Piackutatás

Mobilkommunikáció az intézményeknél

A központi költségvetési és az önkormányzati szervezeteknél a sim-kártyák száma már meghaladja a vezetékes fővonalakét. A fejlett mobil-adatátviteli technológiák használata ritka, és leginkább egy szűk vezetői kör igénye.

A Magyar Infokommunikációs Jelentés mobiltávközlési szolgáltatásokkal foglalkozó moduljában a BellResearch a hazai közintézmények bázisán vizsgálja a mobilszolgáltatók pozícióit, valamint bemutatja, mennyire számítanak gyakorinak a különböző mobil-adatátviteli technológiák és üzleti megoldások.

Vezető vonalak


A hazai közintézmények egészét tekintve még mindig a fixtelefon- vonalak dominálnak. A mobil-előfizetéssel rendelkező szervezetek aránya csupán 61 százalék, míg a vezetékes telefon még ma is szinte mindenütt megtalálható.

Az előfizetések számát tekintve a különbség lényegesen csökken, de nem mindenhol: míg az oktatási intézményeknél változatlanul lényegesen több vezetékes fővonal található, addig a központi költségvetési és az önkormányzati szervezeteknél a mobil sim-kártyák száma már meghaladja a vezetékes fővonalakét. A telekommunikációs infrastruktúra változásának üteme azonban minden intézménytípusnál más és más. A fixtelefónia túlsúlya az oktatási intézmények esetében még erőteljesebben érvényesül, mivel itt a teljes távközlési infrastruktúrán belül a vezetékes fővonalak aránya 74 százalék, míg a sim-kártyák 26 százalékot tesznek ki. Ezzel szemben a központi költségvetési és az önkormányzati intézmények esetében a mobiltechnológia penetrációja elsősorban az intézmények típusától és méretétől – így közvetve anyagi lehetőségeiktől – függ.

Generációs eloszlás

A BellResearch kutatói megvizsgálták azt is, hogy a szervezeteknél található mobiltelefon- készülékek milyen adatátviteli technológiák használatára alkalmasak. Az eléérhető megoldások közül jelenleg a wap számít a leginkább tipikus mobil-adatátviteli technológiának: a mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező magyarországi közintézmények közel kétharmada (62 százaléka) rendelkezik wap kezelésére alkalmas mobiltelefon-készülékkel. Ezek az intézmények átlagosan 9 darab ilyen mobilkészüléket használnak, ami az előfizetések számára vetítve a teljes állomány 45 százalékát fedi le.

A wap-képes készülékkel rendelkezők aránya a központi költségvetési intézmények esetében a legmagasabb – ami a többi adatátviteli technológiára is igaz. A gprs kezelésére képes telefonok penetrációja a wapos készülékhez képest valamivel alacsonyabb, de még mindig jelentős. Az intézmények körülbelül kétötöde használ gprs-képes készüléket. Az edge és umts/3g-képes készülékek használata már jóval ritkább, mindössze az intézmények alig tizedrészére jellemző. Függetlenül attól, hogy a készülékek milyen típusú adatátvitelre alkalmasak, a hazai közintézményeknek csak egy kis hányada használja ki a bennük rejlő lehetőségeket.

A mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezeteknek mindössze 8 százaléka folytat bármilyen mobil-adatkommunikációt. A használat alacsony arányát számos egyéb indok mellett elsősorban a tényleges igények hiányával magyarázták a döntéshozók. A mobiladatátvitelt – ahol van ilyen – az intézmények nagyobb részénél internetezésre (63 százalék), elektronikus levelezésre (52 százalék) és online banki ügyintézésre (10 százalék) használják. A mobil- adatátvitel előnyeit az intézmények túlnyomó többségénél egyetlen alkalmazási területen sem aknázzák ki.