Utánajártunk

54_wordpress_420
Forrás: -
„...Egy mindenkinek előnyös csomagot”

Kis pénz, kis korrupció

Hangos a sajtó a több százmillió, netán milliárd forintos korrupciós ügyektől. A példa ragadós és bizony kisebb szinteken is megjelent. Néha csak tízezer, de rossz esetben több százezer forint folyhat ki cégünkből, ha nem vagyunk eléggé körültekintőek, és túlzottan megbízunk alkalmazottunkban.

Mit gondol, a céges számítógépén miért pont az a rendszer fut, ami fut? Miért pont az a vírusirtó lett a kiválasztott? Lehet, hogy azért, mert a rendszergazda, vagy az a középvezető, aki a döntést hozta a rendszer megvásárlásakor „személyesen” is jól járt.

A kis cégeknél megjelenő „kis” korrupció friss jelenség. Egy informális találkozón merült fel a téma, ahol konkrét nevek, céges adatok, talán dátumok is elhangzottak. A téma érzékeny jellegét tekintve szokásunkkal ellentétben neveket nem tudunk megadni, informátorunk azt kérte, hogy névtelenségét őrizzük meg, hogy megoszthassa velünk tapasztalatait. A cikkel nem célunk vádaskodni, hanem felhívni a figyelmet a jelenségre, tippeket adni arra vonatkozóan, hogy a hasonló eseteket hogyan lehet felderíteni, mi a teendő.

„Hússzor, harmincszor is többet kereshetnék, ha bemennék ebbe a játékba, de nem tudnék a tükörbe nézni többet” – nyilatkozta az a informátorunk, aki a magyar számítástechnikai beszállítói piac egyik fontos szereplője. A játék, amiről beszél, az a korrupció, legyen az kicsi vagy nagy.


 

Kegy nélküli kiválasztott

Ami a biztosítékot kiverte nála, az a már nagyon alacsony szinten is megjelenő korrupció. A konkrét eset: miután egyik cégnél megnyerték az adott pályázatot, kiszállították és üzembe helyezték a rendszert, a rendszergazda apropózni kezdett, hogy tavaly a másik szállítótól egy hifi-tornyot kapott ajándékba. Informátorunk visszakérdezett: és milyen márkájút? XY-t. „Ó, az nagyon megbízható márka, egy év alatt nem romlik el” – szólt a biztatás, majd el is mentek. Nem meglepő módon, verziófrissítéskor már nem ők lettek a kiválasztottak.

Informátorunk tapasztalata szerint az utóbbi évek alatt a helyzet romlott, és a korábban megbízhatónak címkézett szervezeteknél is megjelent a korrupció. A gondot az okozhatja, hogy a túlélésre berendezkedett vállalatoknál a gazdasági válság hatására csökkentek a fizetések, és a döntéselőkészítő rendszergazda, középvezető pedig így próbálja pótolni, kiegészíteni jövedelmét.

Milliós tételnél tartja a markát

Alakítson ki egy olyan csomagot, hogy mindenki jól járjon – így szól virágnyelven a kérés, majd megegyezés esetén 10-20 százalékos visszafizetés megy zsebbe. Amit végül is a rendszert megvásárló cég fizet ki.

Informátorunk szerint főleg a közepes méretű cégeknél fordulnak elő álszent döntéshozók, akik a kis pénzzel, ajándékkal kecsegtető szállító esetében megjátsszák az áldozatot, és a vezetőség éberségét elaltatva maguk jelentik az esetet és rúgják ki a céget. De nagyobb pénzösszegnél már boldogan tartják a markukat. Amikor már megéri.

Nincs nokiás doboz

Informátorunk egy másik példát is felhozott, amikor a „szállítóra szabom a pályázatot” eset is előfordult. A kiírásakor még nem tudták teljesíteni a feltételeket, majd épp jókor, határidőre jelent meg egy termékfrissítés, amelytől megfeleltek. A döntéshozó kényszeredetten meghallgatta a bemutatót, majd azzal a virágnyelven elhangzó mondattal zárta, hogy ha akarom elhiszem, ha akarom nem. De kérése süket fülekre talált, a korrupciós játékba nem mentek bele.

