Road

32_Kubernetes.jpg
Forrás: ITB
Merre tovább, adatközpontok?

A kicsi, a nagy és a zöld

Sok minden változik mostanában az adatközpontok világában, és nemegyszer ellentétes hatások mozgatják a piacot. Egyszerre várható felfutás a legnagyobb és a legkisebb adatközpontok terén, elméletileg vetélytársnak számító technológiák jelennek meg egyazon termékben – izgalmas időket élnek át az adatközpontok.

Beszédes adat: 2009-ben a nagyvállalatok gyakorlatilag semmit nem költöttek felhőinfrastruktúra-szolgáltatásokra. 2019-ben ugyanerre már 100 milliárd dollárt adtak ki, ami egy évtized alatt 56 százalékos éves növekedést jelent. Ugyanezen időszak alatt a cégek saját adatközpontjaik hardverére és szoftverére fordított összeg évente csak 4 százalékkal emelkedett.

 

Még több, még nagyobb

Ebből több dolog is következik. Az egyik értelemszerűen az, hogy a szolgáltatók tovább építik és bővítik mega-adatközpontjaikat, amelyek esetenként több tízezer szervert tartalmaznak. Az úgynevezett hyperscale adatközpontok működtetői (mint az Amazon, a Google, a Microsoft, a Facebook) 2015-ben a globális adatközponti hardver- és szoftverköltések 15 százalékáért feleltek. Tavaly ez az arány már meghaladta a 30 százalékot, és alighanem tovább fog nőni. Már most is több mint 500 mega-adatközpont működik a világban, és további 150 építése van folyamatban – hiába, a felhőben futó szolgáltatások iránti igény nem csillapodik.

A költések átrendeződése azonban nem jelenti azt, hogy minden vállalati adatközpontot bezárnak. Ilyen vagy olyan okból, azok még sok helyen sokáig megmaradnak, viszont más igényeknek kell megfelelniük. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy alkalmasak legyenek a hibrid működésre, azaz zökkenőmentes legyen az együttműködés a saját adatközpont, az esetleges kolokációs központok és a felhő között, beleértve a több különféle felhőszolgáltatás igénybevételét. Mind elterjedtebbé válik a hiperkonvergens infrastruktúra is, vagyis amikor szabványos hardvereken, szoftveresen definiáltan valósítják meg egy adatközpont minden funkcióját, beleértve a számítást, az adattárolást és a hálózatot.

 

Ki kell zöldülni

Amikor az adatközpontok már globálisan is komoly energiafelhasználónak minősülnek, egyre nagyobb lesz az igény az üzemeltetők (és az ügyfeleik) részéről, hogy az óriási szerverfarmok minél kisebb ökológiai lábnyommal működjenek. Ennek egyik módja, hogy a működtetéshez csak megújuló forrásból származó villamos energiát használnak (vagy lehetővé teszik a bérlőknek, hogy a szervereikhez szükséges áramot ilyen forrásból vásárolják).

Ugyancsak nagy lehetőségek rejtőznek a hűtés hatékonyabbá tételében. Az egyik megoldás, hogy a hideg égövbe költöztetik az adatközpontokat, a másik pedig, hogy mellőzik a hagyományos légkondicionálókat és szabad levegővel oldják meg a hűtést.

Az adatközpont-üzemeltetők (és a környezet) nagy szerencséjére a mesterséges intelligencia itt is segíteni tud. A folyamatosan gyűjtött adatok alapján a jól betanított algoritmusok mindig optimális módon tudják szabályozni az adatközpont belső környezetét. A Google például – több éves tesztelés után – már átadta egy hyperscale adatközpontjának környezeti kontrollját egy DeepMind MI-programnak. Az MI emellett a hagyományos adatközponti erőforrások jobb kihasználásában is segíthet.

Házhoz jön a felhő

Bizonyos esetekben a nyilvános felhő nem megoldás egy vállalat igényeire. Privát felhőt lehet építeni, de az is elég költséges tud lenni, és ugyanúgy gondoskodni kell a hardverről. A kettőt újszerű módon tudja elegyíteni az Amazon Web Services pár hónapja bevezetett terméke, az AWS Outpost. Az AWS letelepíti a szükséges hardvereket a felhasználó telephelyén, majd annak üzemeltetéséről is gondoskodik. Az ügyfél pedig a rendszert úgy használhatja, mintha az Amazon felhőszolgáltatását venné igénybe, anélkül, hogy meg kellene válnia értékes adataitól.

A hálózat peremén

Az óriások mellett a kicsik ideje is most jön el. Ha az IoT-érzékelők és adatgyűjtő eszközök nem is tennék annyira szükségessé (pedig igen), az 5G immár valós terjedése elengedhetetlenné teszi a hálózat peremén megjelenő (angolul: edge) adatközpontokat. Mindkét felhasználási területen egy kicsit más okból van szükség ezekre a kisebb teljesítményű, de könnyen telepíthető, megbízhatóan működő és távolból menedzselhető adatközpontokra.

Az IoT-eszközök olyan elképesztő mennyiségű adatot képesek generálni, amelyet nyers formájában nem érdemes továbbítani a nagy adatközpontokba. A gerinchálózatokat és a központi erőforrásokat is kíméli, ha az előfeldolgozás, aggregálás már a gyűjtés helyéhez közel megtörténik. Az 5G esetében inkább a gyorsaságon van a hangsúly. A mobiltechnológia számos felhasználási módja megköveteli, hogy a válaszidő minimális legyen. Márpedig minél messzebbre küldjük az adatot és minél messzebbről jön a válasz, annál nagyobb az esélye, hogy a hálózat késleltetést visz az adatforgalomba – ezt küszöböli ki az edge computing.

A Gartner előrejelzése szerint 2022-ben a nagyvállalatoknál keletkezett adatok 75 százaléka a hagyományos adatközpontokon kívül jön létre és lesz feldolgozva, miközben ez az arány 2018-ban még kevesebb mint 10 százalék volt. Az adatfeldolgozás, és az adatközpont oda költözik, ahol az adatra szükség van.

 

Egyesül két világ

Ami a szoftveres oldalt illeti, ott is vannak olyan újdonságok, amelyek hosszabb távon alapjaiban változtatják meg a működést. Amikor megjelent és terjedni kezdett a konténerizáció, sokan a virtualizáció végét jósolták, hiszen a konténerek (a legelterjedtebb platform a Kubernetes és a Docker) operációs rendszer szintű virtualizációra képesek, jócskán megkönnyítve a felhő alapú alkalmazások futtatására.

A VMware-nél talán úgy gondolták, hogy ha megállítani nem tudják a szekeret, akkor felugranak rá, és kezükbe ragadják a gyeplőt. Leigazoltak néhány, a Kubernetes születésénél bábáskodó nagyágyút, majd bejelentették a Project Pacific kódnevű projektet. Ennek eredményeképpen már meg is jelent a cég virtualizációs szoftverének, a vSphere-nek azon verziója, amely integráltan tartalmazza a Kubernetest. A felhasználók egyazon platformról menedzselhetik mind a konténereket, mind a virtuális gépeket, hogy könnyedén élvezhessék mindkét világ előnyeit.