Piackutatás

Egységes felügyelet az adatközpontban
Egységes felügyelet az adatközpontban
Forrás: APC

Alközpontok

A közép- és nagyvállalatok körében az alközponti fejlesztések világos iránya az ip-telefónia; bár az ip-pbx-ek aránya összességében még igen alacsony, az egy évvel korábbihoz képest érdemi az elmozdulás.

 Napjainkban egyre inkább alapvető elvárás, hogy a munkatársak minél könnyebben és lehetőség szerint költséghatékony módon el tudják érni egymást. Ha csak a mobiltelefonokra gondolunk, a lehetőségek ismeretében akár azt is mondhatjuk, hogy már meg is van a megoldás. A cégek túlnyomó többségénél ugyanis a kollégák kezében ott van a mobil, és ha ezeket a cég zárt felhasználói csoportba szervezi – ami lehet a havidíj része vagy akár pluszban igényelt opció –, azonnal lehetővé is válik a munkatársak közötti nulla forintos telefonálás.


De mi van akkor, ha a cégnél a vezetékes telefon elengedhetetlen vagy éppen kizárólagos eszköze a munkatársakkal való kapcsolattartásnak?

 

Új színben tüntetik fel a céget

A BellResearch által készített Magyar Infokommunikációs Jelentés távközlési magánhálózatokkal foglalkozó friss elemzése a kommunikációt támogató megoldásokat vizsgálja.

A vezetékestelefon-előfizetések „rendszerbe szervezésének” az egyik leginkább kézenfekvő eszköze az alközpont.

Körültekintő programozással nem csupán a rendelkezésre álló vonalak száma „többszörözhető” meg, hanem olyan funkciók is integrálhatók az üzleti folyamatokba (például call manager, ivr), amelyek új színben tüntetnek fel egy adott céget, vagy éppen feladatok kiváltásával szabadítanak fel erőforrásokat. A Jelentés adatai szerint a legalább 1 fős hazai cégek 17 százaléka használ telefonalközpontot (a 10 főnél többet foglalkoztató szegmensben ez az arány 62 százalék, és a vállalatmérettel együtt nő), többségében 1-1 eszközt.

A több alközpontnak valamely cégnél történő installációja értelemszerûen elsősorban a több telephelyes, jelentős foglalkoztatotti állománnyal rendelkező cégek körében releváns; nem véletlen tehát, hogy a nagyvállalatoknál a cégenkénti 5-5 berendezés számít átlagosnak. A volumenekkel számot vetve persze azt is látni kell, hogy a 10 főnél többet foglalkoztató cégek alig több mint harmadánál igényli a napi üzletmenet legalább 20 mellék kiosztását.

Még akkor is így van ez, ha a nagyvállalatoknál nem ritka, hogy az alközpontoknak köszönhetően akár több száz munkatárs is rövid hívószám segítségével vezetékes telefonon keresztül elérhető.

 

Lehetőségek tárháza

A kutatási eredmények szerint a leggyakrabban használt funkciók között található az imént említett rövid számok használata csakúgy, mint a hívásátirányítás, a hívószám-kijelzés, a hívástartás, illetve -várakoztatás. Kétségtelen tény, hogy a különböző voip-megoldások alközponti integrációja egy sor további lehetőséget tesz elérhetővé a cégek számára. A költséghatékony telefonálás érdekében a vezetékes telefonok (átalakítóval, ip-képes készülékekkel vagy soft-switch-csel) éppúgy integrálhatók a céges ip-hangkommunikációs infrastruktúrába, mint a hagyományos mobiltelefon-hálózatokhoz és a wlan-hálózaton keresztül az ip-alközponthoz csatlakozni képes dual-phone-ok.

ICT-report

Téma: Távközlési magánhálózatok

Tartalom: alközpontok és alkalmazások, pbx-képességek, telephelyi ip-telefonrendszerek, call és contact centerek, videokonferencia-rendszerek, szolgáltatások, vezetékes végberendezések; penetráció, állomány, fejlesztések, bővítések, költések, tervek.

Információk: www.ictreport.hu

Természetesen a „hagyományos” mobiltelefonok és céges flották szintén összekapcsolhatók az előbb említett ip-megoldásokkal, például az alközponthoz illesztett gsm-adapterrel. A Jelentés adatai szerint az utóbbi megoldással a 10 fősnél nagyobb szegmensben minden negyedik, alközponti berendezéssel rendelkező cég már most is él.

A BellResearch kutatói szerint a tavalyi évben a jelenleg alközponttal rendelkező cégek közül minden harmincadik telepített új berendezést. A közép- és nagyvállalatok jellemzően ip-alközpontok mellett döntöttek, ugyanakkor a kisebb cégek körében ez a választás még korántsem tekinthető magától értetődőnek.

Fejlesztést vagy bővítést csak az alközponttal rendelkezők alig 2 százaléka eszközölt 2008-ban. Ezeknek a munkálatoknak a fókuszában elsősorban a „ip-képessé” tétel (ip gateway-kártyák, voip-adapterek stb. installálása), valamint az aktuális mellékszám bővítése állt – olvasható a Jelentésben.