Technológia

56_dollarphotoclub_76522334.jpg
Forrás: ITB
Virtualizált távközlési szolgáltatások

Szabad a pálya

Elérte a virtualizáció hulláma a távközlési szolgáltatásokat is. Igazi, diszruptív technológiához méltóan hosszabb távon átrendezheti a piaci erőviszonyokat, és új üzleti modellek megjelenését segíti elő.

Új betűszó hódít a távközlésben: az NFV, network function virtualization. A hálózati funkciók virtualizációja ugyanazt ígéri a telekommunikációs szolgáltatásoknál, mint amit a hagyományos virtualizáció már megtett az adatközponti számítógépeknél: elválasztani egymástól a hardvert és az azon futó szoftvereket, illetve a szoftverek által ellátott funkciókat.

 

Szabványosat, olcsón

A nagy távközlési rendszerek hagyományosan, mind a mai napig úgy működnek, hogy egy-egy feladatra (útválasztásra, tűzfalra, terheléselosztásra, hívásvezérlésre) specializált hardveren futó specializált alkalmazás szolgál. Az ilyen rendszerek értelemszerűen nemcsak drágák voltak, hanem az üzembe állításuk is hosszú időt vett igénybe.

Az NFV révén viszont mindez megváltozhat. Minden hálózati funkció és szolgáltatás alkalmazásként futhat virtuális gépeken. Ezeknek (és az alattuk található virtualizációs platformnak) pedig már nincs szüksége dedikált hardverre: közönséges x86-os szerverek is megteszik – ha megfelelnek a távközlési szolgáltatásokkal szemben támasztott teljesítménybeli, megbízhatósági és biztonsági követelményeknek, teszi hozzá Jakab Roland, az Ericsson ügyvezető igazgatója.

Egy teljes NFV-architektúrának egyéb fontos elemei is vannak. Ilyen például az NFV-menedzser, amely a virtualizált szolgáltatásokat kezeli; például figyeli a virtuális gépek terhelését, és ha az elér egy bizonyos szintet, automatikusan elindít egy újabb példányt. Ha egyszerre több virtuális funkciót kell létrehozni és összefogni, vagy a teljes szolgáltatás hagyományos fizikai eszközöket is érint, azt egy NFV orchestratornak nevezett komponens végzi el. Lényeges jellemzője még az NFV környezetnek az úgynevezett szolgáltatásláncolat (service chaining). Ez a teljes szolgáltatás nyújtásához szükséges különféle elemi NFV-komponenseket kapcsolja össze és határozza meg közöttük az adatfolyam irányát – ecseteli a megoldás felépítését Orbán Attila, a T-Systems Hungary vezető architektje.

 

Hónapok helyett napok

A távközlési szolgáltatóknak mindenesetre megéri felvállalni ezt a bonyolultságot, mert az NFV architektúra számos előnyt kínál nekik. Ott van egyből a hardverköltség: a virtualizált szolgáltatásokhoz szükséges szabványos, x86 szerverek sokkal olcsóbban szerezhetők be, mint a korábbi specializált hardverek. Az egységes hardverből más előnyök is fakadnak, folytatja a sort Szanati László, a Huawei szenior infokommunikációs szakértője. Egyszerűbb, és ebből fakadóan olcsóbb lesz rendszerek üzemeltetése, hiszen nem kell minden egyes megoldáshoz külön üzemeltetési csapatot fenntartani. Jobb lesz a hardverek erőforrás-kihasználtsága is: ha a különféle funkciókat, szolgáltatásokat ugyanazokon az erőforrásokon futtatják, könnyebben lehet az igényekhez dinamikusan allokálni a hardvereket.

SDN és NFV

Sokszor együtt emlegetik az NFV-t az SDN-nek (Software Defined Networking). A kettőnek ugyan van kapcsolata, de mégis különböző koncepciókról van szó; inkább kiegészítik egymást, mint függnek a másiktól. Az SDN az IP hálózati eszközöket (routerek, switchek) virtualizálja, azaz váltja ki olcsó hardverekkel és egy okos szoftveres kontrollerrel. Az NFV ezzel szemben a hálózati funkciókat helyezi virtuális környezetbe. NFV szolgáltatásokat bármilyen IP-hálózaton meg lehet valósítani, nem kell hozzá SDN.

A költségcsökkentésnél viszont jóval többet nyom a latban a bevételnövelés lehetősége. A virtualizált hálózati funkcióknak köszönhetően lényegesen gyorsabban és olcsóbban lehet új szolgáltatásokkal a piacra lépni: a korábbi hónapok helyett akár napok alatt is összeállítható, majd biztonságosan letesztelhető egy új szolgáltatás, hogy egyből megjelenhessen az előfizetőknél. A szolgáltatások könnyen méretezhetőek lesznek: az előfizetői igények növekedésének vagy csökkenésének követéséhez csak be-, illetve ki kell kapcsolni virtuális gépeket.

 

Megkavarja a piacot

Az NFV-nek azonban a szolgáltatók belső működésén messze túlmutató hatásai lehetnek. Segítségével egy teljesen új piaci szegmenset hozhatnak létre a távközlési társaságok: a nagyvállalatok számára kínált menedzselt virtuális szolgáltatásokét, említ egy lehetőséget Szabó Gábor, a Cisco rendszermérnöke. A virtuális környezetben kialakított szolgáltatások – mondjuk egy VPN, tűzfal vagy biztonsági funkció – létrehozása és működtetése könnyen automatizálható. Innentől kezdve nincs különösebb akadálya, hogy az ügyfél egy portálon keresztül megrendelje a szolgáltatást és megadjon néhány műszaki adatot, hogy aztán a háttérben futó automatizációs szoftver néhány óra alatt létrehozza és paraméterezze a szolgáltatást, amit egyből a felhasználó rendelkezésére bocsát – anélkül, hogy a távközlési társaságtól bárkinek is be kellett volna avatkoznia a folyamatba.

A másik fontos hatása a hálózati funkciók virtualizálásának, hogy megbolygatja a távközlési megoldásszállítók piacát. Telekommunikációs szolgáltatásokat kínáló, a teljes vertikumot lefedő specializált hardvert és szoftvert ma viszonylag kevés cég tud szállítani. De ha megvalósul az NFV-infrastruktúra szabványosítása (ezen jelenleg az ETSI dolgozik a nagy gyártók bevonásával), akkor semmi akadálya nem lesz, hogy kisebb cégek is fejlesszenek hálózati funkciókat, amelyeket ugyanúgy be lehet építeni a környezetbe, mint a nagyokét. A mainál sokkal alacsonyabb lesz a piacra lépési küszöb, és ennek köszönhetően színesedhet a piac, élénkülhet a verseny.

Erre viszont még néhány évet várni kell. Mutatóba már működik néhány kereskedelmi NFV-szolgáltatás távközlési társaságoknál, de a szakemberek többsége úgy véli, hogy szélesebb körű elterjedésre a 2020-as évekig még várni kell.