Utánajártunk

54_Wikipe_dia.jpg
Forrás: ITB
EU-s pénzből épül az egységes e-jegyplatform

E-jegyre, magyar!

Már megérkeztek az első e-jegy „fecskék”. A MÁV-nál a 2016-ban bevezetett e-személyivel működik a bérletvásárlás, míg a BKK-nál 2018-ig még várni kell, hogy használhassuk az e-jegyrendszert. A kormányzat terve az, hogy egységes, országosan használható jegyrendszer épüljön ki, amellyel könnyű a vásárlás, átláthatóbb és egyszerűbb a különböző kedvezményrendszerek elszámolása. A nemzeti jegyplatform közel 4 milliárd forintnyi EU-s pénzből épül ki.

Vidéki autótulajdonosként havonta többször buszozom, nagy ritkán pedig vonatra ülök. A MÁV vendégségét legutóbb az Érd–Budapest vonalon élveztem (autóm akkor éppen a szervizben töltötte az év eleji lábadozását). A vonaton a kalauztól akartam jegyet vásárolni, aki a nagy címlet láttán visszahőkölt. Meglepetésemre viszont kifizethettem bankkártyával a párszáz forintos utat, így nyugodt lelkiismerettel szállhattam le a Déli pályaudvarnál. Akkor még nem tudtam, hogy a táskámban lévő e-személyit is használhattam volna ezen a vonalon – már ha bérletet vásároltam volna erre az útvonalra (szerencsére ennyire sűrűn azért nem kell szervizbe járnom).

 

MÁV bérlet az e-személyin

Egy későbbi konferencián azt is megértettem, miért ennyire felkészültek ezen a vonalon (és megjegyzem, a kalauz is jó fej, segítőkész volt, köszönöm). Ugyanis a Budapest, Déli pályaudvar–Pusztaszabolcs útvonalon régóta tesztelik az e-személyi bérletként történő használatát. Ha a Déli pályaudvarnál, Pusztaszabolcson vagy Százhalombattán lévő pénztárban szeretnénk vásárolni vonatbérletet, akkor azt már az e-személyin tárolhatjuk. A vasúttársaság 3 százalékos kedvezményt ad a kísérletező kedvű utasoknak. Egy kis macera ugyanis lehet vele: a 2016. november 14. előtt kiállított e-személyihez fel kell tölteni a személyire egy úgynevezett NEK appletet, ezt vásárláskor, a pénztárnál megteszik. (Ez az alkalmazás teszi lehetővé a bérletek tárolását a személyin.) A feltöltéshez pedig nem árt emlékezni a kártya aktiválásakor a kormányablaknál megadott PIN-kódra, ha ez nincs meg, a kormányablaknál tudnak segíteni.

A 2016. november 14. után kiadott e-személyikre csak a bérletet kell felírni. Akkor is kapunk egy kis cetlit vásárlás után, ha nem kérnünk áfás számlát – ez a kis papír nem maga a bérlet, csupán egy rövid tájékoztató. A bérletet a pénztárban lévő kártyaolvasó-író segítségével írják fel az e-személyire.

 

JÉ, itt a jövő

A vonaton, a kalauztól nem vásárolhatunk bérletet, nála csak az ellenőrzés történik. Ez nem olyan villámgyors, mint mondjuk a chipkártyás fizetés, fél–egy percet is eltarthat a művelet a beépített chip korlátai miatt. A kalauznál lévő eszköz online kapcsolat hiányában is ellenőrizni tudja, hogy az adott e-személyin valóban ott van-e az érvényes bérlet, az ellenőrző eszköz ugyanis tárolja a megvásárolt bérleteket.

A MÁV berkein belül „JÉ-projekt”-nek becézik a 2015-ben elindult fejlesztést, melynek célja egyébként nemcsak a bérletvásárlás, hanem az egész értékesítési rendszer megújítása volt. Technológiai partnerük ebben a projektben az Oracle Magyarország volt. A nagy ívű fejlesztésben egységesítették a MÁV keretein belül működő több fizetési, vásárlási szigetrendszert – a webes, mobilos értékesítési rendszere is megújul a társaságnak. A Déli pályaudvar–Pusztaszabolcs útvonalon egyébként 2015 májusában indult az első pilotprojekt, 2016 decemberétől pedig teljes funkcionalitással, élesben működik a megoldás.

