Piackutatás

gép
Forrás: blogspot.com

Géppel, gép nélkül

Lassan nő a hazai háztartások pc-penetrációja; az otthoni számítógép és a net elterjedtsége közti „olló” bezárul, a leszakadók felzárkóztatása egyre nagyobb kihívást jelent.

Folytatódik a magyarországi háztartások számítógép-ellátottságának emelkedése, a bővülés dinamikája azonban lelassult – derül ki a Magyar Infokommunikációs Jelentés legutóbbi kiadásának eredményeiből. A BellResearch nagyszabású kutatássorozata évente monitorozza a hazai piacokat, az elmúlt évtizedet átfogó adatok pontosan kirajzolják a hazai információs társadalom fejlődését, trendjeit.

 


 

 

A felmérés legutóbbi eredményei szerint legalább egy használatban levő személyi számítógépet 2,1 millió otthonban találunk, ami a magyarországi háztartások kicsivel több mint felét, 55 százalékát teszi ki. Az ellátottság azonban korántsem egyenletes, a kutatás számos jellemző mentén mutat rá különbségekre. Az adatokból kitűnik például, hogy a gyermek „igen jó hatással van” a pc-vásárlásra: ezen otthonok ellátottsága kétszerese azokénak, ahol nincs ilyen korú és státuszú háztartástag. A legfiatalabbak az iskolában mindenképp találkoznak a számítógéppel, ami erős motivációt jelent az otthoni eszközbeszerzésre, és a családban úgymond megfertőzi az idősebbeket is. A településtípusokat tekintve a penetráció a fővárosban a legmagasabb, míg lemaradásban leginkább a községek vannak.

Apropó, lemaradás. Az ellátottsági mutató az ellátatlanságot is jelzi: a háztartások 45 százaléka, közel 1,8 millió otthon máig nélkülözi a számítógépet, az információs írástudás alapvető eszközét –  mutatnak rá a BellResearch kutatói. A digitális szakadék túloldalán, néhány ismérvet kiragadva, jellemzően az egy-két fős, idősebb, illetve az alacsonyabb iskolázottságú és jövedelmű háztartások állnak; az egyének szintjén a demográfiai profil hasonló. A beszerzéstől visszatartó tényezők sorában az első helyen az érdektelenség, az igény hiánya áll: minden második háztartásban, illetve a pc nélkül élők négyből három esetben nem érzik szükségét, nem látják hasznát egy számítógépnek, és sokan azért zárkóznak el, mert bevallásuk szerint nem értenének hozzá. Ez a többség. A jövedelem szűkössége, illetve a számítógép magasnak ítélt ára szintén számottevő hányadot tántorít el.

Érdekes és tanulságos összevetni a pc- és internetellátottság alakulását. Öt éve a behálózott háztartások aránya a számítógéppel rendelkezőkének csupán a fele volt. Ez az eltérés azonban mára alig 2 százalékra kopott. Míg korábban a csak pc-t (internetet nem) használók széles utánpótlásbázist jelentettek az internetezés bővülésére, mostanra ez a tömeg elfogyott. Mivel az elzárkózás alapja az érdektelenség és az információhiány, a még mindig idegenkedők meggyőzése jóval nehezebb feladat, mint a korábbi, érdeklődő rétegek bekapcsolása. A gazdasági helyzet miatt az egyébként sem gazdag, digitálisan írástudatlan rétegek nem ruháznak be pc-vásárlásba és internet-előfizetésbe. Felzárkóztatásuk egyre nagyobb kihívást jelent.

 

ICT-report

Téma: Informatika a háztartásokban

Tartalom: számítógép és perifériák, operációs rendszerek és szoftverek, multimédiás eszközök; internetellátottság; penetráció, állomány, költések és piacvolumen; trendek, tervek, prognózisok, távolmaradási okok és belépési esélyek.

Információk: www.ictreport.hu

Reflexió

„Három i-vel írható le az információs társadalom egyszerű(sített)  definíciója: infrastruktúra, ismeret, igény. Hol az egyik, hol a másik i válik meghatározó fontosságúvá. Mára az igény, a motiváció hiánya lett az információs társadalom kínálta előnyök kihasználhatóságának, a társadalmi esélyegyenlőség növelésének legfőbb gátja. Így aztán nem csoda, hogy a számítógép-használathoz szükséges ismeretek terjedése is jóval lassabb és kevesebb embert ér el, mint az kívánatos lenne” – mondja Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság elnöke.

„Az igény felkeltésének számos módja van, a felhasználóbarát közigazgatási ügyintézés lehetőségétől az ismeretterjesztésen át a szórakoztatásig. Az ismeretek terjesztésének tömegesítése pedig 2-3 év alatt akár másfél millió embert érintő módon megoldható. A program, akár EU-s forrásból, a teljes projektet tekintve 10-15 milliárd forintból megvalósítható lenne, ráadásul számos munkaalkalmat teremtve és az ország versenyképességét is javítva. A 24. órában vagyunk!” – figyelmeztet végül Alföldi István.