Technológia

46_b9a9e932.jpg
Forrás: ITB
Generációváltásra készülnek

Olimpiákon hódíthat az új technológia

Bár a világ számos pontján még a 4G-s hálózatok kiépítésével vannak elfoglalva a szolgáltatók, több mobilcég és megoldásszállító már a következő generáció bevezetésére készül. A technológiai váltás lehet a kisebb kihívás, a jogszabályi környezet hozzáigazítása a megváltozott körülményekhez nagyobb feladatot jelenthet.

Több szempontból is iránymutató volt az idei barcelonai Mobile World Congress, az eseményen ugyanis egyértelművé vált, hogy az olyan technológiák, mint a virtuális valóság és az 5G már nem csak kopogtatnak az ajtónkon, de készen állnak arra is, hogy belépjenek, és a mindennapjaink részeivé váljanak. A mobilipart, az egyéni és céges felhasználók életét, a szolgáltatásokat alapjaiban átalakító forradalmi változást hozhatnak az ötödik generációs hálózatok. Az ITBUSINESS által megkérdezett szakértők válaszaiból azonban az is kiderül, hogy az 5G technológia nem csak új lehetőségeket és elképesztő mértékben megnövekvő adatátviteli sebességet hoz, de jó néhány kihívást is.

 

Olimpiai hangulat

Első hallásra talán meglepőnek tűnik, de az olimpiai mozgalom is szerepet játszik az új generációs mobilszolgáltatások piaci bevezetésében. „A távol-keleti mobilcégek nagyon szoros ütemtervet diktálnak, és két fontos esemény köré szervezik az 5G-s szolgáltatás elindítását. Az egyik a 2018-as téli olimpia, amelyet a dél-koreai Pjongcsangban rendeznek. A Korea Telecom, amely egyébként a világ leginnovatívabb mobilcégeinek egyike, már ötödik generációs szolgáltatással várná az eseményre érkezőket.

A másik ilyen mérföldkő pedig a 2020-as tokiói olimpia lesz, ahol az NTT DoCoMo a tervek szerint már teljes funkcionalitású 5G-t kínál majd” – számolt be a tervekről Turányi Zoltán, az Ericsson Magyarország 5G-szakértője. A szakember hozzátette azt is, hogy a dél-koreai tervek még rendkívül korainak tűnnek, figyelembe véve, hogy még csak most indult el az ötödik generációs rendszer szabványosítási folyamata, így rengeteg feladat áll még a hálózati berendezések gyártói, a mobileszközök készítői és természetesen a mobilszolgáltatók előtt is. Éppen ezért Turányi Zoltán úgy véli, hogy Pjongcsangban még csak az 5G korai változata valósulhat meg, míg teljes egészében két évvel később, Tokióban mutatkozhat be az új generáció.

Joggal adódik a kérdés, hogy miért pont az olimpiákra igyekeznek időzíteni a mobiltársaságok az új lehetőség bevezetését. Egyrészt az események világszerte követik, így nyilván remek imázsépítés ez a vállalatok számára. Azonban ez a törekvés magyarázható azzal is, ami az új technológia egyik nagy előnye a 4G-hez képest. Képzeljük el, hogy a magyar válogatott bejut az idei labdarúgó EB döntőjébe – bármennyire is merész a felvetés –, és az eseményre sok ezer hazai szurkoló „ugrik ki” Franciaországba. Sőt, a nagy meccsen gólt is lőnek a magyar focisták, ami után a gólörömöt rögzítő videókat, fényképeket, esetleg a gólról készült videót a drukkerek ezrei igyekeznek megosztani az otthon szurkolókkal, vagy a visszajátszást szeretnék megtekinteni. Nos, talán néhány tucat embernek szerencséje lenne, és sikerülne feltölteni az adatokat, azonban a 4G-s technológia nem alkalmas arra, hogy több ezer mobilkészülék nagy sávszélesség-igényű működését kiszolgálja. Ezen a helyzeten alapjaiban változtathat az új technológia, amely a kis földrajzi területre koncentrálódó nagyszámú felhasználó számára képes gyors adatkapcsolatot biztosítani.

