Utánajártunk

56_mapio.net.jpg
Forrás: ITB
Infoparlamenttől infoparlamentig

A számvetés ideje

Egy évvel ezelőtt az Információs Társadalom Parlamentjén számos ígéret elhangzott az infokommunikációs fejlesztésekkel kapcsolatban. Utánajártunk, hogy a kormányzat illetékesei, a civil és szakmai szervezetek, valamint a piaci szereplők szerint milyen mértékig teljesültek az ígéretek, hol maradt hiányérzet és mit tartanak a következő egy év fontos feladatainak.

Az e-közigazgatás fejlesztésével megbízott Belügyminisztérium számos zászlósprojektet tűzött ki maga elé egy évvel ezelőtt. A jelszó az volt, hogy az alapok lerakása után olyan fejlesztések következzenek, amelyek kézzelfogható előnyökkel járnak az állampolgárok számára. Ennek a célnak az elérése az ütemezéseknek megfelelően halad – tudtuk meg Hajzer Károlytól, a tárca informatikáért felelős helyettes államtitkárától.

 

Látható e-közigazgatás

Hajzer Károly, Belügyminisztérium
Hajzer Károly, Belügyminisztérium
Az egyik, talán a legtöbb állampolgárt érintő sikertörténet az e-személyi igazolvány bevezetése. Akkora az igény az elektronikus kártya iránt, hogy a nyomda alig győz eleget gyártani belőle – említett egy jellemző részletet a helyettes államtitkár. Az e-személyi igazolvány műszakilag számos kártyafunkció ellátására alkalmas, és ezek a szolgáltatások lassan be is érnek. A MÁV saját dolgozói körében már sikeresen tesztelte az e-személyire feltöltött elektronikus vonatjegyet.

A kalauz leolvassa a kártyát, majd online kapcsolaton keresztül kapja meg a választ a központi rendszertől, hogy minden rendben van-e az utazással.

Hasonlóképpen használható lesz a személyi a BKK bevezetés előtt álló elektronikus jegyrendszerével is, és hasonló terveket forgatnak a Volán-társaságok is. Annak sincs semmi akadálya, hogy a piaci szereplők további alkalmazásokat, funkciókat fejlesszenek az e-személyihez.

Szintén komoly előrelépés történt a peres eljárások elektronizálásában. Az ügyvédek az E-per hivatali kaput használva elektronikusan kezdeményezhetik az eljárásokat, tarthatják a kapcsolatot,  ide töltheti fel a dokumentumokat és a bíróság is ezen a felületen keresztül kommunikál. Jól áll a kormányzati adatközpont létrehozása is, amely a közigazgatási alkalmazások szervereinek ad helyet. Megtörtént a helyszín kiválasztása, megkezdődött a tervezés és a kialakítás is. Terv szerint halad az önkormányzati ASP megvalósítása is; elsősorban az adózási, a gazdálkodási, az iktatási, valamint az ingatlan-nyilvántartási feladatokat láthatják el az önkormányzatok a központi szolgáltatások segítségével, ezzel is előmozdítva az okos városok létrejöttét.

Hajzer Károly szerint az is óriási eredmény, hogy a közigazgatás minden résztvevője fontosnak érzi az elektronikus szolgáltatásokat, igyekszik elsajátítani azok használatát. „Látják, hogy valami megmozdult, és részesei akarnak lenni a történéseknek”– fogalmazott a helyettes államtitkár.

A következő egy év időszakának legfontosabb feladatai között említette Hajzer Károly az önkormányzati ASP szinte teljes kiépítését; megvalósul a távmeghallgatás rendszere, amely segítségével a bírók úgy tudják meghallgatni a fogvatartottakat, hogy nem kell kihozni őket a büntetés-végrehajtási intézetekből; és nagy lépést tesznek a teljes elektronikus ügyintézés felé a közigazgatásban.

 

