Piackutatás

Egy jó ötlet lehet a kiindulópont
Egy jó ötlet lehet a kiindulópont
Forrás: ITB

Intézményi alközpontok

Megfontolt alközponti fejlesztések és beszerzések jellemzik a hazai intézményi szférát; az ip-alközpontok száma folyamatosan nő, de elterjedtségük továbbra is nagyon alacsony.

A közszférában nem csökken a telefonalközpontok cserélődési ciklusideje – állapította meg a BellResearch kutatása. A Magyar Infokommunikációs Jelentés külön fejezetben tárgyalja az intézmények távközlési magánhálózatainak szerepét és piacpotenciálját. Miközben a telefonalközponttal rendelkező költségvetési intézmények 61 százalékos aránya 2008-ban nem változott érdemben, a vizsgált évben mindössze az alközponttal rendelkezők 6 százaléka telepített új eszközt, meglévő alközpontján pedig szintén 6 százalékuk végzett fejlesztést.


Mindezt akár az is indokolhatná, hogy a digitális alközponti megoldások és a szélessávú kapcsolatok fejlődésével manapság már outsourcing-konstrukcióban is elérhetők a korszerű alközponti szolgáltatások. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy ezek a megoldások az intézményi szféra számára csak korlátozottan képesek alternatívát állítani. Bevett gyakorlatnak továbbra is a berendezések megvásárlása számít, az alközponttal rendelkező intézmények közel négyötöde kizárólag saját tulajdonban lévő eszközöket használ.

Csak ha már leírták

A kutatási eredmények szerint az alközponti megoldások között folyamatosan teret hódítanak a digitális berendezések. A teljes intézményi szférában hozzávetőlegesen hasonló arányban alkalmaznak digitális (49 százalék) és analóg (48 százalék) telefonalközpontokat, míg az ip-pbx alközpontok 3 százalékos penetrációja továbbra is alacsonynak tekinthető, jóllehet számuk folyamatosan növekszik. A központi költségvetési intézmények e tekintetben előrébb járnak, a szervezetek bő tizedénél installáltak ip-alközpontot.

ICT-report

Téma: Intézményi távközlési magánhálózatok

Tartalom: alközpontok és alkalmazások, pbx-képességek, telephelyi ip-telefonrendszerek, call és contact centerek, szolgáltatások, videokonferencia-rendszerek, vezetékes végberendezések; penetráció, állomány, tervezett fejlesztések, bővítések, költések.

Információk: www.ictreport.hu

A trend tehát kétségtelenül a kevésbé korszerű analóg megoldások kiváltásának irányába mutat, bár a csere üteme korántsem ad okot eufóriára. Az intézmények sokszor csak a meglévő eszközök amortizációs idejének lejárta után szánják rá magukat bővítésre-fejlesztésre, a kutatók a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulását figyelembe véve ezen a téren a jövőben sem számítanak komoly változásra.

Az állami szféra mindazonáltal heterogénnek tekinthető az alközpontok használatát illetően. A központi költségvetési intézmények körében általános az alközponti infrastruktúra megléte, míg az oktatási és egészségügyi intézmények közül csupán minden második rendelkezik ilyen berendezéssel. Természetesen nem csupán a telefonalközpont-penetráció szintjén különböznek az állami szervezetek egymástól, hanem a munkájukat segítő eszközök számában is.

Húznának a nadrágszíjon

A gazdasági világválság kapcsán a költségek racionalizálása, a kiadások kordában tartása mindinkább a vezetők figyelmének fókuszába kerül. Nem jelentenek kivételt e tekintetben a távközlési kiadások sem. A „nadrágszíj szorításának” egyik lehetséges alternatívája a gsm-adapterek használata – mutatnak rá a kutatók. Ezzel a megoldással 2008-ban minden negyedik intézmény (24 százalék) rendelkezett. Mivel az f2m (fix to mobile) híváseltereléssel jelentős megtakarítás érhető el, nem véletlen, hogy az alközponti fejlesztésben gondolkodók harmada gsm-adapterrel vagy közvetlen gsm-kapcsolattal kapcsolatos fejlesztésben gondolkodik.

A voip alapú telefonrendszerek előnyeit a legtöbb intézmény azonban még nem fedezte fel, csupán a költségvetési intézmények 2 százaléka rendelkezik telephelyi ip-telefonrendszerrel, és körülbelül ugyanekkora arányban tartották elképzelhetőnek, hogy a jövőben lépéseket tesznek ezen a téren.