 

Sebességmámor

„A 4G esetében több ezer készülék kapcsolódhat a hálózatba cellánként, de ez nem elegendő az IoT- (dolgok internete) eszközök számára. Így az 5G célkitűzés több mint 1 millió kapcsolódó eszköz négyzetkilométerenként, ami azt jelenti, ha megvalósul az ötödik generációs lefedettség, akkor a hálózat képes lesz több mint 100 milliárd készülék online kiszolgálására” – mondta el Kiefer Tamás, a Huawei Technologies Hungary kiemelt ügyfélkapcsolati igazgatója .

Az új generációs mobiltechnológia egy másik előnye a hálózati késleltetés csökkenése. „Egy 4G hálózatban ez kevesebb mint 15 ezredmásodperc, ami egyébként a fele a 3G hálózatoknál mérhető értéknek. De egy önvezető autó esetében ez azt jelentené, hogy 100 km/órás sebességnél 1,4 méternyi utat is megtesz a jármű, mire utasítást kap a fékezésre. 5G hálózat esetén ugyanaz az autó, ugyanolyan körülmények között 2,5 centiméter utat tenne meg, ami már összehasonlítható a manapság használatos ABS-ek reakcióidejével. Az 5G hálózatok késleltetése 1 ezredmásodperc, ez azt jelenti, hogy a válaszidejük 15-ször gyorsabb mint a 4G-s hálózatoké” – mutatott rá Kiefer Tamás.

Hasonlóan megdöbbentő különbségeket kapunk, ha az elérhető adatátviteli sebességet vizsgáljuk. Habár a 4G tízszer nagyobb sávszélességet tesz elérhetővé, mint a 3G, ez mégis elmarad napjaink tartalomfogyasztási szokásainak maradéktalan kielégítésétől főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a videótartalmaknál úgy tűnik, hamarosan a 4K lesz a követelmény. Az 5G hálózat 25 Gb/s sávszélességet garantál. Ez azt jelenti, hogy míg 3G-s hálózaton 17 percig, 4G-sen pedig 7 percig tart egy 8 gigabájtos, nagy felbontású videó letöltése, addig az ötödik generációs rendszeren ez mindössze 6 másodperc alatt megtörténik.

 

Kihívásokkal küzdenek

Jelenleg úgy tűnik, hogy még a legfejlettebb mobilpiaccal rendelkező ázsiai országokban is éveket kell várni arra, hogy ez a sebesség elérhető legyen. Az új technológia bevezetését több kihívás is nehezíti.

Egyrészt azt sem lehet még biztosan tudni, hogy globális szinten mennyire lesz egységes a technológia, habár a megoldásszállítók úgy tűnik, a szabványosítás mellett állnak. A Huawei-nél például azt remélik, hogy egységes lesz, ez ugyanis mindenki számára optimalizálhatja a kutatás-fejlesztési vagy a hálózatfejlesztési költségeket, energiákat. Turányi Zoltán közlése szerint az a célkitűzés, hogy 2018-ig megvalósulhasson egy tesztrendszerből kiépített szolgáltatás, egy korai kereskedelmi megoldás. Ehhez azonban az kellene, hogy 2017-ben befejezzék a szabványosítást.


 

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy mind a hálózati eszközöknek, mind a végfelhasználói készülékeknek, tableteknek, mobiltelefonoknak 5G képesnek kell lenniük. Ugyanakkor Kiefer Tamás szerint a technológiai kihívás lesz a kisebb probléma, mivel összehangolni a már meglévő eszközöket, szoftvereket egymással és 5G képessé tenni a rendszereket, ez kutatás-fejlesztés és befektetés kérdése. Nagyobb probléma lehet a felhasználásra vonatkozó megfelelő szabályozás, jogi környezet hiánya, s ezt csak iparági és állami szereplők széleskörű és minél több országra vonatkozó összefogásával lehet elérni.

Már ma problémás és szabályozatlan például a drónok használata, amelyeket mobilhálózatokon keresztül irányítanak, s akár a fürdőszobánkba is bekukkanthatnak velük, vagy egy reptér közelében életeket veszélyeztethetnek. A jövőben sokkal több ilyen mobilhálózati eszköz lesz, rögzített helyű, vagy mozgásképes. Egy okos, hálózatba kapcsolt villanyóráról nemcsak az lesz majd megállapítható, hogy mennyi energiát fogyasztottunk otthon, hanem az is, általában mikor üres a lakás, mikor nincs otthon senki. Ezért a kiberbiztonság, a személyi biztonság fokozása és adataink védelme a Huawei szerint az egyik legsürgetőbb feladat, úgy, hogy ne állítson túlzó akadályokat a technológiai fejlődésnek

 

Új távlatok

Megkönnyítheti ugyanakkor az átállást, hogy Turányi Zoltán szerint míg minden korábbi generációváltásnál nagyon nagy változások voltak, addig az LTE-vel már korántsem ez a helyzet, az 5G-s rendszer ugyanazokon a technológiai alapokon készül el, éppen ezért a 4G-s befektetések hosszú távon is megőrzik az értéküket. Ez azt eredményezheti, hogy ott, ahol lefedettséget kell biztosítani, és nem jellemző, hogy sok ember használná a mobilhálózatot, akár maradhat is az LTE.

