Piackutatás

A közszféra it-fejlesztései

Az informatikai beruházások fókuszában az infrastrukturális fejlesztések állnak; a központi költségvetés szervezetei – jelentősen meghaladva a közintézményi átlagot – a legaktívabbak ezen a területen.

A BellResearch a Magyar Infokommunikációs Jelentésben éves rendszerességgel vizsgálja a közszféra elmúlt időszakbeli it-fejlesztéseit. Az eredmények szerint a 15 ezer szervezetnek alig több mint a fele, mintegy 8500 intézmény végzett jelentősebb anyagi-emberi erőforrást igénylő informatikai beruházást a legutóbb vizsgált 2004–2006-os időszakban.

Az átlagoshoz közelítő aktivitású önkormányzati, egészségügyi és oktatási szegmens közül jelentős mértékben kiemelkedik a központi költségvetés alá tartozó kör, itt a szervezetek 86 százaléka abszolvált jelentős it-projektet.

Lentről nézve

A közszféra informatikai beruházásai és fejlesztései legtöbb esetben az alapvető, kisebb hozzáadott értékű területekre korlátozódnak. Munkaállomásait nagy volumenben az intézmények 34 százaléka cserélte, miközben a számítógépek szoftverkörnyezetét mintegy 3100 szervezet, a sokaság egyötöde frissítette. Mindez azt támasztja alá, hogy a közszféra informatikai kultúrájának fejlettsége általánosan még mindig viszonylag alacsony szintű.

A központi költségvetés szegmense azonban ettől (is) eltérő képet mutat, ezek az intézmények relatíve magas arányban hajtanak végre fejlesztéseket nagyobb hozzáadott értékkel. Többek között az alkalmazásfejlesztés, a belső levelezési rendszer fejlesztése és az irodaautomatizálás kapott körükben az átlagosnál jelentősen nagyobb hangsúlyt.

A közintézményi és az üzleti szektor legalább 10 fős cégeinek it-beruházásait összehasonlítva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a két szegmens közel azonos képet mutat. Ahogy a központi költségvetés intézményei kiemelkednek a közszférából, ugyanúgy magasodnak ki a nagyobb vállalatok az üzletiből.

Saját erőből

A megvalósított fejlesztések kapcsán elmondható, hogy a közintézmények körében továbbra is alacsony az eladósodási hajlandóság, illetve kevés a külső forrás. Tavaly az informatikai beruházást megvalósító szervezetek többsége kizárólag vagy nagyobb részben saját forrásból fedezte a fejlesztési projekteket.

Az egyes szegmensek közül az önkormányzati költségvetési intézmények támaszkodtak legnagyobb arányban kizárólag saját büdzséjükre, amíg az – it-fejlesztéseket egyébként viszonylag alacsony gyakorisággal megvalósító – oktatási intézmények az átlagosnál nagyobb arányban vettek igénybe külső forrásokat (is). Ez utóbbi szervezetek esetében jelentős szerepet játszanak a pályázatokon nyert összegek, az alapítványoktól kapott támogatások, felajánlások.

 


Büdzsétervek

 

A kutatás eredményei szerint a közszféra a nem túl nagy it-beruházási aktivitásához képest is viszonylag alacsony tervezési tudatosságot mutat. A mintegy 15 ezer hazai közintézmény közül csupán minden ötödik szervezet készít it-költségvetési tervet. Ezen a területen azonban a közintézmények még így sem maradnak el az üzleti szervezetek mögött, ugyanis a 10-nél több főt foglalkoztató cégek esetében csupán 15 százalékra tehető ez az arány.

Az egyes szegmensek tüzetesebb vizsgálata rávilágít, hogy a központi intézmények a büdzsétervezésben tudatosabbak az átlagnál: 57 százalékuk készít informatikai költségvetést, és a tervek tartalmilag is összetettebbek. Amíg a teljes közszférát tekintve az informatikai büdzsé jellemzően csupán a beruházási-fejlesztési, illetve a működéssel összefüggő folyamatos költségekre tér ki, addig a központi költségvetés alá tartozó intézményekben a költségekkel is gyakran előre terveznek.