Piackutatás

Intézményi alközpontok

Az intézményi konszolidáció nem kedvez az állomány bővülésének, ugyanakkor a meglévő eszközök cseréjével lassú, folyamatos megújulás várható az alközpontok és a telefonrendszerek terén.

 

A Magyar Infokommunikációs Jelentésben a BellResearch egyebek mellett a hazai közintézmények távközlési megoldásait és hálózatait is vizsgálja. A közelmúltban megjelent modulban a kutatók részletesen elemzik a szervezetek alközponti állományát, annak összetételét, a telekommunikációs rendszerekkel kapcsolatos beruházási terveket, az ip-telefonrendszerek elterjedtségét, illetve az ezekhez kapcsolódó megoldásokat.

Világok határai

 

A teljes közszférára jellemző konszolidáció következtében az intézményi kör szűkült, miközben az alközponti penetráció mértéke állandósult. E két tényezőnek köszönhetően a hazai intézményeknél az installált alközpontok száma mintegy 15 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábban becsült értéknél. Az egyes intézményi szegmensek között azonban továbbra is éles a kontraszt a penetrációs mutató tekintetében: míg a jellemzően nagyobb és jobban ellátott központi költségvetési intézmények mintegy kilenctizede használ alközpontot – közülük sokan többet is –, addig az oktatási intézményeknek kevesebb, mint a fele.


Analóg és digitális alközpontok ma már nagyjából hasonló arányban találhatók az intézményeknél, miközben az ip-pbx berendezések elterjedtsége továbbra is marginális. Az egyes intézménytípusok eltérő gazdasági lehetőségeinek megfelelően az analóg és digitális eszközök megoszlása is eltér: míg a központi költségvetési intézményeknél a digitális alközpontok erős túlsúlya mutatkozik, addig a jellemzően forráshiányos egészségügyi intézményeknél még az analóg berendezések vannak többségben.

Úton az ip felé

Az alközpontok cseréjének, azaz a digitális és ip-képes eszközök beszerzésének további indítéka lehetne, hogy olyan innovatív funkciókat is elérhetővé tesznek, amelyek hozzájárulhatnak a szervezeti hatékonyság növeléséhez. A jelenleg is ip-telefonrendszert használó intézmények döntéshozói szerint azonban ezeknek az új képességeknek csak csekély részét használják ki. Ennek (is) köszönhetően telephelyek közötti ip-telefonrendszert jelenleg a magyarországi közintézmények mindössze 2-3 százaléka használ. Az oktatási és egészségügyi intézményeknél ezek a megoldások szinte egyáltalán nincsenek jelen, a központi költségvetés alá tartozó szervezetek megközelítőleg egyötöde viszont már alkalmaz ip alapú telefonhálózatot.

Az alközponti állomány struktúrájának folytatódó átalakulása mindazonáltal nem kerülhető el: a régi berendezések amortizációs idejének lejártával a szállítók ma már inkább a digitális és ip-képes eszközöket ajánlják. Az újonnan installált alközpontok többsége digitális, az analóg alközpontok iránti kereslet folyamatosan csökken, s eközben az új trónkövetelő, az ippbx részaránya is nő.

Mobilátjárók

Az ip-telefónia persze nem az egyetlen megoldás a távközlési kiadások lefaragására – hívja fel a figyelmet a Magyar Infokommunikációs Jelentés. Az intézmények körében is évr?l évre népszerűbbek a mobilhívások költségeinek csökkentését lehetővé tevő megoldások, ezek révén a nagyobb szervezetek éves szinten akár milliós nagyságrendő megtakarítást is elérhetnek. Ma már az intézmények 13 százaléka rendelkezik gsm-adapterrel, és ez az arány a központi költségvetési szféra szervezeteinek körében eléri a 62 százalékot. Az adapterekkel összehasonlítva a közvetlen gsm-kapcsolat kevésbé számít elterjedtnek, az összes hazai közintézmény csupán 3 százaléka alkalmazza ezt a modellt.