Path

32_IMG_8801.jpg
Forrás: ITB
Két város, egy rendszer

Együtt tekernek

Közbringa-rendszert kialakítani komoly tervezést igényel a városoktól. Nem véletlenül ritka, hogy ugyanaz a rendszer szolgáljon ki két közeli, de más országban fekvő várost. A Mária Valéria Bike pontosan ilyen, újabb kapcsot jelentve Esztergom és Párkány között.

Január végén adták át hivatalosan a Mária Valéria Bike (MVB) közösségi kerékpáros rendszert, amely a hasonló nevű hídhoz hasonlóan szintén azt a célt is szolgálja, hogy közelebb hozza egymáshoz a Duna két partján, egymással szemben fekvő két várost. Az MVB integrálja az Esztergomban már korábban is működő EBI rendszert is. Annak hat meglévő állomásához 14 újat alakítottak ki (nyolcat Esztergomban, hatot Párkányban), összesen 278 dokkolóhellyel, amelyekből 60 hagyományos és 45 elektromos rásegítésű kerékpár vehető igénybe.

 

Máshol is bevált

Az MVB ugyanazokra a hardveres és szoftveres alapokra épül, mint a vállalat hasonló közösségi kerékpáros rendszerei, amelyek egyebek mellett Pozsonyban, Debrecenben, Szegeden, Nagykanizsán, Győrben és Pécsen üzemelnek. (A vállalat most nyert el egy megrendelést a bajorországi Monheimben is.) A kerékpárokat, a dokkolóállomásokat és a vezérlőoszlopokat egy hazai gyártó, a Neuzer szállítja (amely egyébként az esztergomi rendszer üzemeltetését is végzi, és amely még 2012-ben kiépítette az EBI-t).

„Az elmúlt évek üzemeltetési tapasztalatai megmutatták, hogy az üzemeltetési költségek alacsonyan tartásához a bérelhető kerékpároknak sem kell feltétlenül rendkívül masszív, tömör gumis, ólomnehéz járműveknek lenniük. A Neuzer bringái hasonlóak a hétköznapi biciklikhez, természetesen figyelembe véve az eltérő használatot és azt, hogy idejük nagy részét a szabad ég alatt töltik”, mondja a járművekről Kiss Bálint, a rendszer kialakítását levezénylő T-Systems Magyarország projektvezetője.

A szoftveres hátteret a T-Systems működteti a saját rendszerein, azzal az üzemeltető városnak semmilyen dolga nincs. A rendszer alapvetően ugyanaz mindegyik városban; ennek például az az előnye, hogy egy Nagykanizsán már regisztrált ügyfélnek nem kell újra regisztrálnia, ha Esztergomban akarja használni a rendszert. Egyéb funkciót tekintve rugalmasan alakítható a megoldás a megrendelő város igényei szerint.

 

Tedd a helyére!

Esztergomban dokkolós megoldást alakítottak ki. A rendszer ugyan alkalmas lenne a dokkolók nélküli (free-floating) működésre, de Kiss Bálint szerint több érv is szól a dokkolók mellett. Ezek kialakítása ugyan pénzbe kerül, de megelőzi, hogy a várost ellepjék a szanaszét hagyott, a közlekedést nehezítő kerékpárok – számos nagyváros, köztük Budapest is küzd ezzel a problémával. Emellett a jól megtervezett dokkolók pozitívan alakítják a városképet is.

A fizetési megoldásokban is a jól bevált metódust követik (a konkrét díjszabás természetesen a helyi önkormányzatok hatásköre). Az alkalmi felhasználók, köztük a turisták, online regisztrálnak a rendszerbe, ott tudnak 1, 3 vagy 7 napos jegyet vásárolni. A bérléshez PIN-kódot kapnak a telefonjukra, azt kell a dokkolón megadniuk. A helyiek és a rendszeres felhasználók az értékesítési pontokon köthetnek bérleti szerződést és vehetnek bérletet 1, 6 vagy 12 hónapra, ami után kapnak egy plasztikkártyát, és csak azt kell a kerékpárhoz érinteniük. Mindkét esetben kell kölcsönzési díjat is fizetni, ami óránként 200 forint (a nem elektromos kerékpárnál az első fél óra ingyenes).

A jegyen és bérleten felül azért van szükség még kölcsönzési díjra is, hogy a felhasználók ne tartsák maguknál felesleges a bicikliket, azok jobban forogjanak a rendszerben. Mindezt meg lehetne oldani kizárólag mobilapplikáción keresztül is, de a tapasztalatok szerint az nem arat osztatlan sikert.

A Mária Valéria Bike különlegessége, hogy először ebben alakítottak ki olyan rendszert, amely két pénznemet is kezel: forintban és euróban is lehet fizetni.