A gigabites internethálózatokra nem egy-egy alkalmazás, hanem a mind több hálózatba kötött eszköz együttes sávszélesség-igénye miatt lesz szükség. A mobilhálózatok 5G előtti közeljövőjét pedig az adatkapcsolt hangátvitel jelenti.
Korább számainkban már szemezgettünk a Deloitte technológiai és médiaipari előrejelzéseiből. Most azt járjuk körbe, mit gondolnak az elemzők az internet- és a mobilhálózatok fejlődéséről.
Magyarországon és Európában most a 30 és 100 megabit/másodperces internethálózatok kiépítése van napirenden. A következő hullám azonban már itt van a nyakunkon. A Deloitte szakértőinek számításai szerint 2016 végére a legalább egy gigabit/másodperces internetkapcsolatok száma globálisan a tízszeresére nőve eléri a 10 milliót. A növekedésnek két hajtómotorja van: az elérhető szolgáltatások számának emelkedése és ezzel együtt az árak csökkenése. Gigabites internetszolgáltatásból 2015 elején mintegy 80 volt a világon, az év végére azonban közel megduplázódott a számuk. Ezzel együtt az árak is meredeken zuhantak. 2012 végén még átlagosan 400 dollárért lehetett hozzájutni egy gigabites előfizetéshez; 2015 harmadik negyedévére ez 200 dollárra csökkent, a legolcsóbb ajánlat pedig 50 dollár alatt volt.
A 10 millió előfizetés azonban már nem is tűnik olyan soknak, ha hozzátesszük: a gigabites hálózatok által lefedett területeken 250 millió internet-előfizető él. A Deloitte számításai szerint 2020-ra 600 millió embert érhetnek el a gigabites sebességre képes hálózatok, és ezeken mintegy 50-100 millió előfizetés lehet majd, ami az összes szélessávú előfizetés 5-10 százalékát teszi ki.
Több eszközhöz nagyobb net
A videostreaming története |
|---|
Tíz évvel ezelőtt, 2006-ban, az akkor egyéves Youtube-ra naponta 65 ezer videót töltöttek fel. Ezeket 320×240 képpontos méretben, mono hanggal lehetett megnézni. A méretet 2008-ban emelték 720p-re, egy évvel később pedig FullHD-re (1080p, 1920×1080 képpont). 2010-ban már 4K felbontású (68 megabit/másodperc átviteli sebességet igénylő) fájlokat is fel lehetett tölteni – a tévék akkor még évekre voltak, hogy ilyen felbontású tartalmat kínáljanak. A Youtube 2014 óta a 8K-t is támogatja, bár valószínűleg még évekig nem lesznek kereskedelmi forgalomban olyan képernyők, amelyeken ezeket a videókat teljes részletességgel meg is lehet jeleníteni. |
Az elmúlt húsz évben ugyanis alapvetően módosult az internetkapcsolat felhasználási módja. Nem egyetlen eszközt és egy alacsony sebességet igénylő alkalmazást szolgál ki, hanem mind több és mind nagyobb teljesítményű eszközt, számos alkalmazással. A sávszélesség iránti igény szinte önmagát gerjeszti: ahogy elérhetővé váltak a nagyobb sebességet biztosító kapcsolatok, nőtt az azokat kihasználó alkalmazások köre. Az új alkalmazások újabb eszközök megjelenéséhez vezetnek, ami viszont megint csak növeli a sávszélesség iránti igényt.
2016-ban a fejlett világban a tehetősebb háztartásokban nem ritkán akár egy tucatnyi, hálózatba kapcsolt eszköz működik. Ezek egyenként talán csak „szippantgatják” az adatokat, de együttesen, csúcsidőben nagy kortyokban „vedelik”. 2020-ra ráadásul a mostani tucatnyi eszközből könnyen lehet több tucat.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gigabites internet-előfizetés nem jelent folyamatos gigabites internetkapcsolatot. Az elérhető és a garantált sávszélesség közötti különbség számottevő lehet; ha valaki mondjuk, garantált 500 megabitet szeretne, ahhoz bizony szüksége lehet az 1 gigabites előfizetésre. Még egy előnye lehet a szupergyors internetnek a háztartásokban. Sokkal rövidebb idő alatt lehet fájlokat le- és feltölteni, így egy-egy eszköz kis ideig foglalja a sávszélességet a többi eszköz és felhasználó elől.
Videó minden igényre
Ahogy nő a gigabites sebességre képes hálózatok száma – és vele emelkedik az internetkapcsolatok átlagos sávszélessége is –, a meglévő szolgáltatások is mind nagyobb sávszélességet fognak fogyasztani. Mellettük megjelennek a piacon korábban megvalósíthatatlannak (vagy gazdaságilag életképtelennek) tűnő szolgáltatások és az adatokat nagykanállal fogyasztó eszközök.
Jó példa a videostreaming: egy évtized alatt a fél megabites, a hagyományos tévéknél is rosszabb minőséget kínáló streamekből a hálózatok fejlődésével 25-50 megabites 4K videófolyamok lettek. (Lásd A videostreaming története című keretes írást.) De hasonló utat járt be a videótelefonálás is. Tíz évvel ezelőtt a számítógép monitorára biggyesztett webcam közvetített rángatózó, bélyegnyi képet. Ma sok tízmilliónyi számítógép, tablet és okostelefon beépített képessége a videótelefonálás, akár konferencia üzemmódban is. Egy nyolc fős videókonferencia-híváshoz nagyjából 8 megabites dedikált sávszélesség szükséges.
