Az online
világban megszokhattuk már, hogy folyamatosak az adatszivárgások. Legutóbb
karácsony előtt került fel az internetre egy olyan gigaadatbázis, amely
összesen 1,4 milliárd felhasználó e-mail címét és jelszavát tartalmazta,
rendszerezve, kereshetően. Az adatbázisba 254 korábbi adatszivárgásból származó
felhasználónév, e-mail párosát gyűjtötték össze, szinte karácsonyi ajándékként
kínálva magát a rossz szándékú felhasználóknak.
A jelszavak negyede most is működik
Még mielőtt
bárki ezen adatbázisok fontosságát megkérdőjelezné, mondván, ezek úgyis régi
jelszavak, annak álljon tanulságul a Google egy korábbi elemzése, miszerint 1,9
milliárd azonosító érthető el a fekete web világában, ezeknek a negyede
mindmáig működik. Ha le szeretnénk ellenőrizni, hogy e-mail címünkhöz
kapcsolódó bármely jelszó kikerült-e a nagyvilágba, akkor a HaveIBeenPwned
weboldalon nézhetjük meg.
A karácsonyi
időszak előtt napvilágot látott adatbázisra nem leltünk rá, de a tavaly
májusban kikerült, Exploit.in néven ismertté vált óriási adatfájlt rövid
keresés után megtaláltuk, torrent fájlként töltöttük le. A listában 593
milliónyi adatsor található – és ami lényeges, titkosítás nélkül, sima szövegfájlként.
Innen már csak egy napnyi munka volt kiválogatni, rendszerezni, kiértékelni a
magyar (.hu végződésű) e-mail címeket – ezekből 1 117 915 darabot találtunk.
Párom programozói és adatbányászati tudását, grafikai munkákra szakosodott
erősebb számítógépét igénybe véve a várva várt listát is sikerült megalkotnunk.
Jelszóalkotás, másképp
|
---|
A jelszavak
alkotásának nem léteztek univerzális szabályai, ezért Bill Burr, aki 2003-ban az amerikai szabványügyi
hivatal munkatársa volt, úgy gondolta, alkotni kellene valamilyen előírásokat.
Így született meg a sokak által ismert háromhavonta változtassunk jelszót,
legyen maximális hossza és szóközt nem tartalmazhat szabályok. A szakember
azóta bánja ezeket a javaslatokat, hiszen az emberi természet olyan könnyen
kitalálható monstrumokat alkotott, mint „jE1sz@123”. Az új ajánlások szerint a
jelmondatok használata jobb, bizonyos időközönként sem kell változtatni őket,
csak ha felmerül az adatszivárgás veszélye. |
Számok és nevek
Általánosságban
elmondható, hogy a nemzetközi trendeknek megfelelően a magyar felhasználók is
a
könnyen megjegyezhető jelszavakat kedvelik – ezekkel csak az a gond, hogy könnyen
ki is lehet őket találni. Az általunk elemzett jelszavak 8,49 százaléka vagy
csak számokból áll, vagy egyszerű keresztnevekből. Itt nem a számok és nevek
kombinációjára kell gondolni, hanem egyszerűen a számokra (123456) és nevekre
(tomika, lacika, vivi stb.).
A nyolc
karakternyi hosszú jelszót a magára valamit is adó szolgáltató már
kikényszeríti egy ideje, ez pedig látszik a jelszavakban: 54 százalékuk 8
karakternél hosszabb. Minél hosszabb egy jelszó, annál időigényesebb
számítógép, megfelelő szoftver segítségével kitalálni azokat. A hatnál kevesebb
karaktert tartalmazó jelszavak aránya 6,7 százalék, 6 karakteres jelszót
használ a pedig vizsgált felhasználók 14,7 százaléka.
A tízes toplista
Az első és
második helyezett „123456” és „12345” senkit sem lepett meg, a nemzetközi
jelszóhasználattal megegyezően a magyarok is a minimálisan betartható hosszra
és a könnyen megjegyezhetőségre mennek, mikor jelszavakat alkotnak.
A harmadik
„mmklub” jelszó már komolyabb fejtörést okozott. Noha a jelszavakat az e-mail
címektől elkülönítve dolgoztuk fel, ebben az esetben megnéztük, nincs valami
közös abban a 993 emberben, akik ezt a jelszót használják – céges e-mail
címeket és ingyenes szolgáltatókat is egyaránt találtunk. Elképzelhető, hogy
egy közös szolgáltató fogja őket össze, amely minden tagjának alapból ugyanazt
a jelszót osztotta ki, a tagok pedig nem fáradoztak megváltoztatásával. Vagy
egy titkos klubra bukkantunk – ha valaki tudja a megfejtést, jelezze
szerkesztőségünkbe!
A negyedik,
ötödik helyezett sem volt ismeretlen előttünk („123456789” és „jelszó”), a
hatodik „attila” (ahogy a 11. „zolika”) a név gyakoriságával magyarázható. A
10. helyezett „samsung” miatt a Samsung büszke lehet arra, hogy emberek tömege
használ ilyen márkájú monitort, így a jelszó mindig szem előtt van.
Az univerzális jelszavak
A probléma
az, hogy a vállalati világban is a helytelen jelszókezelés az IT-rendszerek
méretétől és jellegétől független, általánosan jelen lévő probléma. Varga-Perke
Bálint, a Silent
Signal IT-biztonsági szakértőjének tapasztalatai alapján a gyakorlatban a
jelszavak megosztása és újra felhasználása is gyakran vezet kihasználható
sérülékenységekhez.
Top 10 magyar jelszó
|
---|
1. 123456
2. 12345
3. mmklub
4. 123456789
5. jelszo
6. attila
7. szerelem
8. 00000000
9. 11111111
10. samsung |
Sokan
megfeledkeznek arról, hogy érvényes jelszavakhoz nem csak próbálgatással, vagy
találgatással lehet hozzájutni: egy nem megfelelően védett rendszerből a
legerősebb jelszó is nyílt formában megszerezhető, majd más rendszereken
kipróbálható. A Silent Signal etikus hackelési projektjei során a végpontokról
vagy a hálózatról gyűjtött adatokban gyakran felismerhetők a kikövetkeztethető
sémára épülő, vagy éppen a mindent nyitó, univerzális jelszavak.
A szakértő
szerint ezt az állapotot éppen a biztonsági ipar kezdeti, naiv modellekre épülő
ajánlásai idézték elő, melyek alkalmazhatatlan szabályokat kényszerítettek a felhasználókra,
akik így egérutakat kerestek. A mérések szerint a kikényszerített jelszó
lejárat egyenesen kontraproduktív, nem beszélve a maximális jelszóhossz és
karakterkészlet korlátozásáról. A komplexitás és lejárati szabályok észszerű
lazítása mellett a gyenge és ismerten kompromittált jelszavak explicit szűrése,
a hosszú jelmondatok és jelszómenedzser megoldások használatának ösztönzése
lehetnek az első lépései egy modern, betartható jelszó házirend megalkotásának.