Miért nem tesz a jelenség ellen semmit az informátor? „Mert elvágom magam a piacon még olyan cégeknél is, ahol eleve elutasítják a korrupciót” – hangzott az őszinte válasz. Az eseteket nehéz bizonyítani, szélmalomharc az egész. Nincs nokiás doboz, nincs találkozó a parkolóban, nincs bizonyíték.

Idő kell a változáshoz, de jó irányba haladunk

A korrupciót csak visszaszorítani lehet, megakadályozni nem – szögezi le Szántó Zoltán, a Corvinus Egyetem Korrupciókutató-központjának vezetője. A korrupciós helyzet nem mindig egyértelmű, mert sok esetben nem világos az ajándék és a kenőpénz közötti különbség.

A különböző vállalatoknál, állami intézményeknél integritási megállapodások, etikai kódexek, normák léteznek, melyek kitérnek a korrupciós helyzetben tanúsítandó helyes magatartása. Az üzleti kultúra fejlődése csökkenti a korrupciós kockázatokat.

Több olyan intézkedés történt közelmúltban, amelyektől a Szántó Zoltán szerint középtávon javulást lehet elérni. Ehhez időre és következetességre van szükség, mert ezen a téren a változás lassú.

Mit tehetünk?

A jelenség a kis vállalatoknál azért is aggasztó – amellett, hogy így a cég sokkal többet fizet egy megoldásért, mint egyébként –, mert a véges szereplős piacon hamar kiderül minden, rossz hírünk lesz, ami hosszú távon árt az üzletnek.

Az sem biztos, hogy az üzleti folyamatoknak megfelelő megoldást választotta ki így számunkra a döntéshozó, rendszergazda. Emiatt a munkatársak szenvedni fognak az informatikai rendszer használatával, ami a tényleges munkától veszi el az időt. A legrosszabb esetben újabb rendszert kell vásárolni, ahhoz, hogy egyáltalán menjen a munka.

A korrupciót megszüntetni sajnos nem lehet, csak visszaszorítani. (Lásd a keretet!) Ezért olyan embereket érdemes döntéshozatali jogkörrel megbízni, akikben feltétlenül megbízunk. Hangsúlyozni kell, hogy a korrupció nem elfogadható számunkra. Ha csökkentettük alkalmazottunk fizetését, (ami ugye a cég túlélése szempontjából fontos) akkor ezt igyekezzünk ellensúlyozni jobb odafigyeléssel, törődéssel, dicsérettel, esetleg a munkahelyi körülmények átszervezésével.

Ha gyanú merül fel, hogy a döntéshozó pénzt kért a beszállítóktól, akkor vizsgáljuk ki az esetet. Beszélgessünk el őszintén a szállítóval, mert az ő érdekük is segíteni – de mindenképp bocsássuk el az érintett alkalmazottunkat – ez másoknak is példát szolgáltat. Egy-egy nagyobb beszerzéskor érdemes nekünk is jelen lenni a tárgyaláson, így biztosan megelőzzük a korrupciós eseteket.

Korrupcióból középmezőnyben

Magyarország a Transparency International korrupciós érzékelési indexét rangsoroló listáján tavaly 54 pontot ért el, ezzel a vizsgált 177 ország közül a 47. helyet szerezte meg. Az elmúlt években korrupció területén látványos változás nem volt. Az Európai Unió 28 tagállamából Magyarország a 20. helyen végzett (tavaly 27 országból a 19. helyen volt), vagyis változatlanul az alsó harmadban helyezkedik el. Magyarország a régión belül a középmezőnyben van, Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia előzi meg.

A kutatásban megkérdezett magyar emberek 70 százaléka nem jelentené, ha tudomására jutna egy korrupciós ügy. A szervezet szerint ez a legrosszabb arány Európában. A közérdekű bejelentéstől tartózkodók többsége (58 százalék) azért tesz így, mert nem bízik abban, hogy bármi is történne az ügyében. Egyre többen vannak azok is, akik nem mernek lépni, ha korrupciót tapasztalnak. A tétlenek 30 százaléka mondta ugyanis azt, hogy fél a bejelentés következményeitől, ezért nem tesz semmit.