Technológia

52_www.socialmediatoday.com.jpg
Forrás: ITB
A gépi intelligencia diadala

Egy botos jövő hajnalán

A Facebook F8 konferencia után mindenki rádöbbent, komolyan kell venni Mark Zuckerberg mesterséges intelligenciás (MI) ötletét. Azóta a Google is megjelent saját MI-megoldásával, de már a Microsoft is készül. A felhasználók és a cégek idegenkednek a gépi „ügyfélszolgálatostól”, a HR-divíziók viszont a jövő zálogát látják bennük.

Mire valók ezek, hiszen nevetségesen keveset mutatnak be a Facebook mesterséges intelligenciás kutatásaiból, gondolhatnánk naivan első pillantásra. El kell fogadnunk a szomorú tényt, az ügyfelekkel való kapcsolattartás új szintje mutatkozott be a ma gyermekcipőben járó megoldással. A „botos jövő” ugyanis itt van, és kötelező trend mindenkinek − állítja a közösségi médiás guru. A Messenger így lesz a céges kommunikáció elsődleges B2C-csatornája, a chatbotok megeszik reggelire a hús és vér ügyfélszolgálatosokat, és minket is.

A Facebook F8 konferenciája után mindenki azt remélte, botok csordája ront majd a gyanútlan felhasználókra. Sajnos, hiába dolgozik több ezer fejlesztő ezen a megoldáson, és lehet bárkinek némi programozás után saját botja, az új botos Kánaán még nem érkezett el. A titkos cél az, hogy Mark Zuckerberg cége botok segítségével a vállalati kommunikációt a saját felületére kényszerítse (a vásárlók és cégek valós idejű kommunikációját helyettesítve és egyszerűsítve; a tipikus és rendszeresen felmerülő kérdések esetében ténylegesen kényelmes ez a formátum). A Shopify-on kívül (ahol 5000 kereskedő csomagszállítási megrendelése és értékesítése zajlik jelenleg) nincs még egy olyan nagy kereskedelmi platform, amely rávette volna magát a mesterséges intelligenciás megoldásra; még mindenki kivár vele.

Beszélő önéletrajz

Már magyar bottal is el lehet csevegni a Messengeren, a PeterBot beszélő önéletrajzként vonult be a magyar ICT történelmébe. Jávorkai Péter felhasználói élménytervező gondolt egy nagyot és kitalált egy igazi hungaricumot; olyan csetbotot készített, ami minden vele kapcsolatos szakmai kérdést megválaszol. Valószínűleg ezt a mezei HR-esek rémálomként élik meg, mert annyira tökéletes. A beszélő önéletrajz minden kérdésre választ ad (pl. hol dolgozott eddig), belenézhetünk a jelölt portfóliójába, és a hazánkban mostohaként használt LinkedIn profiljába is beenged minket. Ha kicsit rámenősebbek vagyunk, akkor személyes titkokat is megtudhatunk (például: miért szereti a chipset). A PeterBot szerzője szerint a botok nagy lehetőséget adnak arra, hogy álláskeresés során ne kelljen mobilapplikációkkal bajlódni; az MI-megoldás egyszerű és mindent helyettesít, kiküszöböli a webes-telefonos kommunikáció csapdáit. Igazi modern alternatívája annak, hogy valaki felhívja magára a leendő munkaadója figyelmét. Persze kérdés, mit szól majd ehhez a digitális középkorban leledző magyar munkaerőpiac, amely még a LinkedIn kötelező voltát sem tudja elfogadni.

Az első tesztek óvatosságra intenek: a botok lassúak, „buták“ és maga a kommunikáció is sokkal nehézkesebb, mintha hús-vér alkalmazottal beszélgetnénk a csetes felületen. Valószínűleg pont ez az egyszerűség a botok erénye: egy céges diskurzusban (B2C) ugyan eredményesek lennének, de éppen ez taszítja a felhasználókat most, a kezdet kezdetén. Maga a bot elkészítése nem ördöngösség: bármelyik cég létrehozhat saját magának botot, és amint a Facebook jóváhagyta, már mehet is ki a netre. A botok legnagyobb erénye és előnye a reklámokkal szemben, hogyha a felhasználó úgy érzi, túl tolakodóak és idegesítőek, csak kikapcsolja őket a Messengerben. Mellesleg külön hangjelzést is kapnak majd a jövőben, hogy eleve lehessen tudni, gép vagy ember keres-e minket.

 

A botok és a HR

Sokan nem is gondolják, de a botos jövő az emberi erőforrások toborzásában érheti el a legnagyobb sikert, a munkaerő-kiválasztás új terepe lehet. Míg a mesterséges intelligenciás automatizmusok elveszik az emberi munkaköröket, a fiatal generációk számára pont ezek ígérnek új foglalkoztatási formákat. Mivel állandó online jelenlétre vannak kényszerítve, bármikor közvetlenül meg lehet szólítani őket. Az aktív álláskeresők érdeklődését a botos üzenetek felkeltik, és a gépi intelligenciás interjúkkal a HR-osztályok lerövidíthetik a megfelelő jelöltek kiválasztását is. Csökken a keresési veszteség és nő a sikeres megkeresési arány a közvetlen botos üzenetküldési szolgáltatások igénybevételével.

 

A Google is színre lép

A Google I/O konferencia nagy meglepetése volt az új mesterséges intelligenciás csetes program, az Allo debütálása. Az MI alapú megoldás okosabb és mélyebb integrációt jelent a harmadik utas szolgáltatásokkal és partnerekkel, az eddigi ember-ember alapú kommunikációt akarja radikálisan megreformálni. Az Allo nagyobb szabadságot ad a felhasználóinak, tele is pakolták minden olyan digitális jóval, amit eddig a Snapchatben és a Messengerben láthattunk. Az Allo mögött gyakorlatilag MI alapú keresés rejtőzik, végül is ez lenne a Google eredeti szakmája. Az új „whisper/shout“ funkció mindezt vizuálisan tálalja a felhasználók mobilján. A Google, a konkurenciától eltérően, a botos produktivitást szeretné megnövelni (a Facebook botjainál tényleg okosabb, már a kezdet kezdetén is), persze előnyben is vannak a Google Assistant miatt. Az Allóban rejlő mesterséges intelligencia folyamatosan tanul és szokja gazdája szokásait, habitusát -- egy idő után már tényleg a legtöbb helyzetben ki tudja találni, kinek mit akarunk írni. De a képfelismerésbe is besegít, hogy a gépi intellektus megértse, eleve milyen kontextusba helyezze, és milyen képet keressen. Az Allo nem csupán csetes program, fontos részét képezi a Google Knowledge Graph és a kereső algoritmusa. Egy dologban viszont eltér, csak a Google asszisztensével beszélgethetünk. Vagyis a Google ellenőrzésén átjutott megoldásokkal tudunk csak kapcsolatba lépni, más megoldást automatikusan kizár. Ugyan ez egyszerűbb, mint a konkurenciáé, viszont teljesen zárt a rendszer. A kérdés az: ez bejön vagy sem a botos jövőben?