Piackutatás

Pc-k a közszférában

A hazai intézményeknél több mint 600 ezer személyi számítógép üzemel. Legalább egy pc-t valamennyi szervezet használ, de a technológiai fejlettséget tekintve jelentős különbségek figyelhetők meg a szegmensek között.

Ma már a személyi számítógépek szinte valamennyi intézményi folyamat támogatásának alapeszközeiként funkcionálhatnak, az eszközellátottság legalábbis már nem áll a szoftveres támogatás útjában. A BellResearch éves rendszerességű kutatássorozata, a Magyar Infokommunikációs Jelentés eredményei szerint 2004 óta teljesnek mondható az intézményi pc-penetráció. Bár az elterjedtségben nem mutatható ki elmozdulás, az állomány összetételére vonatkozó adatok mégis változásokról árulkodnak.


A kevésbé helyhez kötött, így a rugalmasabb munkavégzést támogató hordozható eszközök, amelyekre még számos szervezetben a vezetői kiváltságok megtestesítőjeként tekintenek, minden második intézményben találhatók meg.

A közszféra szegmenseit jellemző eltéréseket jól tükrözi a notebookok eltérő penetrációja. Míg a központi költségvetési intézmények mindegyikében megtalálható legalább egy hordozható számítógép, addig a jellemzően hátrányosabb finanszírozási helyzetben levő egészségügyi szféra intézményeinek csak kétötödében, de a sokaság egészére vonatkozó átlagos érték is csupán 55 százalék.

Előny a versenyszféránál

Bár a legutóbbi felmérést megelőző egyéves időszakban csaknem 10 százalékkal növekedett a hordozható számítógépek penetrációja, amennyiben arányukat a teljes installált bázishoz viszonyítjuk, még mindig kevesebb mint egytizedes eredményt kapunk.

Ezzel szemben az üzleti szférában, a 10 fő feletti cégek körében a Jelentés ehhez hasonló, 59 százalékos penetráció mellett jóval magasabb, közel kétötödös notebook-részesedést mutat.

Ezt úgy interpretálhatjuk, hogy míg a közszférában a hordozható számítógép ritkaságszámba megy (a mintegy 600 ezres installált bázisból csak körülbelül 50 ezer számítógép hordozható eszköz), addig a hazai vállalkozásoknál egyre inkább a hétköznapok része. Az persze egyelőre megválaszolatlan kérdés marad, hogy a jellemzően helyhez kötött, fix munkaidővel jellemezhető munkakörülményeket kínáló intézményi szegmensben a hordozható gépek kecsegtetnek- e hasonló előnyökkel, mint a rugalmas munkavégzésre nyitottabb versenyszférában, vagy inkább presztízstényezők, esetleg a rohamosan csökkenő áraik indokolják a választásukat.

A presztízshatás jelentős motiváló erejére utal, hogy míg a penetrációt tekintve a központi költségvetés a közszféra összes többi szegmensét messze megelőzi, az installált bázishoz viszonyítva koránt sincs ekkora különbség.

A „legmobilabb” eszközök

Az eszközszintő mobilitás élenjáróiként aposztrofálható kéziszámítógépek (pda-k) és okostelefonok (smartphoneok) terén hasonló jellegzetességek rajzolódnak ki, mint a notebookoknál, de még markánsabbak a szegmensek közti eltérések. Összességében a közszférában ezek az eszközök unikumnak számítanak, csak az intézmények töredékénél (4 százalék) találhatók meg. Ezzel szemben a központi költségvetésből finanszírozott szegmensben 50 százalék körüli a penetráció, ami a vállalati szféra nagyvállalati szegmensének egyharmados adatánál is jócskán kedvezőbb érték.

A pda-val vagy okostelefonnal rendelkező 600-700 intézmény harmada ebből a szegmensből kerül ki, a teljes, 3 ezer körülire tehető állomány kétharmada ezekben az intézményekben található.

Noha penetráció tekintetében az intézményi szféra nem marad el a vállalati sokaság mögött, az eszközállomány méretét összehasonlítva az utóbbi toronymagasan vezet 46 ezres adatával.