Road

28_1.jpg
Forrás: ITB
Körkép a koronavírus-járvány következményeiről a kkv-szegmensben

Statisztika, szubjektív vélemények és a tapasztalat valóságrajza a legveszélyeztetettebb vállalkozások köréből

A koronavírus-járvány statisztikai szinten nagyon borús képet fest a kkv-król, és néhány iparág esetében ez a valóság. De akadnak kivételek is, akiknél szárnyra kapott az üzlet. Elmaradozó beruházások, megvalósult és tervezett elbocsátások, profitvárakozás, vesztes és „győztes” területek, tapasztalások első kézből és az oly sokat firtatott jövő – górcső alatt a hazai GDP jelentős részét szolgáltató vállalkozások.

A COVID-19 országhatáron belüli megjelenésének egyik mellékhatása a futótűzként terjedő csődjelentések és az általános pánik, amelyet a beláthatatlan jövő és a vírushelyzet megsaccolhatatlan kifutása jelent. Az állapotokat gyakorta a 2008-as válsághoz hasonlítják, pedig számtalan komponense aligha vethető össze a tizenkét évvel ezelőttivel, azonban vitathatatlan azon közös metszet, ami akkor és most is jelen volt: a kkv-szektor hirtelen megroppanása, a piac „megtisztulása”, majd újradefiniálása.

 

Pénzügyi adatok tükrében a koronavírus járványgörbéje

Kökény Roland, K&H Bank
Kökény Roland, K&H Bank
„A vírusjárvány jelentősen megváltoztatta a cégek várakozásait, és főként az árbevétel- és nyereségvárakozásokkal kapcsolatban lettek borúlátók. A legutóbbi bizalmi index kutatás február 26. – március 11. között készült, azonban március 23-24-én egy gyorsfelmérést is készítettünk a kialakult helyzet további hatásairól”, számolt be róla Kökény Roland, K&H Bank kkv-szegmens marketing vezetője.

Ebből kiderül, hogy míg március 11-e előtt még 57 százalékuk várt növekvő árbevételt, addig március 24-re ez az arány 11 százalékra zuhant, miközben az árbevétel-csökkenést várók aránya 11-ről 30 százalékra nőtt. Jelenleg a kkv-k 70 százaléka még mindig bízik benne, hogy legalább a tavalyi árbevételét képes lesz produkálni. A vírusjárványra létszámleépítéssel és a beruházások mellőzésével reagáltak a cégek. A vállalkozások 10 százaléka bocsátott el alkalmazottat, és 16 százalék tervez további létszámcsökkentéssel, illetve a cégek 59 százaléka nem tervez beruházást idén.

„Április 17-20-a között saját kkv-ügyfeleink körében is végeztünk felmérést, hogy megvizsgáljuk a járvány okozta gazdasági következményeket. Ebből az látható, hogy egyre kevesebb azok aránya, akik megszorító intézkedés nélkül tudnak működni, ugyanis a kkv-k harmadának összesen 1-2 hónapnyi tartaléka van, csak 14 százalékuk tud 6 hónapot átvészelni”, folytatta Kökény Roland.

 

Bedőlt ágazatok, szerencsés nyertesek és a várva várt segítség

Noha a hazai kis-és középvállalkozókat szinte kivétel nélkül érintette a koronavírus, a kár mértékét tekintve jelentős eltérés mutatkozik az egyes ágazatok között. „A járvány egyik legnagyobb vesztese a turizmus: a szektor képviselőinek 85 százalékát visszafordíthatatlan vagy súlyos veszteség érte. Emellett az egyéb kereskedelem (53 százalék) és az élelmiszer-kereskedelem (48 százalék) érintett leginkább, a legkevésbé pedig a mezőgazdaság (28 százalék). Egyértelmű nyerteseket hirdetni nem lehet, de a digitalizációra nyitottabb és felépítésében rugalmas vállalkozások relatív versenyelőnyre tesznek szert”, számolt be a K&H Bank ügyfél-felmérésének eredményeiről Kökény Roland.

A múlt hónap elején bejelentett gazdasági gigamentőcsomag kkv-kat érintő elsődleges célja az volt, hogy segédkezet nyújtson a bajban lévő cégeknek. A piaci fogadtatás azonban változó volt: bizonyos hangok a látszatintézkedés billogját sütötték rá, míg mások komoly potenciált láttak benne.

A több milliárd forintos összeg utóhatásával kapcsolatban Kökény Roland azt mondta, hogy „erre vonatkozóan a következő negyedéves felmérés adhat majd képet, azonban az ügyfélfelmérés adataiból azt látjuk, a kkv-k 8 százaléka tervezte a felmérés idején, hogy valamilyen támogatott hitel felvételéhez folyamodik, aminek célja inkább a likviditás fenntartása, mintsem beruházás. A vállalkozások fele érintettnek érzi magát minimum egy kormányzati intézkedésben, viszont a hatás méretét megítélni még korai.”

