Piackutatás

Átrendeződő internetpiac

Napjainkban a lakossági ügyfélkör számít az internetpiac talán legaktívabb szegmensének. Itt továbbra is jelentős az új ügyfelek száma, és folyamatos az átrendeződés a szélessávú megoldások irányába.

A Magyar Infokommunikációs Jelentés adatai szerint Magyarországon 2004 és 2006 között a lakossági internetszolgáltatás terjedésének üteme a megelőzőekhez képest némileg lelassult. Történt mindez annak ellenére, hogy az internet már egyéni szinten is az információszerzés, illetve a hang- és adatkommunikáció kiemelkedő jelentőségű eszközévé vált, és a kormányzat is igyekezett gyorsítani a háztartások csatlakozásának ütemét.

Az említett időszakban a szolgáltatók számos kísérletet tettek arra, hogy alacsonyabb díjakkal, akciókkal, illetve mind jobb minőségű, nagyobb sávszélességű szolgáltatásokkal gyűjtsenek újabb előfizetőket. Mindez folyamatosan éleződő versenyhez vezetett, amely számos tekintetben pozitív hatású volt a piacra nézve; például a szolgáltatók egyre inkább figyelmet fordítanak nemcsak új, hanem meglévő előfizetőikre is, aminek eredményeképpen nem kevesen élvezik a megnövelt sávszélességet vagy éppen a teljesen új díjcsomagok egyéb előnyeit. A teljes háztartási internetpenetráció egyetlen év leforgása alatt 2007-ben mintegy 7 százalékkal, összesen 27 százalékra emelkedett, ami jelentősen meghaladja a megelőző évek növekedési ütemét – mutatnak rá az elemzők.

Sztrádára mennek

A piaci bővüléssel párhuzamosan lezajlott technológiai migráció nyomán az otthoni internetezéshez használt kapcsolatok többsége ma már szélessávú hozzáférés, míg a betárcsázós (kapcsolt vonali) megoldások részaránya jelentősen visszaesett. A két leggyakoribb megoldás az adsl és a kábeltelevíziós internet. A szélessávú internet előretörése persze már évekkel ezelőtt elkezdődött. 2007-re azonban a penetráció kiemelkedően gyorsan emelkedett – egy év alatt mintegy 10 százalékot –, és a teljes háztartási sokaságban elérte a 25 százalékos szintet, ami a 2003-as érték több mint tízszerese. Ezzel ellentétes irányban mozgott a keskenysávú internethozzáférések penetrációja – tavaly további 2 százalékkal csökkent (az utóbbi három év tendenciáját követve). Míg 2003-ban csupán minden negyedik internet-hozzáféréssel rendelkező háztartás érte el nagysebességű kapcsolaton a világhálót, addig a tavalyi évben már tízből kilenc. Tekintettel arra, hogy a szélessávú technológia lényegesen jobb minőségű szolgáltatást kínál ma már alig különböző árakon, elterjedtsége várhatóan töretlenül bővül tovább, kiszorítva ezzel a keskenysávú megoldást.

 


Lemaradó vidék

Az egyes régiókat tekintve a világhálóhoz hozzáférő háztartások aránya még mindig a közép-magyarországi régióban a legmagasabb: a budapesti és a Pest megyei háztartások mintegy harmada rendelkezik internetkapcsolattal. A valamikor erős fővárosi dominancia viszont ennek ellenére már a múlté: a nagyobb településeken – a megyeszékhelyeken és a városokban – általában szintén hasonlóan magas a penetrációs mutató értéke. A kisebb települések leszakadásán viszont az elmúlt évben sem sikerült jelentősen enyhíteni: a községekben mindössze a háztartások egyhatod részében érhető el a világháló. Összességében látható, hogy a lakossági internetpiac jelentős változáson megy keresztül, amit részben az új belépők, részben pedig a technológiaváltás, a keskenyről szélessávra történő migráció okoz. A jövőben a városokban a 2007-eshez hasonló tendencia prognosztizálható, a kisebb településeken viszont láthatóan szükség lenne egy jól eltalált – kormányzati vagy/és szolgáltatói – akciótervre a további felzárkóztatáshoz.