Utánajártunk

42_overdraftautolife_420
Forrás: -
Fő, város, falu

Mobilinternet tapasztalatok, meglepetésekkel

Egy ideje már tudjuk, hogy a garantált mobilinternet sebesség 0 azaz nulla Mbit/s. A mobilinternetezés sebességére irányuló szubjektív vizsgálódásaink azonban azt mutatták, hogy helyenként azért ennél nagyobb sebességre is képesek a magyar mobilszolgáltatók.

2012 nyarán a magyar mobilszolgáltatók kénytelenek voltak átírni az Általános Szerződési Feltételeiket (az ászf-eket), abban azt a paragrafust, amely a mobilinternet garantált letöltési sebességére vonatkozik. Ha valaki nem tudná, a garantált sebesség nem egyezik a reklámokban ismertetett sebességgel, hanem azt a számot jelenti, amit a szolgáltatónál minden esetben elérhetünk.

Az ászf-módosítási kényszer onnan származott, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) változtatott a garantált sebességre vonatkozó előírásain. Így a szolgáltatónak nem elég az esetek 80 százalékában garantálni a sávszélességet, hanem 100 százalékosan és teljes lefedettségben kell biztosítania. Így a mobilinternet-technológia (rádióhullámú) sajátossága miatt a szolgáltatók csak a 0 (nulla) Mbit/s sebességet tudták garantálni.


 

Milyen technológiát teszteltünk?

Vigyázat! Sok szám és három, négy vagy ötbetűs rövidítés következik! Akit zavar, ugorjon a Türelmes tesztelés” részre!

A mobilinternet technológiája a mobilhálózatokkal együtt fejlődött és növekedett. A 900-1800 MHz frekvencián működő gsm-hálózatok esetében először a hangot továbbították, majd adatot is, ezt akkoriban wap-nak is becéztük, pár kilobites volt sebessége. A később 2g ,vagyis második generációs technológiát gprs-nek nevezik, ez a „general packet radio service” kifejezés rövidítése. Ezen néhány 100 kbit/s sebesség érhető el, ami a szolgáltató beállításaitól, a fogadó készüléktől függ. Ebben az időben például az is előfordulhatott, hogy internetezés közben hang nem jöhetett telefonra – mert a készülék gyártásánál spóroltak. A gprs továbfejlesztése az edge, az „enhanced data rates for gsm evolution” kifejezés nyomán, ami a gyakorlatban a gprs gyorsítását jelenti.

Ezeket a régebbi technológiákat még a mai napig is használják a szolgáltatók. Amikor valamilyen oknál fogva minden más adatforgalmi lehetőség megszűnik, akkor ezekre, az alacsonyabb adatátviteli sebességet jelentő technológiák egyikére terelődik a forgalom.

Változatok 3g-re

A 3g (amely Európában elsődlegesen 2100 MHz-en működik) a harmadik generációs mobilinternet, és több verziója is létezik. A csúcssebességű, felturbózott technológia névleges maximális sebessége ma 84 Mbit/s, a leggyorsabb, 3g-s okostelefonok ma 42 Mbit/s-ra képesek. A névleges sebességet laboratóriumi körülmények között elérhetjük el, egy bázisállomás és egy készülék között, egyéb adatforgalom és rádióinterferencia nélkül – ilyen a valós életben nem fordul elő. A terepen mérhető maximumok 20-30 Mbit/s körül alakulnak.

A legtöbb telefon „3g támogatás” maximális sebessége 7,2 Mbit/s-os hsdpa (high-speed downlink packet access) technológiát használ. A hsdpa további lépcsői a 14,4 Mbit/s, a hspa+ kategóriába tartozó 21 Mbit/s, illetve a két vivőfrekvenciát is felhasználó dual carrier hsdpa, amely 42 Mbit/s sebességre képes.

Ilyen adatoknál érdemes a feltöltési sebességgel is foglalkozni, ez pedig a használt technológiától függ. Ha a tti 10 ezredmásodperc (a transmission time interval, az az időszelet, amely alatt ütemezi a hálózat a következő adatcsomagot), akkor az elérhető feltöltési sebesség 1,4 Mbit/s hspa hálózaton. De ha már az újabb, 2 ms-os tti-t használják, akkor 5,4 Mbit/s feltöltési sebesség is elérhető.