Az e-személyire egyébként jegyet is lehet majd venni a MÁV-tól, összesen 13 terméket tudnak ily módon értékesíteni. A társaságnál jelenleg azon dolgoznak, hogy az e-személyire történő bérletvásárlási lehetőséget országosan kiterjesszék, a nagyobb városi útvonalak mentén haladva Székesfehérvár az első célpont.

A budapesti e-jegy projekt 13 évben

2004: bejelentik az Elektra nevű rendszer kiépítését, 2006-os határidővel.

2006: bejelentik, hogy mégsem lesz elektronikus jegyrendszer a BKV-nál.

2008: bejelentik, hogy nemzetközi közbeszerzési pályázatot ír ki a BKV az elektronikus jegyrendszer bevezetésére.

2011: megvalósíthatósági tanulmány készül az elektronikus jegyrendszer bevezetésének költségéről.

2015: 27 milliárdos ajánlatával a német Scheidt & Bachmann cég megnyeri a BKK e-jegy-tenderét, megkezdődik a dolgozói próbaüzem.

2016: újra kell tervezni az elektronikus jegyrendszert, de az ígéretek szerint 2017-re elkészül.

2017: elindulnak a pilotprojektek, az új rendszer bevezetését 2018 elejére ígérik.

(Forrás: saját gyűjtés, Index.hu)

 

A Rigó még nem repül

Az ország legnagyobb városi közlekedési társaságánál, a Budapest Közlekedési Központnál (BKK) is folyamatosak az e-jeggyel kapcsolatos fejlesztések, a sorozatos késések és halasztások után jelenleg 2018 az indulás céldátuma (az előzményeket lásd keretes írásunkban). A projekttel egyébként tavaly már készen volt a budapesti közlekedési társaság, az Infotér konferencián jómagam is kipróbálhattam a saját kártyával működő, Rigó elnevezésű rendszert, virtuálisan utaztam két metrómegállónyit. Ahogy az elvárások idővel módosulnak, ezek a kártyák valószínűleg a közlekedési múzeumok kellékei lesznek.

A budapesti e-jegy projekt mostani szakaszában a BKK és a Scheidt & Bachmann elfogadták az aktualizált ütemtervet. A harmadik munkafázisban 90 változtatás átvezetését kellett elvégezniük az elektronikus jegyrendszer korábban kialakított követelményrendszerében. Az eredetileg kiírt szerződés például nem tartalmazta az e-személyi használatát a közösségi közlekedésben. Időközben törvényi változás is történt, megszületett a 2012. évi XLI. törvény, mely a közlekedési kártyák kibocsátásáról is rendelkezik. Ugyanakkor az állam átvette a HÉV és agglomerációs autóbuszjáratok üzemeltetését. Ezeket a változtatásokat a BKK a német Scheidt & Bachmann-nal közösen, a fő finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Fővárosi Önkormányzat támogatása mellett hajtotta végre.

Ez a nemrég lezárt munkafázis rengeteg technológiai megoldást, változtatást tartalmazott, például a kézi készülékek felkészítését a különböző utazási médiumok olvasására, a kártyaregisztrációs folyamatok szoftveres megoldásainak kidolgozását, illetve a rendszer felkészítését az új, elektronikus személyazonosító igazolványok elfogadására. Vagyis nagy valószínűséggel a BKK is az e-személyit használja majd az e-jegyek, bérletek tárolására – ez a legolcsóbb és legkézenfekvőbb megoldás. Ha hinni lehet a piaci pletykáknak, a kártya mögött egy virtuális számla is helyet kap majd, erről a kártyáról vonnák le például az időalapú jegyek ellenértékét (a MÁV-nál a pénztárnál kell befizetni a bérlet ellenértékét).

 

Kétütemű bevezetés

A metróállomások aktualizált, a korábbinál pontosabb utasforgalmi felmérése alapján véglegesítették az állomásokra elhelyezendő kapuk darabszámát, melynek alapján megkezdődött a kiviteli tervezés. Véglegesítették továbbá a különböző jegyellenőrző és érvényesítő készülékek külső megjelenését is. Az e-jegy bevezetése a korai tervek szerint kétütemű: első körben a bérletek lesznek virtuálisak, második ütemben pedig a jegyekre is sor kerül. Amíg az emberek nem szokják meg az új rendszert, a papíralapú és az elektronikus megoldások párhuzamosan léteznek és működnek.

