Technológia

62_internet_of_things_photo.jpg
Forrás: ITB
Erre is jók az online pénztárgépek

Dübörög az iot Magyarországon

Megvizsgálva a régió országainak teljesítményét, az derül ki, hogy hazánkban fejlődik leggyorsabban az Internet of Things (dolgok internete, iot) területe. Utánajártunk, milyen valós előnyökkel szolgálhat ez a tendencia Magyarországra nézve, illetve mi segítheti elő, s mi az, ami hátráltathatja a terület fejlődését.

Az Internet of Things egyik, talán legtalálóbb definíciója az „összekapcsolt minden”. Jól kifejezi, hogy az iot nem egy-két iparágat formál át, hanem az élet minden területén drasztikus változást jelent. Ez a terület a következő öt évben az IDC (cikkbeli adataink forrása) szerint globálisan évi 16,9 százalékkal bővül, de a CEMA (Közép-Kelet-Európa, a Közel-Kelet és Afrika) régió némileg még ennél is gyorsabban bővül majd egy friss elemzés szerint. A CEMA régió egészében az iot-piac idén 22 százalékkal bővül, és értéke eléri a 14 milliárd dollárt.

A magyar iot-piac bővülése 22,2 százalékkal a CEMA régióban az első.


Nyilvánvaló, hogy mindez nemcsak a hétköznapi felhasználók, de a vállalati szféra szempontjából is remek hír, kérdés, hogy mit tudnak ezzel kezdeni a hazai vállalkozások. Hogy megtudjuk, egy olyan szervezethez fordultunk, amely kiemelten kezeli a területben rejlő potenciál kiaknázását. Így jutottunk el az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) iot-munkacsoportjához, amelynek vezetője, Bátorfi Péter válaszolt kérdéseinkre.

Először is, arra voltunk kíváncsiak, mi célt szolgál ez a 2014 tavaszán megalakult munkacsoport, miért jó ez a vállalatoknak.

 

Lépések átlépése

Az iot három technológiai pillérében, a kommunikációban, az elektronikában és az informatikában járatos vállalkozásokat az IVSZ tömöríti, így itt minden kompetencia rendelkezésre áll egy közösségben. A munkacsoport elsődleges célja pont az, hogy az egymást kiegészítő tudással, tapasztalattal bíró vállalkozások egymásra találjanak és közösen hozzanak létre piacképes iot megoldásokat. Erre most jobb lehetőségek állnak rendelkezésre, mint valaha. Mivel a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) céljaiba tökéletesen illenek az iot-megoldások, a GINOP források nagyban segíthetik a fejlesztések megvalósulását.

A munkacsoport alapvető célja, hogy Magyarország ne csak felhasználója legyen az iot termékeknek és szolgáltatásoknak, hanem a nemzetközi versenyben is helytállni képes megoldások kerüljenek ki a haza vállalkozások fejlesztőinek kezéből. Ezekhez mind a szellemi kapacitás, mind a pénzügyi források rendelkezésre állnak, nem szabad hagyni, hogy ez az új ipari forradalom is elmenjen mellettünk.

A szakember úgy hiszi, erre minden esély meg is van, mert ugyan igaz, hogy a nemzetközi trendek és technológiák jellemzően némi késéssel érkeznek meg s válnak érdekessé Magyarországon – de az iot ez alól kivétel. Sőt, talán a legjobb és legaktuálisabb példája annak, hogy bizony át lehet ugrani bizonyos fejlődési fázisokat, s ily módon Magyarország is lehet első bizonyos területeken.

Szerinte a jó hazai számadatok elsősorban az m2m (Lásd a keretet!) kommunikációs megoldásokból adódnak, s feltehetően az online pénztárgépek bekötése sokat tett hozzájuk. No, de az iot nyilván nemcsak a kereskedelemben lesz érdekes, hanem még számos iparágban, megannyi területen.