Letöltési sebességek

A vezetékes szolgáltatóktól eltérően a mobilszolgáltatók nem hirdetik nagy betűvel az internet sebességét. A sebesség a hálózat terheltségétől, a földrajzi helyzettől – és a pillanatnyi rádiós időjárástól is függ. Ezért a kínált sebességek felderítéséhez aprólékosan át kellett böngésznünk a szolgáltatók weboldalait. A Telenornál a Klikk csomagban kínált letöltési sebesség 7,2, a feltöltési 2 Mbit/s. A Vodafone-nál a kínált le- és feltöltési sebesség nem limitált, vagyis annyi érhető el, amennyit a készülék és a hálózat együttesen tud, adatot nem adtak meg. A Telekom esetében egy egyéni vállalati flottacsomag tagjaként a Next M személyre szabott verzióját használhatjuk. A Next M kínált sebessége 60/22 Mbit/s, amit telefonunk korlátja miatt nem tudtunk elérni.

 

A negyedik generáció

És akkor itt a 4g, másik nevén lte a long term evolution szavakból. A névleges maximális átviteli sebesség 150 Mbit/s a legnagyobb, 20 MHz-es sávszélességű vivőn. Ami pedig a feltöltési sebességet illeti, a névleges sebesség 50 Mbit/s. A piacon elterjedt készülékek azonban csak 100 Mbit/s sebességű internetet tudnak hasznosítani.

Tovább is van, és mondjuk is még. A jövő technológiája az lte advanced, ahol a legfőbb sebességnövelő tényező az, hogy a szolgáltató különböző megvásárolt frekvenciáit, sávjait tudja aggregálni,  összeadni. Így 100 MHz-nyi spektrum aggregálásával az 1 Gbit/s letöltési sebesség is ostromolható. Koreában az SKT mobilszolgáltatónál 30 MHz aggregálásával 220 Mbit/s feletti sebességű internetet értek el. Az ausztrál Telstra pedig 300 Mbit/s sebességű lte advanced hálózatot állított fel 40 MHz-nyi sáv aggregálásával.

Türelmes tesztek

A magyar piacon jelen lévő Telekom, Telenor és Vodafone szolgáltatóknál a 3g hálózat, illetve annak fejlesztett verziói érhetők el az ország jelentős területén, ezért úgy döntöttünk, ezt a sebességet teszteljük és mérjük. Lte hálózatot a csak Telekom és a Telenor működtet a fővárosban és a nagyobb városokban.

A teszthez saját előfizetéseket használtunk. A Telenor adatforgalmát a magáncélra használt előfizetéssel mértük, ehhez egy Klikk! adatcsomag tartozik 100 megabájt/hó adatforgalmat foglal magába. Ha elfogy az adatcsomag, akkor a szolgáltató csökkenti a sebességet. A Telekom adatforgalmát a szerkesztőségi előfizetésen mértük, a Next M csomagban 2 GB az adatforgalom, melynek elfogyasztása után itt is satufékeznek. A Vodafone-hoz pedig vásároltunk egy sima feltöltőkártyát, átváltottunk a a VitaMAX Premium Perc&Net tarifacsomagra, amelye 3000 forinttal töltöttünk fel.  Bónuszként kaptunk 50 Vodafone percet és 1 GB internetet, amelyet 30 nap alatt lehet elhasználni. A keret 80 százalékos kimerülésekor a szolgáltató figyelmeztető sms-t küld. Ha a keret elfogy, akkor 10 kB-ként 0,32 forintot számláz majd. (Tudunk szorozni? 100 MB-onként 3200 Ft-ot! Azért adják meg 10 kB-ként, hogy kicsi legyen a díj. – A szerk.)

A teszteléshez iPhone 4S kártyafüggetlen telefont használtunk. A telefonon a mérést az Ookla Speedtest nevű ingyenes alkalmazása végezte, három helyszínen: Budapesten, kisvárosban és falun. A sebességet beltéren és kültéren egyaránt többször is megmértük, azt feltételezve, hogy a beltéri lefedettség rosszabb, mint a kültéri (ezt az adatok esetenként megcáfolták).