Fejlődő infrastruktúra

Solymár Károly, NFM
Solymár Károly, NFM
„2015 júniusa óta komoly előrelépéseket tettünk a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia végrehajtásában. Tavaly elkészültek az intézkedéseket megalapozó kormányzati tervek, így idén szinte minden területen lezárultak az előkészítő tevékenységek, és megkezdődött a végrehajtás” – mondja az elért eredményekről Solymár Károly, az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban tervezett kiemelt projektek egy kivételével mind elindultak. A Szupergyors Internet Program az ütemezésnek megfelelően halad előre, az első körben beérkezett pályázatok bírálata megtörtént, a vállalkozások a tervek szerint még az idén megkezdhetik az építkezéseket. Komoly előrelépés történt az iskolai hálózati infrastruktúra fejlesztésében: az átlagos iskolai sávszélesség a korábbi 4–8 Mbites kapcsolatok helyett mára eléri a 40 Mbitet, és a bővítés folytatódik. Ugyancsak az infrastruktúra-fejlesztéshez tartozik, hogy a debreceni egyetemen átadták a Leó elnevezésű szuperszámítógépet, amely a világ 500 legjobbja közé tartozik; az akadémiai felhasználást tekintve viszont a 28. helyen áll az uniós forrásból, 3,7 milliárd forint ráfordítással megvalósított fejlesztés. Komoly eredményeket értek el a távközlés területén az NFM szakmai irányítása alatt álló állami tulajdonú gazdasági társaságok: 2016. június végére kiépül a 450 Mhz-es LTE országos hálózat, és sikerrel kezdett új üzleti tevékenységbe az Antenna Hungária a műholdas autókkal megvalósuló közvetítések területén.

Az elért eredmények mellett az NFM különös figyelmet fordít a programok hatékony végrehajtására. „Folyamatosan keressük a lehetőséget a kormányzati programok, intézkedések bürokratikus lebonyolításának, az esetenként elhúzódó beszerzéseknek, szerződéskötéseknek a felgyorsítására. Minden területen arra törekszünk, hogy egyre nagyobb fokozatra kapcsoljunk” – mondja erről a helyettes államtitkár.

Az elkövetkező egy év feladatai közül elsősorban a kis- és középvállalkozások informatikai fejlesztéseit támogató pályázatok előkészítését és megjelentetését emeli ki Solymár Károly. A cégek által régóta várt pályázati felhívások a tervek szerint 2016 szeptemberében jelennek meg. Idén ősszel több fontos program is elindul: kezdetét veszi az informatikai startupok nemzetközi piacra lépését támogató INPUT program, és megkezdődhet az első ütemben 100 ezer, majd további 100 ezer felnőtt digitális készségfejlesztését célzó program.

 

Civil szemmel

Laufer Tamás,  IVSZ
Laufer Tamás, IVSZ
Az elmúlt évből kiemelendő az InternetKon lezárásával megszületett Digitális Jólét Program (DJP), amely hosszú évek óta a legnagyobb lehetőség az informatikai szakma számára – mondja Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elnöke. „Végre nemcsak pontszerű, az egyes tárcákat érintő beavatkozásokon van a hangsúly, hanem a társadalom és a gazdaság egészét átszövő programról, amelynek még nagyon az elején vagyunk, de nagyon gyorsan haladunk vele előre. Az IVSZ nagyon fontosnak tartja azt, hogy a kormány digitális oktatási és exportstratégiát kíván létrehozni, valamint felülvizsgálja a nemzeti infokommunikációs stratégiát annak érdekében, hogy csökkenjen a társadalomban az informatikai szakadék. Mindebből az látszik, hogy a kormány felismerte azt, hogy a digitális átalakulás nem opció, hanem létező fejlemény, amire reagálni kell” – teszi hozzá az elnök.

Vágujhelyi Ferenc, NHIT
Vágujhelyi Ferenc, NHIT
Hasonlóan a Digitális Jólét Programot emelte ki Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke. Mint mondja, a DJP új, humán központú megközelítést alkalmazva sorra veszi mindazon tényezőket, amelyek szintén elengedhetetlenek ahhoz, hogy hazánk az Európai Unió digitális élvonalába kerüljön, így kiemelten foglalkozik az oktatás, valamint a digitális gazdaság kérdéskörével is, többek között az internet-szolgáltatásra vonatkozó áfa-csökkentésével, valamint a hazai innovatív vállalkozói környezet fejlesztési lehetőségeivel is. Mindezek mellett fontosnak tartja, hogy a kormány megteremti mindazokat a technológiai és infrastrukturális feltételeket, amelyek egy valóban jól működő digitális ökoszisztéma létrehozásához szükségesek.

 

Egyszerűsíteni és oktatni

Ami az előttünk álló egy évet illeti, az IVSZ számára a legfontosabb feladat a többi ágazattal való kapcsolatépítés – fejtette ki Laufer Tamás. Az Irinyi-terv megjelenése után az egyik legsürgetőbb munka az Ipar 4.0 gondolatának tettekké formálása, és mielőbb ki kell találni, hogy a hazai termelő kis- és középvállalatok hogyan kapcsolódhatnak be ebbe a folyamatba. A szakemberfejlesztésen túl pedig a hazai informatikai KKV-vállalatok megerősítését szeretnék elérni. Az IoT és az Ipar 4.0 trendek mentén olyan kompetenciaközpontokat tartanak szükségesnek, ahol a problémákat ismerő iparágak képviselői és a megoldást fejleszteni képes IT-vállalkozások egymásra találhatnak.

