Piackutatás

Már nem a netbook a legínycsiklandóbb fogás
Már nem a netbook a legínycsiklandóbb fogás
Forrás: www.netbook2010.com

Modern vagy hagyományos?

A magyarországi vállalatok és intézmények évente százmilliárdos nagyságrendben költenek hardver- és szoftverbeszerzésekre. De hová kerül a pénz?

„Cipőt a cipőboltból!” – hangzott egykor a jelszó, amely az akkori idők marketing- és vásárlói filozófiáját összegezte. A régi szlogen az új évezredben, az informatikai eszközök piacán is érvényes: a hazai céges és intézményi döntéshozók körében összességében továbbra is a szaküzlet számít a legnépszerűbb beszerzési csatornának.


A BellResearch Magyar Infokommunikációs Jelentésének adatai szerint hardvereket az e téren érintett szervezetek 45 százaléka szerez be számítástechnikai szaküzletből, ami a teljes üzleti piacra vonatkozó rangsorban magasan az első helyet jelenti. Ez a csatorna a költségvetési szférában a leggyakoribb (51 százalék), de a nagyvállalatoknál sem számít igazán ritkának, minden negyedik cégnél előfordul. Az egyes üzleti szegmensek beszerzési-vásárlási gyakorlata között azonban jelentősek az eltérések – mutatnak rá a kutatók.

Az egyéb beszerzési megoldások közül a gyártótól vagy márkakereskedőtől, illetve a rendszerintegrátoron vagy informatikai cégen keresztüli vásárlások számítanak elterjedtnek. Ezek a vállalatméret növekedésével arányosan válnak egyre gyakoribbá, a 250 fő feletti nagyvállalati szegmensben pedig dominálnak, ahol a cégek mintegy fele közvetlenül, a harmada pedig partneren keresztül szerez be ilyen módon hardvereket. Ebben a körben az anyavállalatok központosított beszerzései is érdemi szerephez jutnak (23 százalék).

A műszaki áruházban, illetve a hipermarketben történő üzleti célú vásárlás számottevő arányban csak az egyéb téren is sokszor lakossági viselkedésmintákat mutató, 1–9 fős mikrocégeknél van jelen. A hazai intézményi szegmens gyakorlata leginkább a 10–49 fős kisvállalatokéhoz hasonlít, előbbieknél azonban a felettes szervezetek központi beszerzései jóval magasabb arányúak, mint a cégeknél.

A „márkázott” szoftverek beszerzési forrásai hasonlóak a hardverekéhez – mutatnak rá a BellResearch kutatói. A jelenség mögött részben a pc-vel együtt vásárolt szoftverek állnak, illetve a nagyobb cégeknél gyakran egységes vállalati policy dönt a beszerzési preferenciákról, és gyakoriak a keretszerződések is.

ICT-report

Téma: Üzleti hardver- és szoftvereszközök

Tartalom: asztali és hordozható számítógépek, személyi kommunikációs eszközök; szerverek, hálózatok; operációs rendszerek, irodai szoftverek; hálózati architektúrák és szerverfunkciók; penetráció, állomány, beszerzések, költések, selejtezések, állományváltozások.

Információk: www.ictreport.hu

 A nemzetközi gyakorlatban egyre fontosabbá váló elektronikus beszerzési csatornák, az internetes áruházak és piacterek használata Magyarországra még kevéssé gyűrűzött be. A hazai szervezetek csupán 5 százaléka használ ilyen megoldásokat hardvervásárláskor – és ez alól a nagyvállalatok sem jelentenek kivételt. Az alacsonynak mondható hazai penetrációs adatok azt vetítik előre, hogy e téren az igazi áttörés még akár évekig is elhúzódhat – prognosztizálják a kutatók –, noha a beszerzésekben az internet mint információs és kommunikációs csatorna szerepe egyébként folyamatosan nő.

 

Reflexió

„Az IBM abból a szempontból különleges helyzetben van, hogy hardver- és szoftvertermékeinek értékesítését túlnyomó részt indirekt csatornákon, partnerein keresztül végzi, ügyfélköre pedig a közép- és nagyvállalatok, valamint a kormányzati szektor képviselői közül kerül ki” – mondja Szűcs József, az IBM számítógép-rendszerek és technológiai üzletág igazgatója.

„Tapasztalataink egybevágnak a kutatók megállapításaival. A nagyobb vállalkozások inkább indirekt módon szerzik be eszközeiket, csak nagyon ritka esetben ragaszkodnak ahhoz, hogy közvetlenül a szállító szolgálja ki őket. A mi gyakorlatunkban is előfordulnak az anyavállalatok központosított beszerzései, ahol sokszor nemcsak a szállítandó eszközök paramétereit, hanem az alkalmazandó árszintet is meghatározzák. A számítástechnikai szaküzletek nagy szerepe sem feltétlenül jelent rosszat. A kisebb helyi vállalkozások számos esetben a nagy gyártók indirekt értékesítési csatornáinak végpontjaiként is funkcionálnak, szakértelmet és szolgáltatást is kínálva a termékek mellé” – teszi még hozzá Szűcs József.