Piackutatás

Szerverszoftverek

A hazai cégek kiszolgálóin az adattárolás az elsődleges szerverfunkció; a piacon továbbra is a Microsoft termékei dominálnak, de növekszik a Linux-rendszerek penetrációja is.

Miként azt a Magyar In­fo­kom­mu­ni­ká­ciós Je­len­tés legfrissebb, nyolcadik ­évfolyamának adatai is alátámasztják, a kliens­oldali operációs rendsze­rekhez hasonlóan a szervereknél is a Microsoft-termékek a piacvezetők. Az összkép azonban egyáltalán nem annyira egyértelmű, mint a munkaállomásoknál. A nyílt forráskódú rendszerek ugyanis egyre jelentősebb szerepet játszanak ezen a területen, alkalmazóik száma az előző évekkel való összevetésben növekszik.

Koncentrálódó kompetencia

Vállalatméret szerint csoportosítva az adatokat látható, hogy a saját menedzselésű szerverrel rendelkező és legalább 10 alkalmazottat foglalkoztató cégek közül minden ötödik (22 százalék) használ Linuxot, miközben a nagyvállalati szegmensben ez az arány meghaladja a 41 százalékot. Ez az adat felettébb plasztikusan mutatja a Linux-rendszerek elsődleges célcsoportjának sa­játosságát, ugyanis ezen a területen is a nagyvállalati szegmens rendelkezik a legnagyobb tudásbázissal, így a jel­lemzően ritkább Linux-üzemeltetői kompetencia is számukra érhető el könnyebben.
 

ICT-report

Téma: Szoftvereszközök – üzleti szegmens
Tartalom: ­klienskörnyezet, aszta­li ­operációs rend­sze­rek, irodai alkalma­zá­sok; há­lózati kör­nye­zet, operá­ciós rendszerek, szerver­funk­ciók; há­ló­zat- és rendszer­menedzs­ment, adatbázis-ke­ze­lés, elektronikus levelezés; állomány, elterjedtség, piaci részesedések, verziók.
Információk: www.ictreport.hu
A Jelentés adatai arra utalnak, hogy a szerverhasználati szokások terén a hazai gyakorlatban még tág tere van az előrelépésnek, a cégek jelentős része ugyanis továbbra is a lehetséges feladatkörök csupán kis részére, erősen korlátozott számú funkció megvalósítására használja kiszolgálóit. A szerverszámítógéppel rendelkező és legalább 10 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok háromnegyede, mintegy 14 ezer cég használja szervereit vagy azok egy részét fájlszerverként, illetve tárolókiszolgálóként, miközben a második legelterjedtebb feladatkörben, az alkalmazásszerverek üzemeltetői között kevesebb mint 9700 céget találunk.


Megelőzve az átlagot
A Jelentés részletesen taglalja a vállalati szegmensek között e téren tapasztalható eltéréseket. Ezekből kitűnik, hogy a nagyvállalatok miben és milyen mértékben előzik meg a hazai átlagot.

Figyelemreméltó az elektronikus levezés területe, ott ugyanis úgy tűnik, mintha a kisebb cégek a nem hagyományos üzemeltetési konstrukciókat (asp, outsourcing) egyre inkább előtérbe helyező trendet követnék. A kutatás adatai azt mutatják, hogy az elektronikus levelezés házon belüli megvalósítása háttérbe szorulni látszik, és az érintettek inkább a szolgáltatók által nyújtott megoldásokat preferálják. Az elektronikus levelezés lebonyolítására a 10 főnél többet foglalkoztató, szerverszámítógéppel rendelkező vállalatok egyharmada az internetszolgáltató (isp) teljeskörűen menedzselhető levelezőszerverét használja, miközben gyakori az isp korlátozottan menedzselhető levelezőszolgáltatása is (29 százalék). Az elektronikus levelezésre a szolgáltató által biztosított szervert használó vállalatok száma 20 ezerre tehető.

Hol van a levelezés?
Ezek az eredmények főként annak tükrében figyelemre méltóak, hogy a hazai üzleti szférában működő szervezetek rendszerint meglehetősen óvatosnak viszonyulnak az adataik külső szolgáltató szerverein történő kezeléséhez. Je­len területen azonban a kiszolgálókkal kapcsolatban felmerülő költségtényezők hatnak a fenntartások ellen.
Az eredmények ugyanis azt mutatják, hogy a nagyobb anyagi erőforrások felett rendelkező közép- és nagyvállalatok 32, illetve 61 százaléka rendelkezik saját levelezőszerverrel a céges hálózaton belül, miközben ugyanez az arány a 10–49 fős kisvállalatoknál csupán 8 százalék.
Megemlítendő, hogy míg a kisvállalatok az internetszolgáltatók ­levelezőszerverét használják jellemzően nagyobb arányban (67 ­százalék), a középvállalati szegmensben a cégek kevesebb mint fele, a nagyvállalatoknak pedig mindössze 17 százaléka veszi igénybe ezt a lehetőséget.