Mindenképp le kell szögeznünk, hogy a tudományosan helytálló mérések elvégzéséhez más eszközöket, és más kísérleti módszertant kellene használni. Minden mérési helyszínen több helyen, és különböző időkben végeztünk mérést.

Szubjektív videóélmények

Meglehetősen messze van a sebességteszt futtatása az igazi használattól, amelyben a kapcsolat megbízhatósága alapvető fontosságú. Jól érzékelhető, hogy a videózást a fősodorba szeretnék emelni a szolgáltatók. Így hát YouTube-videókat nézegettünk. Kedvencünk, a „Kukásautó egy napja” a Telekom hálózatán folytonosan, szépen, tisztán jött le. A Telenor hálózatán előfordult alkalmi szakadozás és néha a szemcsésebb, minőségileg gyengébb képet sikerült csak mutatni. A Vodafone a tesztidőszak alatt jó formáját mutatta, nem volt fennakadás.

Tapasztalatok

Az első meglepetés a Telekom hálózatával kapcsolatban ért: a faluban sorozatosan csak gprs-hálózat és az ennek megfelelő sebesség volt elérhető, majd egy-két hét elteltével érezhettük a 3g-t. A tíz kilométerre lévő kisvárosba utazva azért már láttuk a nyomát a 3g sebességnek. Budapesten érzékelhető volt, hogy sokkal többen csatlakoznak egy-egy adótoronyra, így nem sokkal, de a sebesség is csökkent. (Nem mondtuk volna eddig? A névleges maximális sávszélesség eloszlik az egy átjátszóhoz éppen csatlakozó felhasználók között! Ha a puszta közepén összegyűlik a tömeg, ugyanazt a tornyot fogják használni, mindenki ezred sebességgel… Városban a készülék is, a torony is válogathat. – A szerk.)

A második meglepetés a Telenor hálózata volt, a magas, több Mbit/s-t is elérő sebességével. Ez azért volt meglepetés, mert a Telenor mobilinternetét a vezetékes internet kiváltására használva lassúnak éreztük.

Az is kiderült, hogy a 100 Mbit/s havi keret a sorozatos mérésnek köszönhetően pár nap alatt kimerül. A lassítást pedig bizony komolyan gondolja a szolgáltató, ilyenkor 0,13-0,16 Mbit/s sebességet mértünk – nyilván nem vettük figyelembe.

A harmadik meglepetést pedig a Vodafone hálózata okozta. A tesztelést kicsit türelmetlenül kezdtük el, mert a budapesti ügyfélszolgálati központban ebédidőben sikerült beülni. Fél óra várakozás után következett az egyszerű(nek tűnő) ügyintézés, amely további fél órát vett igénybe. Várakozás alatt sikerült többször is megnézni a Vodafone mobilinternet-reklámot, így aztán várakozásokkal tele fogtunk neki a tesztelésnek.

Az első eredmények lesújtóak voltak: 0,43/0,05 Mbit/s le- és feltöltési sebességet mértünk. Kicsivel arrább jött a nagy döbbenet: sok Mbit/s letöltési sebességet mérhettük – igaz, a feltöltés csak 0,77 Mbit/s-re sikeredett. Ezt az eredményt a vidéki kisvárosban csak felülmúlni sikerült. A Vodafone hálózata volt egyben a legszeszélyesebb is: egy pillanatban sok megabites sebességet mértünk, a másik pillanatban meg már nem volt kapcsolat sem.

Tapasztalataink alapján vidéki kisvárosban a Vodafone internetét éri meg a legjobban használni, hisz itt a magas letöltési sebesség mellett a feltöltési sebesség is elég jó értéket mutatott. A falu esetében a Telenor a jó választás. Budapest esetében a nagyon eltérő le- és feltöltési sebességek miatt nem túl jó szívvel, de a Vodafone-t javasoljuk. A Telekom szolgáltatását pedig a sokat utazók, és az összes helyszínen megbízható, minőségi, stabil és konstans sebességet elérni kívánó ügyfelek választhatják.