Technológia

22_Altstadt_Uberblick_420
Forrás: -

Teljes képet látni

Minden informatikai vezető észrevehette az elmúlt években, hogy az informatika már nem működhet úgy, mint korábban. Igaz ez a vállalati és it-stratégiák összehangolására is.

Régen minden egyszerűbb volt. A tipikus nagyvállalatnál a legfelsőbb szinten időről időre elkészített vagy frissített üzleti stratégia alapján döntöttek az új üzleti folyamatokról, majd ebből létrehozták az informatikai stratégiát és architektúrát, amely jól-rosszul leképezte az üzleti stratégiát a technológiában is. A folyamat legalább hónapokat, esetenként több mint egy évet is igénybe vehetett.

 


 

 

Erre manapság már egyszerűen nincs elég idő. Egy-egy üzleti stratégiaváltozást, az üzleti folyamatok módosulását villámgyorsan – akár hetek alatt – le kell követnie az informatikának. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha a vállalati informatikai rendszerek kialakítása, a teljes it-architektúra kellőképpen rugalmas, és képes az új igények kielégítésére. Itt jönnek képbe a vállalati architektúra-keretrendszerek (enterprise architecture frameworks).

 

Ház helyett várost

A válság előtt, a pénzbőség idején nem volt nagy jelentősége az átgondolt, egységes architektúrának. A vállalati it-környezetek nagyjából úgy épültek ki, mint egy középkori város: mindig az aktuális körülmények határozták meg, hogy hova mekkora házat építenek, merre kanyarogjanak az utcák, hol legyen a piactér. Ha valami már nem kellett vagy nem tetszett, lebontották, és építettek helyette valami mást, amiről úgy gondolták, hogy megfelel az igényeknek – hoz egy szemléletes példát Mezei Ferenc, a Stratis alkalmazásszolgáltatások üzletágvezetője.

A vállalati architektúra-keretrendszer voltaképpen a várostervezési szemléletet hozza be az informatikai fejlesztésekbe. Vége az ad hoc, csak a pillanatnyi szempontokat figyelembe vevő építkezéseknek. Ha kevés pénzből kell gazdálkodni és hosszú távra tervezünk, érdemes mindent átgondolni, és előre eldönteni, hol alakítunk ki sugárutakat, hova építjük az ipari parkot és a lakóövezeteket, és így tovább. Ha megvan a városrendezési terv, és tisztában vagyunk az igényekkel, sokkal megalapozottabban lehet arról dönteni, hogy melyik raktárépületet érdemes átalakítani irodaházzá, lehet-e még két emeletet ráhúzni egy lakóépületre, melyiket kell mindenképpen lebontani, vagy éppen milyen új épületet és hova kell felhúzni.

Van másik

A TOGAF mellett három másik komolyabb erővel bíró vállalati architektúratervezési keretrendszer van a piacon.

– Federal Enterprise Architecture Framework Az USA szövetségi államai által létrehozott keretrendszer. Célja, hogy az államok kezében lévő elektronikus közszolgáltatások között megvalósuljon az együttműködés és átjárhatóság. A TOGAF-hoz képest konkrétabb előírásokat tartalmaz.

– Gartner Enterprise Architecture Framework Szorosabban kapcsolódik az üzleti oldalhoz, mint a TOGAF, viszont a licencért fizetni kell, nem is keveset.

– Zachman-keretrendszer Az 1980-as években fejlesztette ki John Zachman, az IBM munkatársa, és a cég azóta is ezt használja belső projektjeinél. Hosszabb története miatt elmélete és fogalmi rendszere kiforrottabb a TOGAF-énál, viszont annál kevésbé megy bele a konkrétumokba.

 

Gyors eredmények

Az utóbbi években egyértelműen a TOGAF (The Open Group Architecture Framework) került előtérbe az egyes keretrendszerek közül. Nagy előnye, hogy teljesen szabadon felhasználható, semmilyen licencdíjat nem kell utána fizetni, és széles spektrumból választja a legjobb iparági gyakorlatokat. Több mint egy évtizedes múltra tekint vissza (immár a 9.1-es verziónál jár); új keletű népszerűségét az magyarázza, hogy mostanra sikerült igazán közös nevezőre hozni az üzleti és informatikai architekturális elvárásokat, mondja Mezei Ferenc.

A keretrendszerbe foglalt módszertan egyik előnye, hogy igen gyorsan képes számszerűsíthető eredményeket felmutatni. Az első lépés a főbb alkalmazások és értékteremtő folyamatok, valamint ezek kapcsolatainak feltérképezése, amihez kérdőíveket, sablonokat kínál a TOGAF. A felmérés nyomán megállapítható, hogy melyek az elavult folyamatok, vannak-e duplikált, esetleg hiányzó funkciók, vagy a legjobb gyakorlatok alapján nem lehet-e valamilyen funkciót olcsóbban is megvalósítani. Akár már egy-két hónap alatt eljuthat oda a csapat, hogy érdemi, az üzleti és informatikai területek igényeit és lehetőségeit figyelembe vevő javaslatokat tegyen.

 

Mezei Ferenc, Stratis
Mezei Ferenc, Stratis

Szebb jövő

Alkalmazásának legfőbb előnye, hogy segítségével folyamatosan szinkronban tartható az üzleti és az informatikai stratégia. Nem kell időről időre nagy nekirugaszkodásokkal új informatikai stratégiát kidolgozni és megvalósítani: a TOGAF módszertani segítségével az informatika mindig naprakészen illeszkedhet az üzleti igényekhez.

Informatikai szempontból a TOGAF sem csodaszer, javaslatai nagyrészt olyasmiket tartalmaznak, amelyeket más módszertanok is ajánlanak. Szüntessük meg az elkülönült erőforrássilókat; azonosítsuk és integráljuk a rendelkezésre álló erőforrásokat (beleértve az emberit is); szabványosítsuk az informatikai infrastruktúrát és működési környezetet, és ez alapján döntsünk a jövőbeni beszerzésekről is; változtatni pedig csak jól kontrollált körülmények között szabad.

„A TOGAF abban jó, hogy ezeket az ajánlásokat egységes, jövőbe mutató rendszerbe foglalja, és összekapcsolja az üzleti elvárásokkal, miközben mintát is kínál a megvalósításhoz” – foglalja össze Mezei Ferenc.

Újabban a TOGAF keretrendszer nem csak a belső architektúra megtervezésében segíthet. A Cloud Security Alliance elkészült a felhőszolgáltatásokra készített referencia-architektúramodellel, amelyet integrálni lehet a TOGAF-fal. Ez pedig azt jelenti, hogy a vállalati architektúra tervezésénél ugyanazon elvek szerint lehet kezelni a belső és a szolgáltatásként igénybe vett erőforrásokat, vagyis az informatikai rendszerekhez zökkenőmentesen illeszthetők lesznek a felhőszolgáltatások.