Path

Biás Csongor, Startup Hungary
Biás Csongor, Startup Hungary
Forrás: ITB
Nagy kutatással készül a Startup Hungary

Kihívást jelent, hogy bekapcsolódjunk a nemzetközi vérkeringésbe

Novemberben egy fontos konferencia, a jövő év elején startup-kutatás, tudástár létrehozása – többek között ezek szerepelnek a Startup Hungary terveiben. Biás Csongor, a szervezet ügyvezető igazgatója az ITBUSINESS magazinnak adott interjúban beszélt arról is, hogyan reagált a hazai startup-ökoszisztéma a koronavírus-járványra, illetve mi jelenti a legnagyobb kihívást a szektor számára.

– Október ötödikén tartottátok az első, Startup Hungary által szervezett First Monday rendezvényt, a mostani helyzethez alkalmazkodva online. Hogy sikerült, milyen tapasztalatokat hozott?

– El kell mondanom, hogy a First Monday elég nagy múltra tekint vissza, Závoda Péter, a startup vállalkozói kultúra első hazai nagykövete indította el, azonban halála után megszakadt a sorozat, már több mint öt éve nem volt ilyen esemény. A tervek szerint minden hónap első hétfőjén tartunk rendezvényeket. A fizikai találkozásoknak megvan a maguk speciális, oldott hangulata, ezt most igyekszünk átvinni a virtuális térbe, aminek egyébként előnyei is vannak, hiszen így nem csak budapesti, de vidéki érdeklődők is be tudnak kapcsolódni. Az október 5-ei rendezvényt egyébként a régió több országából is sokan követték, amit szintén az online rendezés tett lehetővé. Októberben a Credo Ventures alapító partnere, Ondrej Bartos és Simó György, a DayOne Capital partnere voltak a vendégeink, és az a terv, hogy minden hónapban hasonló, nemzetközi sikersztorik mögött álló alapítók, szakemberek osztják meg a tudásukat kötetlen formában. A novemberi eseménynek Tóth Soma, a Rekart nevű startup alapító-ügyvezetője volt a vendége.

– Július elején jelentettétek be hivatalosan a Startup Hungary megalakulását, mivel telt az elmúlt negyedév?

– A helyzet az, hogy a bejelentés ugyan megtörtént, de a cégbíróság hivatalosan csak október elején jegyezte be az alapítványt. A szakmai munkát természetesen elkezdtük, volt két online rendezvényünk, és november 8-9-én egy nagy konferenciát szervezünk, szintén a kibertérben, „Untold Stories Budapest” címen. Ezt a Startup Hungary mögött álló csapat már második éve szervezi a Startup Europe Networks hálózattal közösen. Tavaly a Szilícium-völgyből jöttek befektetők az eseményre, idén pedig több mint tucatnyi nemzetközi előadót hívtunk meg, köztük a Bolt – régebben Taxify – növekedési igazgatóját, Zack Coelius ismert angyalbefektetőt, illetve a tavalyi előadók közül is néhányat panelbeszélgetésre, hogy beszámoljanak arról, hogyan hatott a járvány és a gazdasági válság a startup-világra. Ebben a beszélgetésben részt vesz Fehér Gyula és az AiMotive alapítója, Kishonti László is. Készülünk egy startup-kutatással is, amelynek létrehozása során szorosan együttműködünk a lengyel Startup Polanddal, akik már több éve csinálnak ilyen felmérést. Egy ilyen kutatás transzparensebbé, felmérhetőbbé teszi a startup-ökoszisztémát, látszanak belőle, hogy melyek az érzékeny pontok, mi működik jól. Az első tanulmány jövő év elején jelenik meg, és évente publikálunk majd ilyen kutatást.

– Milyen programokat, együttműködéseket terveztek?

– Folyamatosan fejlesztünk egy tudástárat, one-stop-shopot, melynek keretében térképre tesszük azokat a szolgáltatókat – például ügyvédi irodákat, befektetőket –, akiket ajánlunk a startupoknak. A tervek között szerepel egy olyan könyvtár kialakítása is, amelyben a cégalapításhoz szükséges jogi dokumentumok, mintákat  gyűjtjük össze, illetve dolgozunk egy tagsági rendszer létrehozásán is, amely különböző szolgáltatásokat kínálna a tagoknak.

– A Startup Hungary-t sikeres startup-alapítók, befektetők hozták létre, akik nagyon aktívak saját vállalkozásukban is. Hogy látod, mennyire tudják összehangolni ezt a kezdeményezést a vállalkozásaikkal?

– Ez változó. A Startup Hungary szervezetnek három rétege van, a 12 alapító, egy hatfős kuratórium – amelyben az alapítók közül három ember, illetve a három alapító, támogató szervezet, az IVSZ, a Google és a Design Terminal delegáltjai vannak –  valamint a kétfős operatív csapat, amely a napi ügyekkel foglalkozik. A kuratóriumi tagok elég aktívak, havonta vannak megbeszélések. Arra törekszünk, hogy az alapítókat olyan folyamatokba vonjuk be, amelyekbe a legjobban tudjuk becsatornázni a tudásukat, tapasztalataikat. Az a cél, hogy olyan platform legyen a Startup Hungary, amelyen keresztül időhatékonyan tudnak adni a közönségnek.

– Mik a távlati célok?

– Nagyon boldog lennék, ha néhány év múlva az akkor leginkább hype-olt és a világsiker kapujában álló startupok azt gondolnák és mondanák, hogy a kezdeti lépéseknél a Startup Hungary által nyújtott tudás, eszközök a sikerük fontos összetevői voltak. A célunk, hogy minél több, nemzetközileg is sikeres magyar startup legyen.

– Az élet minden területét alaposan felforgatta a koronavírus. Véleményed szerint a magyar startup ökoszisztéma mennyire reagált jól a megváltozott helyzetre?

– Azt gondolom, hogy azok a cégek, amelyek túl tudják élni ezt az időszakot, megerősödve kerülnek ki belőle. A távmunka amúgy sem testidegen számukra, ami szintén könnyebbé tette a reagálást a megváltozott helyzetre. Vannak iparágak, amelyeket nagyon súlyosan érint a válság, ilyen a vendéglátás, a turizmus, vagy akár a hirdetési piac. Akár egy gyors stratégiaváltás átgondolása is indokolt lehet az ezeken a területeken tevékenykedőknek. De van egy sor olyan vállalat, amelyek konjunktúrahelyzetbe kerülnek, ilyen például az e-kereskedelemben dolgozó, már említett Rekart is..

– Hogy látod, mi lesz a legnagyobb kihívás a következő egy-két évben a hazai startup-ökoszisztéma számára?

– Nagy kihívást jelent, hogy bekapcsolódjunk a nemzetközi vérkeringésbe. Most pénzbőség van a piacon, rendkívül sok állami forrás érhető el, aminek persze van számos előnye, de azért akad hátránya is, egyes startupok elkényelmesednek, nem néznek a határon túlra, kezd kicsit belterjessé válni az ökoszisztéma. Ha megnézzük az elmúlt időszak sikersztorijait, azok a hazai startupok értek el komoly eredményeket, amelyek rá voltak kényszerítve, hogy kilépjenek a magyar piacról. Emellett úgy látom, hogy kevés az országokon átívelő kapcsolat, akár a befektetések szintjén is, mint például amilyen a DayOne és a Credo között megvalósult.