 

Meghódított területek

Bátorfi szerint „Inkább az a kérdés, hol nem fog hódítani az iot. Azt látjuk, hogy az autóipart egész komolyan át fogja formálni, de ezzel inkább a komoly autóipari nagyhatalmaknak kell majd megküzdeni, például Németországnak. Ahol hazánkat is komolyan érinti, s remélhetőleg komoly fejlesztési potenciált hoz ezeken a területeken, az értelemszerűen a távközlés, vagy a közmű szektor, ahol például a már évek óta sokat emlegetett smart metering hozhat jelentős változást.

A közlekedési szektorban elsősorban a közösségi közlekedést formálják át ezek a megoldások, ilyeneket már most is láthatunk, sőt, használhatunk is. Itt említeném meg a BKK Futár rendszerét, de nemcsak a budapesti társaságnál, hanem országszerte számos Volán társaságnál is nagyon komoly revolúción ment keresztül az utas tájékoztatás, miközben nagyot fejlődött az útvonaltervezés, forgalomszervezés is.

Összekapcsolt minden

Az iot magyarul a dolgok (tárgyak) internete, fizikai eszközök hálózata, amely lehetővé teszi magasabb üzleti érték teremtését, sőt egészen új termékek, szolgáltatások és üzleti modellek kialakítását.

Ennek a hálózatnak a motorja az m2m (machine-to-machine) kapcsolat: olyan adatáramlás, amely emberi közreműködés nélkül a gépek között zajlik. A kommunikáció minden olyan gép között létrejöhet, amely a megfelelő technológiával (érzékelőkkel, rádiós modulokkal) van ellátva ahhoz, hogy bekapcsolható legyen a rendszerbe.

Ahol még nem indult el ez a forradalom, de nagyon nagy változásokat várnak az iot-megoldásoktól, az az egészségipar, egészségügy területe, ahol elsősorban a távdiagnosztikában, betegfelügyeletben, otthoni betegápolásban számíthatunk áttörésre. „Szükség is lesz rá, hiszen Európában mi is az öregedő társadalmak közé tartozunk, nálunk is egyre többen fognak ápolásra szorulni. Ebben rendkívül hasznosak lesznek a különböző iot-fejlesztések, hiszen sokkal kevesebb lesz az erre rendelkezésre álló munkaerő. Világszerte számos ilyen megoldás létezik már, de Magyarországon ez a terület még gyerekcipőben jár” – magyarázta a szakember.

 

Akadályok és lehetőségek

Az biztos, hogy rengeteg lehetőséget rejt ez a terület, s az is nyilvánvaló, hogy minél több olyan kezdeményezés kell, mint az IVSZ iot-munkacsoportja, hogy a területben rejlő potenciált hatékonyan kiaknázhassák a hazai cégek. Ezek katalizálhatják, generálhatják a sikereket. De mi az, ami hátráltathatja? Bátorfi Péter szerint jelen pillanatban az iot szempontjából kissé borsos kommunikációs költségek.

Nyilván nem arról van szó, hogy a szolgáltatók végtelenül profitorientáltak volnának, de a jelenlegi mobil technológiák és üzleti modellek nem igazán testhez állók az iot-megoldásokhoz, amelyek jellemzően nagyon alacsony adatforgalmat generálnak, viszont sokkal költségérzékenyebbek a hagyományos mobil használatnál. A tendenciák szerencsére itt is biztatóak. Technológiai oldalról az LTE Category M, vagyis az m2m megoldásokra optimalizált 4g technológia, valamint az lte 450 MHz-es – amelyet az alacsony frekvenciának köszönhetően viszonylag olcsón lehet kiépíteni és üzemeltetni a rendszert, miközben jó lefedettséget ad – szintén 4g-s „m2m-barát” hálózatok hozhatnak jelentős változásokat a jövőben.

Az üzleti modellek is lassan, de biztosan változnak. Már Magyarországon is megjelentek az úgynevezett globális sim-ek, amelyek egyre kedvezőbb költségek mellett biztosítanak mobil adatkapcsolatot m2m megoldások számára.

Előnyük, hogy országhatároktól függetlenül használhatók, sőt Magyarországon belül is képesek több szolgáltató között roamingolni, ami javítja a rendszerek rendelkezésre állását.