált diákoknak, vagy ugyanúgy kiadható a 10 ezer tesztfeladatok egyike. Az oldalon Jó gyakorlatok menüpont alatt kidolgozott és kipróbált pedagógiai projekteket vannak. Új tartalmak folyamatosan készülnek, jelenleg a Digitális Témahét kapcsán hirdettek pályázatot, a nyertes projektek kerülnek fel.

 

Gyors terjedés indulhat

Kojanitz László, az Okosportál szakmai vezetője szerint a következő cél kifejezetten a projekt alapú, digitális tananyagok fejlesztése, melyhez minden pedagógiai támogatást megadnak. A lényeg, hogy a tanárok számára ezek iskolai kipróbálása és alkalmazása ne jelentsen sok különmunkát. A tanári munkát segítő digitális anyagok fejlesztése mellé kifejezetten a szülőknek szóló pedagógiai segédanyagok is készülnek.

Az Okosportál szakmai vezetője szerint az elmúlt 2-3 évben érzékelhető változás az IKT-eszközök használatában a tanárok körében: egyre bátrabban használják őket az órán. Egyre több tanár tartja érdemesnek a digitális oktatás eszközeit is beépíteni az iskolai és az otthoni tanulásba. Kojanitz László szerint ki kell használni a tanárok növekvő érdeklődését, amit a már említett Digitális Témahét is jelez. Most kell megfelelő ösztönzést, pedagógiai anyagokat és támogatást kapniuk a pedagógusuknak ahhoz, hogy Magyarországon is elterjedjen az IKT-eszközök használata az iskolákba.