Piackutatás

It-szolgáltatások és outsourcing

A hazai cégek jellemzően belső erőforrásokra támaszkodnak, az outsourcing és más it‑szolgáltatások igénybe vétele elsősorban a közép- és nagyvállalati kör sajátja.

Dekonjunktúra idején a megszokottnál is nagyobb hangsúlyt kap a folyamatok erőforrásigényének átértékelése. Külső (megoldás)szállítók bekapcsolásával csökkenthető az állományi létszám, jobban méretezhető kapacitások alakíthatók ki, és kedvezőbbek lehetnek egyes tőkemutatók. Mindezeken fe­lül az it-szolgáltatások igény­bevételét gyakran a házon belül nem vagy nem gazdaságosan elérhető kompetenciákhoz való hozzáférés igénye teszi szükségessé.

Kevés a kiszervező
A Magyar Infokommunikációs Jelentés kutatássorozatban a Bell­Research nyolcadik éve ­kíséri figyelemmel az it-szol­gáltatások piacának alakulá­sát, különös tekintettel az informatikai outsourcing területére. Ma­gyar­országon a válla­lati ­szférában ­továbbra is a ­belső ­erőforrások dominanciá­ja jellemző, a cégek jobban ­szeretik saját maguk megoldani a felmerülő it-feladatokat. Az adatok szerint ­számottevő keresletet csak a közép- és nagyvállalati szféra támaszt. A kisvállalatok alig, a mikrocégek pedig szinte egyáltalán nem vesznek igénybe it-kiszervezési szolgáltatásokat.

ICT-report

Téma: informatikai szolgáltatások – üzleti szegmens
Tartalom: it-outsourcing, al­kalmazásfejlesztés, ­testre szabás, hardver- és szoftvertelepítés, informatikai ta­nácsadás, rendszer- és hálózatintegráció, informatikai oktatás és tréning; igénybevétel, tervek, kapcsolódó megoldások, szolgáltatástípusok.
Információk: www.ictreport.hu

 

A kiszervezett területek jellege alapján arra következtethetünk, hogy mind a hiányzó kompetencia pótlása, mind a hatékonyságnövekedés fontos motiváció. Outsource-konstruk­cióban a legnagyobb arányban alkalmazásmenedzsmentet és alkalmazásszolgáltatást vesznek igénybe a vállalatok.
A tény, hogy korántsem a legkisebb hozzáadott értékű folyamatkiszervezés vagy infrastruktúra-kihelyezés szerepel a preferált outsourcing-szolgáltatások listájának élén, arra enged következtetni, hogy a hazai vállalkozásoknak az a kis hányada, amely nyitott e konstrukció iránt, a kiszervezésből származó üzleti előnyöket stratégiai szemléletben igyekszik értékelni.
Az alkalmazásszolgáltatás kedvező pozíciója azért is figyelemre méltó, mert ez a kategória foglalja magában az egyre nagyobb figyelmet kapó software as a service szolgáltatásfilozófiát. Ez a konstrukció abba a globális trendbe illeszkedik, amely a lokálisan futtatott és menedzselt szoftvereken alapuló funkciókkal szemben olyan alkalmazásfunkciók irányába mutat, amelyek platformját külső szolgáltató által nyújtott, külső erőforrásokra támaszkodó, valamint központilag menedzselt szoftverrendszerek teremtik meg.


Magasabb profittal
Az értéknövelt it-szolgáltatások testesítik meg azt a piaci szegmenset, amelyből valamennyi jelentős informatikai cég szeretne minél nagyobb szeletet magáénak tudni. Itt az elérhető profitráta relatíve magas, egy-egy jól beágyazódott szállító kiváltása nem egy pillanat hevében meghozott döntés kérdése, az ügyfél és a szolgáltató közötti kapcsolatok hosszabb távra születnek.


A hazai vállalkozások jellemzően ritkán vesznek igénybe it-szolgáltatást, a tavalyi év során mindössze minden harmadik cég élt ezzel a lehetőséggel. A Jelentés adatai rámutatnak az alsó és felső vállalati méretszegmensek között húzódó, meglehetősen széles szakadékra.
A nagyvállalatok reprezentánsainak körében háromból két szervezet vett igénybe tavaly valamilyen informatikai szolgáltatást, míg a kisvállalatoknál ez a mutató mindössze 27 százalék.
Az igénybe vett szolgáltatások jellege arra utal, hogy a vállalkozások leggyakrabban a kis hozzáadott értéket képviselő, többnyire infrastrukturális jellegű vagy ahhoz közeli terület kapcsán fordult külső szállítókhoz, de a vállalatméret növekedésével párhuzamosan emelkedik a komplexebb megoldások igénybevételi gyakorisága is.