Természetesen a sűrűn lakott, nagy kapacitást igénylő területeken mindenképpen érdemes bevezetni az új rádiókommunikációs technológiát. „Az egyikről a másikra váltás nagyon zökkenőmentes lesz. Szoros szimbiózisnak kellene lennie a két technológia között, ez ugyanis minden szempontból előnyös lenne” – fűzte hozzá Turányi Zoltán. A szakember szerint azt is látni kell, hogy az 5G nem csak a rádiójelekről szól, számos olyan funkcióról is, amelyek a hálózati oldalon sok szervezést igényelnek.

„Ha van sok millió kicsi berendezés, amely küld néhány bájtot, azokat azonosítani, menedzselni, konfigurálni kell, az adataikat elemezni kell, azok alapján pedig megfelelő döntéseket kell hozni. Az 5G-nek része a kiszolgáló hálózat is, hogy könnyen lehessen rengeteg adatot, eszközt, lehetőséget kihasználni. Éppen ezért az Ericssonnál rendszerszemléletben nézzük az 5G-t, és úgy gondolom, hogy gazdag, összetett tulajdonosi struktúrák épülhetnek ki. Ha egy stadionban telepítik a hálózatot, jó lenne, ha valamennyi szolgáltató összes felhasználója tudná használni. De akkor jön a kérdés, hogy ki a spektrum, a berendezések tulajdonosa? Ma ugyanannak a kezében van a frekvencia, az eszköz, a hálózat – ez a mobilszolgáltató –, de fellazulhatnak a tulajdonviszonyok, sokkal gazdagabb ökoszisztéma jöhet létre. Ha túl sokszor kell párhuzamos hálózatot építeni, akkor idővel gazdaságosabb lesz, ha más megoldást választanak. Ma is vannak már wifi-szolgáltatók, amelyek tornyokat építenek fel és bérelnek, és bérbe is adják azokat többi szolgáltatónak. Akár az is elképzelhető, hogy egy ilyen cég valamennyi mobilszolgáltatótól bérel spektrumot. Mivel az 5G esetében földrajzilag kicsi cellákról van szó, egy stadionból például nem nagyon jutnak ki a jelek, így nem zavarják a közeli egyéb cellákat. Persze, a felhasználók átvándorlását alaposan ki kell dolgozni, sok kérdést el kell rendezni. Jelenleg úgy áll a dolog, hogy vannak ugyan gazdaságossági hatások ebbe az irányba, de technológiailag még nem igazán látszik, hogyan lesz megvalósítható” – mutatott rá az Ericsson 5G-szakértője.

„Köztudott, hogy az 5G számos előnyt tartogat a végfelhasználók számára is, de a hálózat reakcióidejének csökkenése, a várhatóan 100 milliárdnál is több eszköz, szenzor kommunikációja igazából az automatizáció és az ezekhez kapcsolható applikációk, szoftverek, tartalomszolgáltatás előtt nyit perspektívát. A legtöbben ezek fejlesztésébe kezdtek. A Huawei nem kíván saját maga tartalomfejlesztéssel, tartalomszolgáltatással foglalkozni, megmarad a hálózati és végfelhasználói eszközök és az azok működéséhez szükséges szoftverek fejlesztése, tehát a »vas« mellett a jövőben is, illetve az 5G miatt is felfutó okos városoknak, okos otthonoknak, vállalatoknak kínált eszközök, infrastruktúra fejlesztésénél” – közölte Kiefer Tamás.

 


Mobil-előfizetések száma (millió)

Ázsia/Óceánia* 1400
Kína 1305
India 1020
Afrika 975
Latin-Amerika 710
Közép- és Kelet-Európa 590
Nyugat-Európa 550
Észak-Amerika 395
Közel-Kelet 395

*Kína és India nélkül