Technológia

38_RCR_Wireless.jpg
Forrás: ITB
Valós körülmények között

Határtalan lehetőségek, avagy mire képes az 5G?

A 4G mindenre elég lehet, amire manapság a hétköznapokban szükség lehet, az 5G-vel viszont olyan lehetőségek nyílnak meg, amelyekről ma még nem is álmodhatunk – hangzott el a technológia első, valós körülmények között tartott magyarországi bemutatóján.

A tavalyi, laboratóriumi körülmények között előállított, 22 gigabit/másodperces sebességet elérő 5G kapcsolat után ezúttal valós körülmények között mutatta be a Magyar Telekom, hogy mire lesz képes a jövőben az 5G hálózat. A 3,7 GHz-es spektrumban működő teszthálózat szabványosítás előtti 5G rendszerrel valósult meg, és a Huawei Technologies kereskedelmi bevezetésre kész hálózati eszközeit használta. Tremmel János, a társaság hálózattechnológia igazgatója hangsúlyozta is a bemutatón, hogy a végkészülék már majdnem a kereskedelmi forgalomba kerülő változat, és a hálózat közel olyan, mint amit építeni fognak a jövőben.

 

Fokozatos átmenet

Ez a hálózat pedig nagyon sok tekintetben különbözni fog a jelenlegi 4G-től. Egyesíti magában a vezetékes és a mobil kommunikáció előnyeit, késleltetés nélküli, villámgyors és folyamatosan rendelkezésre álló kapcsolatot kínálva. Bár sokszor kiemelik a sebességét, ennél sokkal többet jelent majd az ipari felhasználásban számos más funkciója, például hogy képes prediktíven felkészíteni magát egy-egy nagyobb terhelésre. Ehhez járul még hozzá a beépített hálózati intelligencia, illetve a más technológiákkal való együttműködés képessége. Tremmel János is kiemelte, hogy az 5G eleinte a gépeknek készült hálózat lesz. A hálózat lényeges funkciói közül az öntanulásra, önszervezésre és öngyógyításra való képességet említette, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a szervezeteknek villámgyorsan lehessen személyre szabott szolgáltatásokat kínálni. A műszaki jellemzők között a sebesség mellett legalább olyan fontos a 99,999 százalékos rendelkezésre állás, illetve a rendkívül alacsony (1 ezredmásodpercre leszorítható) késleltetés, amelyek szükségesek például az autonóm járművek közötti kommunikációhoz vagy a távsebészethez.

Állami kérdőjelek

Az iparág egyelőre nem látja, hogy pontosan mi a kormányzat 5G stratégiája – mondta el a bemutató után kérdésünkre Kövesi Gabriella, a Hírközlési Érdekegyeztetési Tanács elnöke (aki egyben a Magyar Telekom szabályozási igazgatója is). Az 5G Koalíció megalakulása és az abban vállalt kormányzati szerep pozitív képet sugall, mint ahogy az is, hogy a technológiát rendszeresen Magyarország egyik kitörési lehetőségének említik. Ugyanakkor az államigazgatás választások utáni átszervezése az 5G Koalíció feletti kormányzati felügyeletet sem hagyta érintetlenül, az átkerült az újonnan alakult innovációs minisztériumhoz.

Nagyon sok múlik azon, hogy az 5G-hez szükséges új rádióspektrumok értékesítésénél milyen szempontok kerülnek előtérbe. Egyik oldalon érthető szándék lehet a profitmaximalizálásra való törekvés, vagyis a koncessziós díjak felhajtása; az ország hosszú távú érdekeinek viszont talán inkább egy alacsonyabb díj felelne meg, mert így a távközlési társaságoknak több pénze maradna a szükséges beruházásokra, szolgáltatások fejlesztésére. Azt is üdvözölné az iparág, ha a jelenleginél hosszabb időre (több mint húsz évre) lehetne elnyerni egy-egy frekvencia használati jogát.

Kövesi Gabriella szerint mindenképpen felül kellene vizsgálni a frekvenciahasználati díjakat is. A három hazai mobiltársaság ezen a címen évente mintegy 18 milliárd forintot fizet az államkasszába; ha ehhez az új frekvenciák után további terhek társulnak, azt már nem tudják kigazdálkodni.

 

Addig persze még sok munka van hátra. Az egyik legnagyobb falat a szabványosítás, amelynek nagyjából az egyharmadán van túl az ipar, mondta a szakember. Tavaly decemberben véglegesítették az úgynevezett 5G New Radio Non-Standalone (NR NSA) hálózati technológiát, idén júniusban pedig az 5G Standalone-t (NR SA). A különbség dióhéjban (és leegyszerűsítve) annyi, hogy előbbi még felhasználja a 4G meglévő infrastruktúráját és frekvenciáit, míg az utóbbi már „tisztán” 5G technológia lesz. A következő két-három évben még számos szabvány jelenik meg az új mobiltechnológiához. Ezek egy nem kis hányadát azonban beépítik a meglévő LTE (4G) hálózatokba is, így azok is mindinkább „elötgésednek”. Emiatt nem is lesz éles határvonal a 4G és az 5G technológiák között, sokkal inkább beszélhetünk majd folyamatos átmenetről, újabb és újabb funkciókról.

 

Drónok és sérültek

A demonstráción az 5G három felhasználási lehetőségét mutatták be: valós idejű távdiagnózis, mentés drónnal, illetve játék a kiterjesztett valóságban. Az első a baleseti sérültek kezelésében jelenthet előrelépést. Az elképzelés szerint egy speciális orvosi szonda az 5G hálózaton keresztül valós időben a felhőbe továbbítja a sérültről a mentés helyszínén készített felvételeket, amelyből egy speciális eljárással rendkívül részletgazdag 3D holografikus képet készítenek. Ezt a képet a mentőorvos és a sérült fogadására felkészülő kórház orvosa egyszerre látja, így közösen fel tudják mérni a páciens állapotát, felállíthatják a diagnózist és megtervezhetik a szükséges beavatkozást. A későbbiekben az sem elképzelhetetlen, hogy a mentőbe robotkarokat építenek be, így a legsürgősebb beavatkozások a távolból is elvégezhetők lesznek.

A drónok ma már nem csak játékszerek, hanem fontos szerepet kapnak például egy-egy természeti katasztrófa után a mentésben. Hatótávjukat azonban csökkenti, hogy a távirányításhoz jellemzően wifit használnak. Az 5G-t használva nem csupán a távirányítás hatótávja növekszik meg jelentősen, hanem lehetővé válik nagyfelbontású képek, videók azonnali továbbítása is a mentési központba.

Végül az utolsó példában a játékosok AR szemüvegben követhették a pályán köröző versenyautókat, amelyekről plusz környezetfüggő információkat, statisztikákat is láthattak. Valós idejű tárgyfelismeréssel határozták meg az autók pozícióját, amit a többi információval együtt a felhőbe töltöttek fel. Itt a nagy átviteli sebesség és a gyors válaszidő játssza a kulcsszerepet – ezekre pedig nem csak a játékokban, hanem például az önvezető autók irányításában is szükség lesz.