Piackutatás

Majdnem olyan, mintha...
Majdnem olyan, mintha...
Forrás: ITB

Dimenzióváltás

A 3d-s televíziózás akkora kaliberű változást jelenthet, mint a fekete-fehér sugárzás után a színes mozgóképek megjelenése a hétköznapokban. A korszakváltást – aminek ma még talán nagyobb a füstje, mint a lángja – az Avatar mozis sikere hozta meg.

A 3d-s megjelenítő eszközök egyre szélesebb skálán állnak az otthoni felhasználók rendelkezésére. A bázis adott: a BellResearch által készített Magyar Infokommunikációs Jelentés adataiból kiderül, hogy a magyarok igencsak rá vannak kattanva a tévézésre, hiszen amellett, hogy tévéje szinte mindenkinek van, ötből négy háztartásban elő is fizetnek valamely szolgáltatónál televíziós szolgáltatásra.


Bár a televíziós világ már 2010-ben a 3d-tévézés körül forgott, a nézők többsége számára ez ma még csak vízió. Vannak már szabványok és vannak már megjelenítő eszközök, de az igazi áttörést talán az hozhatja meg, ha a kínálati oldalon a szemüveg nélküli, széles látószögből is élvezhető megoldások dominálják majd a piacot. És persze kell majd a tartalom is, ami most még nagyon hiányzik, mert ez lehet, ami végső soron legitimálja a 3d-t.

ICT-report

Téma: Lakossági tv-multimédia-szolgáltatások

Tartalom: platformok és szolgáltatók ismerete, paytv-penetráció, szolgáltatói kapcsolatok, kiadások, pozíciók; tv-készülékek, multimédia-eszközök; filmnézés és kölcsönzés, csatornatípusok, preferenciák; digitális televíziózás, attitűdök és igények, digitális átállás; trendek, előrejelzések.

Információk: www.ictreport.hu

A tartalomszolgáltatók számára ugyanakkor a döntés nem egyszerű, hiszen a lapos tévékre történő átállás már javában zajlik: a kutatók becslése szerint idén az lcd-, plazma- és led-tévék penetrációja várhatóan eléri a 20 százalékot. Akik hajlandók voltak – esetenként komolyabb összeget – áldozni a nagyobb és elképzeléseik szerint szebb képre és hangzásra, ők nagyrészt már léptek; így kérdéses, hogy mennyien lesznek, akik rövid-közép távon, a 3d-élmény vonzásában ismét hajlandók mélyen belenyúlni a pénztárcájukba, és megfizetni a 3d prémiumot.

Továbbra is korlátos a hd-csatornák kínálata, amit tovább tetéz, hogy a prémium csatornákért (legyen az sd vagy full-hd felbontású) mindössze 5 százalékuk fizet – mutatnak rá a BellResearch kutatói. A hd-képes televízióval rendelkezők többsége tehát közel sem használja ki tévéje képességeit, jobb esetben digitális adást vagy dvd-t néz rajta. Sokak számára hiába van megfelelő eszközük, a tényleges hd-tévézés továbbra is csak mítosz. A dedikált kereslet és az elérhető tartalmakban mutatkozó korlátok ellenére a multimédiapiacon 2011-ben is a legfőbb hívó szó a 3 dimenziós televíziózás maradhat, amely ha lassan is, de a javuló eszközértékesítési statisztikákon keresztül idővel kellően inspiratívvá válhat a tartalomgyártók számára.

Reflexió

„Mi lenne, ha 2012 nyarán, amikor a londoni olimpiát vagy a foci-Eb döntőjét nézve lakásunk nappalijának falán egy szemüveg nélkül nézhető, internetkapcsolattal és beépített 3d-webkamerával rendelkező 3d-televízión egy gyönyörű magyar gól tőlünk szinte 2 méterre csapódna a hálóba? A meccs szünetében, a tévébe szerelt 3d-webkamera segítségével felhívnám amerikai kollégáimat, hogy fogadjam gratulációikat, akik a 3d-hatásnak köszönhetően mintha ott lennének velünk egy légtérben” – vázol föl egy lehetséges jövőt Korcsok Zoltán, az iPont International Kft. ügyvezető igazgatója.

Szerinte a minőségi tartalom bővülésén túl a tévé közösségi funkciójának kiteljesedése jelentheti a 3d-s televíziózás elterjedésének kulcsát. A 3d-kamerák megjelenésével rohamosan emelkedik a felhasználók által generált háromdimenziós tartalmak száma is: a YouTube 3d-csatornáján már most közel 6000 ilyen tartalom található, s egy év múlva akár a 100 000-et is elérheti. Egy tavalyi Deloitte-tanulmány szerint az Y-generációhoz tartozó megkérdezettek 55 százaléka vásárolna 3d-tévét, ha az szemüveg nélkül is nézhető lenne.