A közszférát továbbra is a hagyományos technológiákkal karbantartott, ritkán frissített honlapok jellemzik, és az oldalak „nyelvtudása” sem javult.
A saját weboldallal rendelkező intézmények száma alig nőtt az elmúlt egy évben; továbbra is a „házon belüli” fejlesztés a leggyakoribb.
2005-ben lassult a közszféra internetellátottságának emelkedése, de folytatódott a lemaradt szegmensek felzárkózása; az analóg vonalakat tavaly lekörözte a DSL.
Az IP alapú alkalmazások ma még csak szórványosan jellemzik a hazai intézményeket. Áttörés ezen a területen a következõ egy-két évben még nem várható.
A hazai intézmények alközponti ellátottsága az elmúlt egy évben nem emelkedett számottevően, GSM-adaptert hétből egy szervezet használ.
Egyre több készülék lenne alkalmas a wap-ra és gprs-re épül? megoldásokra, de az intézményi mobilalkalmazások terjedése lassú.
Százból 57 hazai közintézmény rendelkezik mobiltelefon-előfizetőssel, a növekedés üteme 2005-ben jelentősen elmaradt az üzleti piacétól.
Az elmúlt egy évben folytatódott a digitális technológia térnyerése, és egyre több intézmény él az alternatív szolgáltatók költségcsökkentő megoldásaival.
A magyarországi intézmények egyharmada folytat adatkommunikációt; a technológiák között emelkedik a DSL, és csökken a bérelt vonalak alkalmazási aránya.
A hazai intézmények kétharmada kapcsolja össze számítógépeit; a döntéshozók jelentős hányada még nem hallott a WLAN technológiáról.
Az elmúlt egy évben a költségvetési forrásokból finanszírozott intézményi kör PC-parkja nem nõtt számottevõ mértékben, a mobileszközök elterjedtsége szintén alig emelkedett.
Az elmúlt egy évben a költségvetési forrásokból finanszírozott intézményi kör PC-parkja nem nőtt számottevő mértékben, a mobileszközök elterjedtsége szintén alig emelkedett.
Átlagosan közel 19 órát tévézünk, az elmúlt egy évben jelentősen nőtt a dvd népszerűsége; a fiatalok egyre inkább az új médiatípusok felé fordulnak.
A legtöbb hazai internetező a 15–24 éves korosztályból kerül ki, a használók kevesebb mint fele ül naponta a gép elé; az elmúlt egy évben jelentősen nőtt az átlagos időráfordítás.
Meghaladja a kétmilliót a 15 év feletti internethasználók száma, a 15–24 éves korosztály közel kétharmada netezik; a visszatartó tényezők között az első helyen az igény hiánya áll.
