Path

26_1.jpg
Forrás: ITB
Az azonnali fizetés és a nyílt bankolás határozza meg a pénzügyi startupok idei évét

Villantaniuk kell a fintech-cégeknek

Forradalmi év lehet az idei a fintech-cégek számára egyrészt az azonnali fizetés elindulása miatt, másrészt, mert elérkezett az idő, amikor a befektetők már dollárban vagy éppen forintban is kimutatható eredményeket szeretnének látni. A múlt évben globálisan 24-gyel nőtt az egymilliárd dollárnál értékesebb fintech-startupok száma.

A 2018-as rekordot ugyan nem sikerült felülmúlni, összességében mégsem zárt rossz évet tavaly a fintech-szektor, az innovatív pénzügyi vállalkozások 34,5 milliárd dollárnyi kockázati tőkét vonzottak a CB Insights összesítése szerint. Ez ugyan 15 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi összegtől, de ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy 2018-ban volt egy kiugróan nagy üzlet, melynek során az Ant Financial rekordnak számító, 14 milliárd dollárt vont be.

 

Nincs ingyen ebéd

A befektetők tehát korántsem fordultak el az ágazattól, azonban úgy tűnik, 2020 változást hozhat a magatartásukban. Ennek lényegét tömören úgy lehet összefoglalni, hogy „nincs ingyen ebéd”, ahogyan Lemák Gábor, a FintechGroup társalapítója fogalmazott a FintechZone.hu-n megjelent írásában. „Ma már az egész világon foglalkoztatja az érintetteket, hogy képesek-e pénzt termelni a fintech-vállalkozások, tudnak-e jövedelmezően működni. Van-e egyáltalán létjogosultsága az általuk alkalmazott üzleti modelleknek egy szigorúan szabályozott, rendkívül konzervatív iparágban. A helyzet ugyanis az, hogy az elmúlt tíz évben masszívan veszteséges volt ezeknek a cégeknek a túlnyomó többsége, nem találták meg azt a módszert, hogyan tudnak profitot termelni. Azok a tőkebefektetők, akik a korai időszakban láttak fantáziát bennük és adtak nekik forrásokat, joggal várhatják el, hogy termőre forduljon a befektetésük. Azt gondolom, hogy 2020 lehet a fordulat éve, kiderülhet, hogy képesek-e fennmaradni a fintech cégek a lakossági piacon, tudnak-e úgy jövedelmet termelni, hogy direktben szolgálják ki az egyéni fogyasztókat, vagy be kell látnunk, hogy a társadalom még nem érett meg arra, hogy tőlük vegyen igénybe szolgáltatásokat és lehet, hogy végül infrastruktúra szolgáltatóként tevékenykednek majd. Ez alatt azt kell érteni, hogy a fintech vállalkozások biztosíthatják majd a pénzügyi szektor hagyományos szereplői számára a folyamatos technológiai megújulást, a költséghatékony működést és a jobb ügyfélélményt, míg a bankok a szabályozói hátteret és az ügyfélbázist adják az új modellhez”, mutatott rá Lemák Gábor.

Száguldó forintok

A március 2-án indult azonnali fizetési rendszer lényege, hogy a 10 millió forint alatti, elektronikus úton indított belföldi forintátutalások az év minden napján, 0-24 óráig, 5 másodperc alatt teljesülnek. Az új rendszer egyik izgalmas újdonsága, hogy nem feltétlenül lesz szükség a hosszú számlaszámokra. Persze, ha valaki így szeretné, ennek megadásával is utalhat, azonban a kedvezményezett mobiltelefonszámának, email-címének, adószámának vagy adóazonosító jelének megadásával is elvégezhető a művelet. Igaz, ehhez ezeket a másodlagos azonosítókat előtte regisztrálni kell a számlavezető banknál.

Hadüzenet a készpénznek

A magyar piacon ugyanakkor nemcsak ezért különleges év 2020. március 2-án elindult az azonnali fizetési rendszer, ami azt eredményezheti, hogy számos új fizetési megoldás és szolgáltatás jelenhet meg azokon a területeken, ahol korábban csak a készpénzes fizetés volt jelen. Például a fodrászoknál, kisiparosoknál, a víz- vagy gázszerelő esetében alternatívát jelenthet a készpénzzel szemben az azonnali fizetés rendszere. „Ez azért is fontos, mert Magyarországon évről-évre nő a forgalomban lévő készpénz mennyisége. Az elmúlt évek intézkedései, mint például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kártyaelfogadó programja, vagy a Magyar Állampapír Plusz, nem értek el átütő sikert, nem »szívták fel« a piacról a készpénz. Az azonnali fizetés bevezetése egy újabb eszköz lehet a készpénzállomány mennyiségének csökkentésére. Ez fintech szempontból is fontos, mert olyan infrastruktúrát alakítottak ki az új rendszerhez, amelyre harmadik feles szolgáltatók is rá tudnak csatlakozni. Az MNB, illetve a Giro Zrt. is számít arra, hogy élnek ezzel a lehetőséggel az innovatív pénzügyi vállalkozások, ami lökést adhat az egész hazai fintech-szektor fejlődésének is”, mondta el Lemák Gábor.