Az NHIT első javaslata az elektronikus ügyintézés egyszerűsítése, hiszen ez az elsődleges felület, ahol az ügyfél és az állam találkozik. Ezért fontos olyan e-közigazgatási szolgáltatások kialakítása az állampolgárok és a vállalkozások számára, amelyek valóban hatékonyabbá és gyorsabbá tehetik a mindennapos hivatali eljárásokat – hangsúlyozza Vágujhelyi Ferenc. Erre lehetne jó megoldás az ePapír: ez – nagyon-nagyon leegyszerűsítve – egy biankó űrlap, amelynek segítségével a bürokrácia útvesztőjében eltévedt ügyfél néhány kattintással felvehetné a kapcsolatot a közigazgatással, hogy segítséget kapjon ügye megoldásához.


 

A szervezet ezen túlmenően kiemelten fontosnak tartja, hogy a gyermekek már az általános iskolában megismerkedjenek az infokommunikációs eszközök célzott használatával. Vágujhelyi Ferenc szerint kiváló példát láthatunk erre Angliában, ahol a közszolgálati televízió egymillió programozható miniatűr lapkát oszt szét térítésmentesen a hetedikes diákok között. Természetesen nem lesz mindenkiből programozó, azonban a játékos szoftverfejlesztés közben megtanult következetes gondolkodásra a jövőben az élet minden területén szükség lesz.

Az NHIT harmadik felvetése szorosan kapcsolódik az előzőhöz. Bár az erre vonatkozó adatok folyamatosan változnak, elmondhatjuk, hogy valóban nagyszámú informatikus —elsősorban programozó— hiányzik a hazai munkaerőpiacról. „A probléma kettős, hiszen meg kell találnunk azokat az eszközöket, amelyekkel vonzóvá tehetjük a műszaki-informatikai szakokat a pályaválasztás előtt álló diákok számára. Másik fontos cél hazánk versenyképessége szempontjából, hogy akik bekerülnek ezen szakok egyikére, meg is szerezzék a diplomájukat” – fogalmaz Vágujhelyi Ferenc.

 

Fejlődött a hálózat

Az egyik legjelentősebb fejlemény a szélessávú infrastruktúrafejlesztésre létrehozott Digitális Nemzeti Fejlesztési Program elindítása volt, melyhez vállalásaival a UPC is csatlakozott – közölték érdeklődésünkre a társaságnál. A program célja, hogy 2018 végéig minden háztartás számára elérhető legyen a szélessávú internet. A vállalatnál is ezen dolgoznak sőt, a célokat jócskán túl is teljesítették: a szolgáltatási területük 87 százalékán 500 megabit/másodperces, 94 százalékán pedig legalább 240 megabites sebességű internet-hozzáférést biztosítanak. A társaság tájékoztatása szerint tavaly 15 milliárd forintot költöttek hálózatfejlesztésre, és idén is új beruházásokat terveznek, saját forrásból, európai uniós támogatás nélkül.

Ahogy a felhasználók látják

A szakmai szervezetek közül a Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) a legkevésbé elégedett az eredményekkel. A szervezet megkérdőjelezte az informatikai szakmapolitika létét. Ennek oka, hogy 2014 után, amióta átalakították az NFM Infokommunikációs államtitkárságát, és különböző minisztériumokhoz rendelték az egyes infokommunikációs feladatokat, szétdarabolódott a szakmapolitika. Az előző kormányzati ciklusban még készültek kormányzati szintű egységes stratégiai dokumentumok, de ezek mostanra idejét múltak, vagy eltűntek.

A VISZ elnökségének meglátása szerint a tagszervezeteik legégetőbb problémáit a szakemberhiány, a nem megfelelő utánpótlás és szakemberképzés jelenti; ezeken a területeken sürgős lépéseket várnának a kormányzattól.

Szerintük az informatikai szakemberek képzése minden szinten problémás. Nemcsak a megfelelő szakértelemmel és létszámban rendelkezésre álló oktatókról, a tananyag hiányáról, hanem az eszközök hiányáról is szó van. A mai oktatási rendszer nem épít a digitalizáció adta lehetőségekre, nem használja a modern eszközöket. Szükség van egy koherens politikai stratégiára, tudatosan be kell építeni az oktatásba a digitalizációs technikákat, meg kell tanítani és lehetőséget kell biztosítani ezek tudatos használatára. Markáns politikai stratégiára és galaktikus kormányzati befektetésre van szükség ezen a területen.

