Road

26_1.jpg
Forrás: ITB
Sok-sok milliárdos mentőöv a koronavírustól fuldokoló vállalkozásoknak

Gazdaságvédelmi akcióterv kkv-oldalról közelítve

Április 7-én bejelentésre került a gazdasági mentőcsomag, amelyet a debütálás pillanatáig a „gigantikus” jelzővel illettek. A szóban forgó összeg kihirdetése után a fenti jelző csak hangzatos stilisztikai leírásává zsugorodott annak a 9200 milliárd forintnak, amit a kormány a gazdaságvédelemre biztosít. A tetemes mennyiségű összegből a mikro-, kis-és középvállalkozások zsebébe is jut 2000 milliárd forint értékben. Ennek részleteiről, a gazdasági mentőcsomag kkv-fókuszáról és az elérhető támogatásokról, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével beszélgettünk.

A koronavírus-járvány hamar körbeért a bolygón, nem kímélve a Föld 193 országának egyikét sem, beleértve Magyarországot is. Ahogy telnek-múlnak a napok, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy lassan minden egyes ágazat áldozatul esik kisebb vagy nagyobb mértékben.

 

Igények, felvetések és a testet öltött megoldáscsomag

„Amikor a válság megjelent a gazdaságban a vállalkozások kerestek egy cölöpöt, egy horgonyt, amihez tudnak igazodni, és ahonnan információhoz juthatnak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) volt ez a biztos pont a kis-és közepes vállalkozások életében, rengetegen fordultak hozzánk és a területi kamarákhoz is. Sok kérdés és panasz érkezett tőlük, és jó néhány ötlet is. Közel 18 ezer megkeresést számoltunk, ami gyakorlatilag a kkv-szektor véleményét reprezentálta. Ennek alapján munkacsoportokat hoztunk létre, elemeztük és kiszűrtük a beérkezett információk lényegét, ezt pedig a kormány elé tártuk”, avatott be abba a kérdésbe az MKIK elnöke, Parragh László, hogy hol gyűrűzött be a Kamara a gazdaságmentő csomagba.

A vállalkozások igényeit tömörítő beadvány több ponton is visszaköszönt a gazdasági mentőcsomagban, az elnök szerint pedig a jövőben szinte napról napra, hétről hétre újabb elemei látnak napvilágot, amelyek a kkv- szektort igyekeznek segíteni.

A gazdaságvédelmi akcióterv keretein belül a vállalkozások védelme érdekében kamat és garanciatámogatott hitelprogramok elindítására került sor, de tőkeprogramok, strukturális alapok, kkv-mentő részalap, és tranzakciós részalap is indult. De a munkahelyek védelme, az adózási könnyítések, a kiemelt ágazatok védelme és a munkahelyek létrehozása is a gazdaságvédelmi akcióterv részét képzik.

A teljesség igénye nélkül: az állam 70 százalékban vállalja át a bérek költségét három hónapra, a rövidített munkaidőben dolgozóknak, 40 százalékos bérkiegészítést ad három hónapon keresztül a teljes munkaidőben történő foglalkoztatással- a mérnöki és K+F tevékenységben dolgozók részére, a turizmus védelmére 600 milliárd forintot ad, a munkahelyüket elvesztők számára felnőttképzési 0 százalékos diákhitelt hoznak létre, de sort hosszan lehetne folytatni.

 

„Hitel nélkül nincs gazdaság, olajozni kell ezeket a folyamatokat”, avagy az elérhető források

„A kormány első intézkedései szektorálisak voltak, egyet-egyet célzott. Azonban előre látható volt, hogyha a válság minden ágazatot elér, csak az volt a kérdés, hogy mikor. Ezért azt szorgalmaztuk, hogy a gazdaság minden szereplőjét érintő mentőcsomag jöjjön létre. Ne csak a nagyvállalatok és a több száz főt foglalkoztató cégeket segítsük, hanem az önfoglalkoztatókat, a két-három emberből álló vállalkozásokat is”, tette hozzá az MKIK elnöke.

Ezutóbbi törekvés a mentőcsomag azon elemében köszön vissza, ami kimondja azt, hogy a kormány további 81 480 kisvállalkozónak ad június 30-áig mentességet a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) adófizetési kötelezettsége alól a koronavírus-járvány miatt. Az adózás felfüggesztésén túl számtalan hitelprogram és a Széchenyi Kártya is új lendületet nyert.

„Hitel nélkül nincs gazdaság, olajozni kell ezeket a folyamatokat, arra pedig ott a hitel. Az MNB jó irányba mutató lépéseket tett, amikor meghirdette a NHP Hajrá programot, ez elsődlegesen a nagy cégeknek lesz elérhető, amelyek nagyobb árbevétellel és foglalkoztatottsággal bírnak. De sok olyan kis cég van, amelyek a bank szempontjából nézve épphogy láthatók a horizonton, mert alacsony a hiteligényük. Ez utóbbiak megsegítését, támogatását lehet megoldani a Széchenyi Kártya programmal”, mondta Parragh László.

A rendszer immáron huszadik éve működik, megvan a hozzá tartozó informatikai háttér, a know-how, így alkalmas arra, hogy a válság adta hirtelen kihívásokra válaszoljon.