 

Kemény riválisok

Az azonnali fizetés bevezetése mellett egy másik, az Európai Unióban tavaly életbe lépett jogszabály is alapvető hatással lehet idén a pénzügyi ágazatra itthon és az egész közösségben. A bankok ugyanis kötelesek hozzáférést biztosítani a megfelelő engedéllyel rendelkező cégek számára az ügyfeleik bankszámla-történetét tartalmazó rendszerekhez, feltéve, hogy az ügyfelek erre engedélyt adnak. A számlainformációs szolgáltatók ezen adatokra alapozva alakíthatnak ki új típusú szolgáltatást, például a hitelminősítés, vagy a személyes pénzügyi menedzsment területén. „Ezzel a változással lehetőség nyílik arra, hogy a rendelkezésre álló adatvagyont új szemlélettel, technológiákkal hasznosítsuk. Ez nagyon fontos tényező az EU számára is, hiszen így kívülről érkező, friss ötletekkel lehet felrázni a kicsit lassabban reagáló, konzervatívabb bankszektort”, fűzte hozzá a Fintech Group társalapítója.

Fizetéskezdeményezési szolgáltatók is kapcsolódhatnak a banki rendszerekhez API-n keresztül, ha erre engedélyt kapnak. Lemák Gábor közlése szerint jelenleg négy hazai fintech-cég rendelkezik ilyen jogosultsággal, az év végére ezek száma 8-10-re nőhet. Mivel attól függetlenül, hogy melyik uniós országban szerzik meg a vállalkozások a számlainformációs vagy fizetés kezdeményezési szolgáltatási engedélyt, az a közösség valamennyi tagországában érvényes, azzal kell számolni, hogy a magyar piacra érkeznek majd máshol bejegyzett társaságok. „A múlt év végén már 22 fizetéskezdeményezési és több mint 30 számlainformációs szolgáltató jelezte, hogy a magyar piacon is elindulna. Ráadásul a nyílt bankolás egészen nagy szereplők érdeklődését is felkeltette, a Google is rendelkezik mindkét licenccel, a sikeres nemzetközi fintechek közül a Revolut vagy a Stripe említhető, de például az American Express is élt a lehetőséggel. Ez egyben azt is jelenti, hogy azok a hazai fintech-vállalkozások, amelyek kifejezetten a számlainformációs vagy a fizetéskezdeményezési területen próbálkoznak, nem lesznek könnyű helyzetben, hiszen tőkeerős, komoly üzleti háttérrel rendelkező versenytársaik lesznek”, jelezte Lemák Gábor.


Szárnyaló németek

A fintech-befektetések elemzése is arra utal, hogy a piaci szereplők keresik a konszolidációs lehetőségeket. A CB Insights adatai alapján ugyanis a múlt évben az ágazatba érkező összes kockázati tőke közel fele – 17,2 milliárd dollár – 100 millió dollárt meghaladó megaügyletek révén jutott az innovatív vállalatokhoz. Ilyen nagy értékű tranzakcióból összesen 83 volt 2019-ben, azaz a darabszámot vizsgálva az összes üzlet 4 százalékát adták, ami azt jelzi, hogy a befektetők igyekeznek a már bizonyított, valós piaci potenciállal rendelkező vállalkozásokat megtalálni.

A tavalyi év egyik izgalmas fejleménye volt, hogy Észak-Amerika, Ázsia és Európa mellett új kontinensek is határozottan felkerültek a fintech-térképre. Dél-Amerikában például 2019-ben közel 1,4 milliárd dollárnyi befektetést hajtottak végre a kockázati tőkecégek innovatív pénzügyi társaságokba, ami nagyjából a 2,5-szerese volt az egy évvel korábbinak. Bár nagyon alacsony bázisról indulva, de Afrikában még látványosabb volt a fejlődés. Ott tavaly 282,5 millió dollárnyi befektetést regisztráltak, ez közel háromszorosa a 2018-as értéknek.

A legtöbb pénzt természetesen az észak-amerikai kontinensen kapták a fintech-vállalkozások, több mint 18,7 milliárd dollárt, ami egyébként éves összevetésben igen impozáns, 40 százalék fölötti fejlődést jelent, és egy érett piac esetében ez mindenképpen figyelemreméltónak számít. A múlt év nagy nyertesei voltak az európai fintechek is, közel 6,5 milliárd dollárnyi kockázati tőkével gyarapodtak, ami 2018-hoz képest 71 százalékos növekedés volt. Kiugróan jó évük volt 2019-ban a német pénzügyi startupoknak, közülük a banki szolgáltatásokat újragondoló N26 470 millió dollárnyi forrásbevonást valósított meg, és ezzel belépett az unikornisok, vagyis az egymilliárd dollárnál értékesebb startupok klubjába. Tavaly két más német társaság is követte őket, a Deposit Solutions és a 235 millió dollárnyi tőkével gyarapodó Wefox Group. A német fintechek egyébként majdnem 1,8 milliárd dollárt tudtak összesen bevonni, ami több mint duplája volt a 2018-as értéknek.

A múlt év végére egyébként már 67, kockázati tőkével támogatott fintech unikornis volt világszerte, amelyek összértéke 244,6 milliárd dollár volt. Csak 2019-ben rekordszámú, 24 vállalkozás csatlakozott ehhez az elit klubhoz.


Fintech-befektetések

 

Globálisan

Európában

(mrd. dollár kockázati tőke)

Tranzakciók száma

(mrd. dollár kockázati tőke)

Tranzakciók száma

2015

17,1

1275

2

250

2016

19,6

1437

1,4

289

2017

18,6

1751

3

429

2018

40,8

2049

3,8

445

2019

34,5

1913

6,5

441

Forrás: CB Insights