A pilotprojektek során (a Deák téren és a Corvin negyed megállónál találkozhatunk az új megoldásokkal) az utasok és a BKK is tesztelheti a rendszer különböző elemeit. A pilot alapján indulnak el az engedélyezési eljárások, az elfogadott és engedélyezett prototípusok alapján pedig elindulhat a sorozatgyártás. A BKK sajtóirodájának tájékoztatása szerint a háttérrendszerek tesztelése és a telepítés párhuzamosan folyik, ez tudja biztosítani, hogy 2018 elejére működjön az e-jegy rendszer a budapesti közlekedésben is.


 

Országosan egységes jegy

A magasabb szintű elképzelések szerint a MÁV, a BKK és egyéb közösségi közlekedésben érdekelt társaság e-jegyrendszereit egy közös, állami irányítású és EU-s pénzből kiépített projekt fogná össze. A kormány elképzelései szerint egy országosan egységes elektronikus jegyrendszert kell kiépíteni, melyet az emberek nagy valószínűséggel az e-személyi segítségével használnának. (A törvényi előírások lehetővé teszik az egyedi közlekedési kártyák kibocsátását, de mivel gyakorlatilag mindenkinek e-személyije lesz idővel, nincs értelme erre költeni.) Az állami elképzelések szerint a közösségi közlekedést ugyanazzal az elektronikus igazolással lehetne igénybe venni, függetlenül attól, hogy az ország mely részén és milyen társasággal utazunk. A rendszer átláthatóvá tenné az állami kedvezmények kezelését és elszámolását. A stratégiai célok között szerepel az is, hogy személyre szabottan lehessen állami kedvezményrendszert kialakítani az egyéni, személyes kedvezményszámlák bevezetésével. Mindezt egységes platform biztosítaná, a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform (NEJP).

 

Következik a gyakorlati megvalósítás

Relatív új területről van szó, ezért a konkrét elképzelések még nincsenek kiforrva (több terv létezik már, a gyakorlati kivitelezés ezután következik, de kérdéseinkre a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. nem kívánt részleteket elárulni). Hiszen csak 2017 februárjában alakult meg az a konzorcium (az Országosan Egységes Elektronikus Jegyrendszer Konzorcium), amelynek feladata az országosan egységes közösségi közlekedési jegyrendszer kidolgozása, megvalósítása és üzemeltetése. A konzorcium tagja a Közlekedéstudományi Intézet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (a konzorcium vezetője).

Az országosan működő NEJP-nek a gyakorlati megvalósítója lenne az az AH-NEJP nevű konzorcium, melyet márciusban hirdetett ki győztesnek a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. Ennek a konzorciumnak a tagja az Antenna Hungária, az i-Cell Mobilsoft és a MÁV Szolgáltató Központ. Pályázatuk szerint 3,49 milliárd forintért vállalták a 100 százalékban európai uniós forrásból finanszírozott NEJP központi rendszerének és a hozzá kapcsolódó két pilot megvalósítását. Az AH-NEJP Konzorcium feladata a NEJP rendszer kialakításának alkalmazásfejlesztése, a szükséges hardver- és szoftvereszközök beszerzése, telepítése, beüzemelése, speciális eszközök kifejlesztése, a fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása, a központi rendszer és pilotrendszerek bevezetéséhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása, rendszerintegráció, a teljes rendszer beüzemelése és próbaüzemének biztosítása. Az egységes parkolási rendszert is működtető Nemzeti Mobilfizetési Zrt. már megkötötte a szerződést a nyertes konzorciummal, így a cégek hamarosan elkezdik a fejlesztést.

Konkrétumokat egyelőre nem tudni, a fejlődésnek apró, de biztató jelei viszont vannak: a Volánbusz járataira már lehet online, e-mailben küldött e-jegyet vásárolni, a buszpályaudvarokon pedig tesztelik az elektronikus utastájékoztatókat.