A Magyar Infokommunikációs Jelentés lakossági eredményei szerint a legelterjedtebb
háztartási infokommunikációs eszköznek a televízió számít, a hazai otthonok 94
százalékában van működő tévékészülék. Kábeltelevízióval vagy mikrohullámú műsorvételi
eszközzel a magyar otthonok kicsivel több mint fele, mintegy 56 százaléka rendelkezik,
míg parabolaantenna vagy műholdvevő az otthonok mindössze 15 százalékánál található.
A képrögzítő eszközök között a hagyományos fényképezőgép „vezet”, ezzel tízből
hat háztartás rendelkezik, digitális fényképezőt 12 százalékuknál találunk. Hagyományos
(kazettás) videokamerája az otthonok egytizedének, míg mozgóképet rögzítő digitális
videokamerája mindössze 3 százalékuknak van.
Mindenki tévézik
A legnépszerűbb média a hazai lakosság körében a televízió, kevés kivétellel
szinte minden 15 év feletti honfitársunk (98 százalék) szokott tévézni. A rádió
a második legszélesebb körben jelen levő csatorna, ezt 7,7 millióan, a különböző
napilapokat pedig 6,2 millióan követik figyelemmel szerte az országban. A legalább
15 éves lakosok körében a hagyományos médiakörben a könyvek helyzete a legmostohább,
alig több mint 4,5 millióan, az említett korcsoport 53 százaléka olvas – igaz,
esetükben a könyvek olvasására átlagosan fordított heti órák száma meghaladja
a napilapok, illetve egyéb folyóiratok átlagos használati idejét.
A műsoros adathordozók közül a 15 évnél idősebb lakosok CD-t hallgatnak a legtöbben
(45 százalék), s közel ugyanennyien töltik szabadidejük egy részét videózással,
míg a DVD-t nézők aránya az internetező lakosokéhoz közelít (22 százalék). Az
egyes eszközöket használók szokásait vizsgálva a kutatók rámutattak: CD-hallgatásra
szánunk a legtöbb időt – hetente átlagosan több mint 6 órát. A háttértevékenységként
kevésbé végezhető videózással és DVD-zéssel töltött idő ennél érdemben alacsonyabb,
hetente 3–4 óra közé tehető.
Fogékony fiatalok
A fentieknél is aktívabb használói részvételt igénylő internetböngészésre fordított
heti 6,2 óra kiemelkedően magasnak számít, ha figyelembe vesszük, hogy a világháló
multimédiás és interaktív tartalmai milyen mértékben kötik le a felhasználó figyelmét.
Számítógépes játékokkal a vizsgált alapsokaság 16 százaléka, mintegy 1,3–1,4 millió
fő tölti szabadideje egy részét; a „játékosok” körülbelül ugyanannyi időt szentelnek
programjaikra, mint a CDhallgatók a zenére. A legtökéletesebben a tévénézők összetétele
tükrözi viszsza az alapsokaság megoszlását, a fiatalok felülreprezentáltsága a
digitális média esetében a leginkább szembetűnő. Utóbbi eszközök (internet, CD,
DVD és számítógépes játékok) együttesen a 15– 24 évesek médiafogyasztásra szánt
idejének közel harmadát adják, míg a 45 év felettiek idejük több mint kilenctizedét
a hagyományos médiának szentelik.