Lakossági számítógép-használat
A számítógép jelentõsen megkönnyíti az emberek életét – vallja a magyarok közel háromnegyede, azonban csak minden harmadik honfitársunk tanult az informatikáról.
A Magyar Infokommunikációs Jelentés lakossági kutatásainak egyik alapvetõ tematikai egységét alkotják a számítógép alkalmazásához kötõdõ elemzések. A konkrét PC-használati szokások mellett a kutatók évrõl évre felmérik a lakosság informatikai felkészültségét és attitûdjeit, s az eredmények képet rajzolnak az információs társadalom jelenlegi helyzetérõl és várható alakulásáról.
Elismert pozitívumok
A mintegy 8,5 millió, 15 éves vagy idõsebb magyar lakos többsége alapvetõen pozitívan viszonyul a számítógéphez, elismerve annak jelentõségét és hasznát. A kutatásban meginterjúvolt mintegy 1600 válaszadó 70 százaléka osztja azt a véleményt, hogy a PC jelentõsen megkönnyíti az emberek életét; ezt támasztja alá az egyetértést jelzõ 5 fokú skálán adott 4,1 pontos átlag is. A számítógép elõnyeit, hasznait leginkább az internetezõk értékelik, a körükben mért 4,6-es átlagpontszám ugyanis lényegesen magasabb, mint a csak PC-t használók, illetve a számítógépet nem használók által adott értékek (3,9) – mutattak rá a BellResearch kutatói.
Azzal az állítással, hogy az internetezõk a mindennapi élet számos területén elõnyben vannak a világhálót nem használókkal szemben, már csak a lakosság fele (49 százaléka) ért egyet.
Képzési formák
Az „informatikai írástudás” általánossá válása, a számítástechnikai ismeretek széles körû elterjesztése az információs társadalom kialakulásának egyik kulcskérdése. A 15 év feletti lakosság közel kétharmada, mintegy 5,3 millió ember még sem intézményi formában, sem autodidakta módon nem tanult számítógépekrõl, számítástechnikáról. Többségük a PC-t nem használók táborába tartozik; e körben 86 százalék a képzetlenek aránya, s a közeljövõben nem várható áttörés.
A számítógépet használók körében a tudás megszerzése során az oktatási intézményeknek kiemelkedõ szerep jut, a „tanultak” több mint fele (57 százaléka) iskolában, kötelezõ tantárgy keretében is elsajátított ismereteket, s tízbõl egy felhasználó valamilyen fakultatív iskolai foglalkozáson is részt vett. A második helyen az önképzés áll (29 százalék), emellett fontosak a baráti, ismerõsi kapcsolatok, illetve a munkahelyi képzés is, e forrásokból a válaszadók negyede merített ismereteket.
Akik otthonosan mozognak
A PC-használók legnagyobb hányada az irodai alkalmazások területén ismeri ki
magát. Ezek között a dokumentumok készítése áll az elsõ helyen (83 százalék),
amit a táblázatkezelés követ – ehhez a felhasználók kétharmada ért –, s nagyjából
minden második válaszadó tud internetes levelezõprogramot kezelni. Prezentációkkal,
valamint adatbázisokkal és ezek kezelõprogramjainak használatával már csak a felhasználók
egyharmada boldogul.
A grafikai és multimédiás, illetve az ügyviteli-pénzügyi szoftverek ismerete csak a hazai számítógép-használók egyharmadára jellemzõ.