Piackutatás

Fejlesztések a közszférában

Az elmúlt időszakbeli it-beruházásokat az infrastrukturális fókusz jellemezte. A tervek óvatos visszafogottságról számolnak be, ám a hangsúly az internetes tartalomkezelés és az it-biztonság irányába látszik eltolódni.

A Magyar Infokommunikációs Jelentés hazai intézmények it-beruházásait bemutató modulja arról számol be, hogy minden második vizsgált szervezet hajtott végre jelentős informatikai fejlesztést, beruházást a kutatást megelőző hároméves intervallumban. Az érintettek aránya a központi költségvetési szférában a legmagasabb (közel 80 százalékos), míg az egészségügyben a legalacsonyabb a mutató, ahol mindössze ennek felét éri el.


A múlt adataihoz képest meglehetős pesszimizmusról árulkodnak a tervek. A 2008–2009-es időszakra már csak a teljes vizsgált célcsoport harmada prognosztizált fejlesztést, még a korábban éllovas központi közigazgatás berkeiben is csak minden második intézmény tervezett valamilyen it-beruházást. A kutatás adatai arra is felhívják a figyelmet, hogy a bázisidőszakhoz viszonyított visszaesés relatív mértéke nem egyformán érinti a vizsgált szegmenseket. Az oktatási intézmények körében, valamint a korábban kiemelkedő központi szegmensben a legmarkánsabb (46, illetve 37 százalékos) az informatikai beruházást tervező intézmények számának fogyása. A legkisebb csökkenést az önkormányzatok és az egészségügyi intézmények tervei mutatták, bár esetükben a bázis is átlagon alulinak volt mondható.

Infrastruktúra: eltolódás

A közelmúltbeli beruházások tárgya domináns módon valamilyen infrastrukturális fejlesztés volt. A leggyakrabban a pc-s hardverpark nagy volumenű cseréje, illetve az ehhez kapcsolódó szoftverfrissítések szerepeltek a listák élén, amelyet a hálózatfejlesztés követett. Ugyan ezek jelenleg is aktuálisak, de a portálmegoldások példája jól érzékelteti bizonyos területek átértékelődését. Korábban az intézmények prioritásai között a jelenleginél lényegesen kisebb súllyal szerepeltek az intézményi honlap, illetve a tartalommenedzsment-rendszer fejlesztésével kapcsolatos projektek; csak a fejlesztést végrehajtók mindössze huszada vélte úgy, hogy ez a legjelentősebb beruházása, addig ez az arány a tervek vonatkozásában 15 százalékra növekedett.

Tervek nincsenek

A Jelentés eredményei az it-kiadások előirányozása kapcsán meglepő tényre hívják fel a figyelmet. Az intézményi szféra mindössze ötödében beszélhetünk tervezett informatikai költségvetésről. Ez az adat még akkor is alacsony, ha bizonyos szegmensek „jobban állnak” az átlagnál. A központi költségvetésből gazdálkodó szervezetek 48 százaléka készít it-költségvetést, az oktatási vagy az egészségügyi intézményeknek pedig csak kevesebb mint egyötöde.

ICT-report

Téma: It-beruházások és ‑költségvetés

Tartalom: beruházások, az érintett területek, tervek; munkaállomások, hálózat, it-biztonság, honlap, tartalommenedzsment, dokumentumkezelés, alkalmazások fejlesztése, szoftverpark; büdzsétervezés, a kiadások volumene, struktúrája és forrásai, a kiadások változása.

Információk: www.ictreport.hu

Első pillantásra e területen összességében a közszféra kedvezőbb mutatókkal jellemezhető a hazai vállalatoknál. A Jelentés cégekre vonatkozó adatai szerint körükben mindössze 13 százalék az informatikai kiadásaikat rendszerezetten tervezők aránya. Ám ha tekintetbe vesszük, hogy az intézményi átlag csak az 50 fő alatti kisvállalatok idevágó mutatóját előzi meg, látható, hogy a fejlődésnek e területen még tág tere van a közszférában. Erre utal az az adat, miszerint a nagyvállalatok kétharmada készít it-költségvetést, messze megelőzve ezzel az intézményi kör éllovasának számító központi szegmens 48 százalékos mutatóját.

Az informatikai költségvetést készítő intézményi szereplők többnyire működési, folyamatosan jelentkező költségekben és beruházási kiadásokban gondolkodnak. Az it-csapat bérjellegű kiadásait, valamint az igénybe vett szolgáltatások költségvonzatát csak a szervezetek kisebbsége kalkulálja külön tételként az informatikai költségvetés készítése során – mutatnak rá a kutatók.