A rendelkezésre álló sávszélesség bővülése számtalan új alkalmazási területet nyithat meg. Az azonnali üzenetküldés egyre kevésbé fog a szövegre korlátozódni: a chatfolyamok egyre több nagyfelbontású fotót és videót tartalmaznak. A közösségi hálózatokon is egyre több lesz a videó: 2015 novemberében napi nyolcmillió videómegtekintés volt a Facebookon, kétszer annyi, mint áprilisban.
A televíziózásban már megszokott a HD tartalmak igény szerinti letöltése (video-on-demand). Nagyobb sebesség mellett semmi akadálya nincs a 4K videók elérhetővé tételének sem – ennek csak örülnének a készülékgyártók, mert megdobná a keresletet. A Deloitte szakértői azt sem tartják lehetetlennek, hogy a nagysebességű internetre kötött tévét más célra is elkezdik használni tulajdonosai. Így például nagyfelbontású képeket töltenének le rájuk, hogy azokat felváltva jelenítsék meg, amolyan screensaver jelleggel – vagyis a tévéből interaktív képkeret lenne.
Átalakulhatnak az otthoni biztonsági megoldások is. A mai biztonsági kamerák általában merevlemezre mentik a képet, de ha a feltöltési sebességek így nőnek, menthetik a felhőbe is az adatokat, illetve élőben továbbíthatják a felhasználó telefonjára. Ezzel párhuzamosan nőhet a felbontás és a képkockák másodpercenkénti száma, vagyis használhatóbb videóképet kaphat a felhasználó, ha megtörténik a baj.
Olcsóbban, nagyobb lefedettséggel
Mobilhang mobiladaton |
|---|
A VoLTE révén voltaképpen azt valósítják meg a mobilszolgáltatók, amit a Skype és társai csinálnak: adathálózaton továbbítanak hangot. Hogy erre miért van szükség? Az LTE mobilhálózatok csomagkapcsoltak (mint az IP-hálózatok), és nem támogatják a hangtovábbítást; arra a mobilszolgáltatók a vonalkapcsolt 3G (és kisebb részben a 2G) hálózatokat használják. (Az adatok gond nélkül és gyorsan mennek a 4G hálózaton.) A VoLTE technológia adatcsomagokká alakítja a hangot, így már az LTE hálózaton is natívan lehet továbbítani a beszélgetéseket. A Voice over Wifi segítségével pedig a beltéri lefedettséget lehet jelentősen növelni. Különösen a vasbeton irodaházakban vagy alagsori helyiségekben jellemzőek a szolgáltatás nélküli „fekete lyukak” – nem véletlen, hogy minden szolgáltató kültéri lefedettségben számol. |
A szolgáltatókat 2016-ban alapvetően két tényező miatt érdekli a két technológia: így növelhetik hálózati kapacitásaikat, és javíthatják a hangszolgáltatások elérhetőségét, lefedettségét. Előbbit azzal éri el, hogy lehetővé teszi a hangforgalom átterelését a 2G és 3G hálózatokról a 4G-re, az így felszabaduló, alacsonyabb hálózati frekvenciákat pedig adatszolgáltatásokra vehetik igénybe. Ráadásul csomagkapcsolt módban egységnyi frekvenciatartományban kétszer annyi hívás továbbítható, így hatékonyabban kihasználhatóak a hálózatok. További megtakarítást jelenthet, ha a szolgáltatóknak módjuk nyílik „nyugdíjba küldeni” a régi 2G infrastruktúrát, megszabadulva annak fenntartási költségeitől.
Számos plusz szolgáltatás beépítésére is módot ad a VoLTE. A felhasználók hívás közben válthatnak a hang- és adathívás között, jobb lehet a hangminőség, vagy külön alkalmazás indítása nélkül lehet valós idejű fordítót használni, esetleg videóüzenetet hagyni. Ugyanakkor hátránya (egyelőre), hogy nem minden készülék támogatja, csak akkor használható, ha mind a hívó, mind a hívott fél előfizet 4G szolgáltatásra, és csak a szolgáltatók saját hálózatán belül működik. A Deloitte szakértői részben pontosan emiatt arra számítanak, hogy az értéknövelt szolgáltatások csak pár év múlva lesznek fontosak a mobiltársaságok számára.
A VoWifi a sokszor nem megfelelő beltéri lefedettséget tudja javítani azáltal, hogy az egyébként a wifi-hálózatoknak fenntartott (nem licencköteles) frekvenciatartományokat használja LTE-hívások lebonyolítására. Korábban vagy a bázisállomások számának gyarapításával, vagy úgynevezett femtocellák (kicsiny beltéri bázisállomások) telepítésével tudták csak ellátni a szolgáltatók a sűrűn beépített vagy nagy tömegeket kiszolgáló városrészeket, helyszíneket. A VoWifi annyiban különbözik egy szokásos, szintén a wifit használó VoIP-hívástól, hogy nem kell hozzá külön alkalmazás, másrészt pedig a teljes szolgáltatást a mobiltársaság kontrollálja, így jobb lehet a minőség. A szolgáltató számára a jobb lefedettség mellett a másik előny, hogy csökkenhet a mobilhálózat leterheltsége, mivel a hívások átterelhetők lesznek más hálózatokra.