„A gazdaság bizonyos ágazatai, a turizmus, a légiközlekedés, a vendéglátás egyik pillanatról a másikra omlott össze. Ez pedig gyors reagálást igényel. A Széchenyi Kártya erre alkalmas, például támogatja a munkahelymegőrzést azáltal, hogy hitelt ad a döntéshozónak, hogy a munkavállalók bérét ki tudja fizetni a vészhelyzet fennállásáig akkor is, ha tényleges munkavégzés nem történik. A múlt héten elindult az Agrár Széchenyi Kártya, ami az agráriumban jelent gyorssegélyt, ahol, ha most nem vetik el a terményt, akkor ősszel nem lesz aratás, azaz bevétel sem. Azonnali megoldásra van szükség mindenhol, hogy a kisebb vállalkozások is túléljék a helyzetet”,fejtette ki az MKIK elnöke.

 

2008 versus 2020 – testvérválság a maszk mögött?

Parragh László, MKIK
Parragh László, MKIK
Felmerül a kérdés, hogy mi van azokkal a vállalkozásokkal, amelyeken a jelenlegi gazdasági mentőcsomag sem segít? Az MKIK elnöke úgy vélekedett, hogy mindenki a maga ura. „Az, hogy az adott szektoron belül melyik vállalkozás, milyen pozíciót tud elfoglalni, csak is rajta múlik. A pizzériáknak most nincs problémájuk, viszont a »fine dining« éttermek sorra zárnak be. A csomagküldő szolgálatok most erősödnek, ahogy az internetes vásárlás is. Természetes, hogy az ágazatokon belül vannak jelentős különbségek, de sok múlik azon is, hogy mekkora tartalékkal rendelkezik a cég. Ha megfelelő mennyiség áll rendelkezésre, akkor önerőből is túl tudják élni a válságot, viszont sok olyan munkahelymegőrző támogatást jelentett be a kormányzat, amely enyhíteni próbálja ezt a helyzetet”, mondta Parragh László.

Azt is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetet nem szabad a 2008-as válsághoz hasonlítani, hiába tűnik sok ponton azonosnak. A tizenkét évvel ezelőtti válság egy olyan buborék kipukkanása volt, amelyről ez már évekkel korábban látszott. „Ezzel szemben most egy olyan egészségügyi válsággal állunk szemben, amilyennel még nem találkoztunk. A 2008-as válságnál léteztek olyan közgazdasági eszközök, technikák, amelyekkel enyhíteni lehetett a problémát. Itt viszont nem tudjuk, meddig tart a járvány, mikor lesz vége, és ne adj isten, mikor tér vissza újra, egyszóval nem ismerjük a mélységét”, fogalmazta meg véleményét az elnök.

Olybá tűnik, a koronavírus-helyzet három szakaszból áll. Az első szakasz a gazdasági pánik, a második az alkalmazkodás, a harmadik pedig a helyreállás időszaka. A komplett gazdasági pánikon már többé-kevésbé túlesett az ország, és jelenleg a második szakaszban, azaz az alkalmazkodásban jár. Az ezt követő helyreállás fázisában minden támogatást meg kell adni a vállalkozásoknak, hogy minél előbb megtörténhessen az újjáépítés.

„A gazdasági károk tekintetében csak jóslásokba lehet bocsátkozni. Véleményem szerint a gazdasági károk mutatói sokkal rosszabbak lesznek, mint ahogy azt az elemzők várják. Ha megnézzük a kínai reáladatokat és előrejelzéseket, akkor az derül ki, hogy Kínában a GDP közel tíz százalékkal csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest, amikor hat-tíz százalékos növekedés volt jellemző. A kínai elemzők két-három százalékos beruházáscsökkenéssel számoltak, ami a valóságban huszonhárom-huszonöt százalékra rúgott. Így nem lehet tudni, hogy itthon mire számíthatunk”, mondta Parragh László.

 

Hatodik sebességbe kapcsolt az IT, és padlógázt nyomott

Öröm az ürömben, ha a jelenlegi helyzetre nem is igazán lehet használni az „öröm” kifejezést, de a koronavírus mintegy mellékhatásaként az informatikai fejlődés és a digitalizáció akkora lökést kapott, amire valószínűleg békeidőben sok évet kellett volna még várni.

Amolyan járulékos haszonként a jelenlegi helyzet felgyorsítja az IT evolúcióját és kikényszeríti azokat a fejlesztéseket, azokat a mérföldköveket, amelyeket a cégeknek már meg kellett volna lépniük. „Ezzel a felgyorsult folyamattal felerősödik a tapasztalatszerzés is, és sokkal hamarabb kiderül bizonyos dolgokról, hogy működnek-e vagy sem. Ezalatt pedig nem csak a fizikai fejlődést értem, hanem a know-how-t, a szellemi gyarapodást, ami szintén magasabb fokozatba kapcsolt most”, zárta gondolatait az MKIK elnöke.

Az pedig, hogy mely ágazati szereplők szűnnek meg, és melyek jöhetnek ki „győztesen” a jelen helyzetből, az a jövő zenéje lesz, az viszont kétségtelen, hogy nagyobb támogatásra van szükség a gazdaság hajtómotorját adó kkv-k megmentéséhez.