A VISZ elnöksége szerint a licencelés terén is számos teendő akad, a magyar cégek ugyanis teljesen ki vannak szolgáltatva a gyártóóriások licencauditjainak. Ezer oldalas, nehezen érthető gumiszabályok, húzós büntetések, nehezen bizonyítható igazság, akár éveken át húzódó egyezkedés jellemző ezen a téren. Ezekben az esetekben jól jönne a segítség: például ha a szakmapolitika alkotna egy olyan keretet a magyar jogrendben, amelybe lehet kapaszkodni egy-egy licencaudit-túlkapás során.

 

A UPC-nél pozitívan értékelik azt is, hogy a kormányzat az alapvető infrastruktúrafejlesztési terveken túl megfogalmazta a Digitális Jólét Program átfogóbb célkitűzéseit is, és felismerte, hogy a program sikerének kulcsa az érintett szervezetekkel való folyamatos együttműködés. E célokhoz csatlakozva – korábbi kompetenciafejlesztési programjaik folytatásaként – indították el „60 perc alatt az internet körül” című interaktív tanóráikat, melyeken megmutatják a diákoknak, hogyan működik a világháló és hogyan kell azt okosan használni. A programban kiemelt figyelmet kapnak a speciális nevelési igényű tanulókkal foglalkozó, és az elmaradott térségekben működő iskolák.

Jelentős fejleménynek tartják, hogy a kormány bejelentette az internetszolgáltatás áfa-csökkentésének tervét, ami kedvező változás az ügyfelek számára, és segítheti a szélessávú internet terjedését. Ezek a cég álláspontja szerint rendkívül fontos kezdeményezések, de csak a piaci versenyt támogató, kiszámítható szabályozási és befektetési környezetben teljesedhetnek ki, ezért abban bíznak, hogy az iparági különadók korábban kilátásba helyezett csökkentése is hamarosan megvalósul.

 

Az oktatás fontossága

„A magyar kormányzat az elmúlt évek informatikai beruházásaira építve számos nagyszabású programot indított, amelynek célja a közigazgatás elektronizálása, mint például az egyablakos ügyintézést megvalósító kormányablakok kialakítása, az önkormányzati ASP projekt az egységes önkormányzati ügyintézési rendszer megteremtésére, vagy az elektronikus személyazonosító igazolvány, amelyre építve egyszerűsödik majd az állampolgári elektronikus ügyintézés. A Microsoft technológiai szaktudást és innovációt biztosít a kormányzat számára az internetes ügyintézést lehetővé tevő fejlesztések megvalósítása érdekében, hogy mind az állampolgárok, mind a vállalkozások minden, számukra releváns közigazgatási tartalomhoz és szolgáltatáshoz hatékony módon férhessenek hozzá” – mondta el Ormosi Viktor, a társaság kormányzati üzletágának igazgatója.

Ormosi Viktor, Microsoft
Ormosi Viktor, Microsoft
A szakember az itbusiness érdeklődésére jelezte azt is, hogy a vállalatnál kiemelten fontosnak tartják a hazai oktatás támogatását. Számos szolgáltatásukat ingyen teszik elérhetővé az oktatás minden résztvevője számára, az elmúlt évben pedig a cég támogatásával 46 ezer pc-vel korszerűsödtek az oktatási intézmények informatikai tantermei. A kormányzattal együttműködve elindult az Okosportál is, amelynek célja, hogy egykapus hozzáféréssel, egységes felhasználói felületen, a megfelelő minőségbiztosítás mellett elérhetővé tegye az elkészült digitális tananyagokat. A kormányzati és iparági együttműködés kiemelkedő példája a Digitális Témahét, amelyen több mint 700 iskola vett rész, és több mint 30 000 diák használta a digitális eszközöket.

A Microsoft javasolja és támogatja a kódolási ismeretek és készségfejlesztés kerettantervbe történő gyakorlati beépítését annak érdekében, hogy mérhetően csökkenjen a szakemberhiány az informatika területén – tette hozzá Ormosi Viktor. Ez a munkaerő-piac kínálati oldala felől nézve egyúttal a verseny- és piacképes szakképzettséggel rendelkező magyarok számának növelését, hosszabb távon tehát a hazai foglalkoztatottsági szint emelését eredményezi, továbbá azt, hogy Magyarország képessé válik arra, hogy a fejlett országok gazdaságát meghatározó technológiai iparág fejlődésével lépést tartson.