 

Merre mozdult a piac? Nyomkövetés testközelből

Meznerics Ádám, Sinaptive
Meznerics Ádám, Sinaptive
Az viszont egyértelműen látszik, hogy az IT-beruházások estek vissza a legkevésbé. „A munkáltatók első lépésben az otthoni munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges beruházások (laptopok, kamerák, headsetek stb.) irányába csoportosították át forrásaikat, és jelenleg ezen termékek iránt a kereslet továbbra sem csökken. Ezzel párhuzamosan megjelent az információbiztonság növelésének igénye a home office környezetben, amely az IT Security piac fellendülését hozza. „A gazdaság újraindulásakor a most meglépett ad hoc vásárlások után várhatóan megjelennek a minőségi fejlesztéseket célzó beruházások is, így például a »remote first« szemléletű cégek által már korábban is alkalmazott munkavállalói teljesítménymérésre alkalmas rendszerek, valamint a fejlettebb csoportmunka-platformok és végponti megoldások technológiai bevezetése, továbbá ezek céges kultúrába történő adaptálása is”, osztotta meg tapasztalatait Meznerics Ádám, a Sinaptive üzletfejlesztési igazgatója.

A hirtelen jött járványhelyzet megmutatta, hogy milyen sokat segíthetnek a digitális eszközök a hatékonyabb működésben, és azt is, hogy azok a cégek, akik ezen a téren nem fejlesztettek annyit, sokkal sérülékenyebbek. „A járvány ilyen tekintetben megújulást hozott és hoz. Digitális megoldások garmadáját kezdték el használni nagyon gyorsan a vállalatok. Nyilvánvalóvá vált, ha valaki ebben a versenyben lemarad, az üzletben is le fog”, szögezte le Somkuti András, a NETLOCK ügyvezetője. „Sokan mozdultak el különböző felhőszolgáltatások irányába a kisebb beruházási költségek, könnyebb méretezhetőség és ezáltal a kisebb kockázatok miatt, ami a jelenlegi helyzetben komoly előny lehet. Ezen túlmenően több helyen is látunk az IT biztonságot érintő beruházásokat olyan infrastruktúrába, amelyekkel a cégek a próbálnak felkészülni illetve pótolni a korábbi hiányosságokat. Megújulásra van szükség függetlenül attól, hogy milyen szektorban dolgozik egy cég”, egészítette ki.

 

Céges tanmesék saját szemszögből

Somkuti András, NETLOCK
Somkuti András, NETLOCK
A cégek sajátságos élethelyzetben vannak, és mindenkit máshogy érint a helyzet, de ahogy sok esetben, itt is attól függ, ki milyen szaktorban tevékenykedik. „Nekünk alapvetően az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó beruházásaink vannak, gyártósori adatgyűjtés, vizualizáció, stb., és itt nem tapasztalunk leállást, sőt. A teljes fejlesztői csapat dolgozik, szerencsére nem kellett senkitől megválnunk. Ipari ügyfeleink közül a gyógyszergyártás, az egészségügy és az energiaszektor az egyértelmű győztesei a helyzetnek, de vannak olyan autóipari ügyfeleink is, ahol mennek tovább a projektek, nem álltak le a fejlesztésekkel. De a telekommunikáció és az IT-biztonság is ide tartozik. Persze, mi is halljuk, hogy a hazai kkv-k iszonyú nagy százaléka komoly gondokkal küszködik, de ők inkább a jobban érintett szektorokban tevékenykednek”, mondta Bóna Péter, a Com-Forth ügyvezetője.

Hasonlóan vélekedett saját helyzetükről Meznerics Ádám (Sinaptive), cége a szektoron végigsöpört home office-cunami miatt kapott rengeteg plusz munkát. „Szerencsések vagyunk, hiszen leépítések helyett a növekedésre és az online jelenlét fejlesztésére tudunk koncentrálni. Azt gondolom, hogyha levonul a COVID-19, akkor azok a cégek, akik most szervezet- és brandfejlesztésre tudnak összpontosítani, további előnyökre tehetnek szert a megújult piacon”, mondta.

„Nálunk ez mostani helyzet piaci bővülést és fellendülést hozott, persze, ettől még nincs okunk hurráoptimizmusra, tisztában vagyunk azzal, hogy a gazdaság lassulása minden szegmensben éreztetheti a hatását. A járvány extrém módon növelte az igényeket, tömegével fordulnak hozzánk a vállalatok, és igényelnek e-aláírást a dolgozóknak. Ügyfélszolgálatunk terhelése többszöröse a megszokottnak, de egyelőre bírjuk a nyomást”, foglalta össze a tapasztalatait Somkuti András.

 

Biztonság és jövőkép

Bóna Péter, Com-forth
Bóna Péter, Com-forth
Ami a kkv-szegmens mumusát, a kiberbiztonságot illeti, hasonló problémákkal küzdenek, mint a nagyvállalatok. A rosszindulatú hekkertámadások száma megsokszorozódott, és a tömegek távmunkába küldés során az adatbiztonság, a cég belső hálózata, az otthoni felhasználók védelme körül tornyosulnak a felhők. „Az ipari rendszerek ellen is megnövekedtek a támadások. Ezt elsősorban annak tudható be, hogy sokan otthonra kényszerültek, és olyan csatornák nyíltak meg, amelyek eddig nem léteztek. Ez mindenképpen táptalaja lehet a támadásoknak”, tette hozzá Bóna Péter.

A koronavírus egyébként nem ördögtől való dolgokat hozott be a cégek életébe, csak felgyorsította azokat a folyamatokat, amelyek amúgy 3-5 év alatt zajlottak volna le. Ami a jövőt illeti, a most beállt változások, akár a távmunkát, akár a platformok használatának sokféleségét illetően, maradandóak lesznek. A homogenitás az eszköz vagy szoftverek esetén nem fog visszatérni, ahol az irodák sem lesznek annyira vonzók azok számára, akik nem szociális térként, hanem kényszerűségként élték meg a „bennlétet”.